Felsőbányai Hírlap, 1904 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1904-03-02 / 5. szám

zeti munkát és támogatja minden erejével a hazai ipart. 9. Tájékoztatja a kereske­delmet minden reávonatkozó kérdésben. 10. Rendszeres munkálatokat fog végezni a kereskedelmi szerződések előkészítése czéljából. Törekedni fog arra, hogy a mo­narchia konzulai a magyar kereskedelmi érdekeket alaposan ismerjék és szolgálják. 12. A szövetség minden egyes tagjának joga, hogy a központhoz vagy a kerületi góczpontokhoz forduljon minden esetekben, melyekben kereskedői hírneve, becsülete és keresete van tőle független körülmények által veszélyeztetve. A biblia vasárnapja. A lelkiismereti szabadságtól vezérlett s Isten igéjének hamisítatlan szent tanán épült és századokon át mint kősziklán azon állott protestáns világ nagy ünnephez készül. Már- czius 6-án az egész világ protestáns templo­maiban felgyűl a buzgóság, a hálaáldozat szent tüze. 200 millió lélek szivében milliók ajkáról zeng a dicsőítés éneke, százezrek leikéből száll a könyörgés szent áhítata s — mint jó illatú ál­dozat füstje — emelkedik Ég felé, magasztal­ván Istent számanélküli jóságáért a sok között most közelebb azért, hogy ezelőtt 100 évvel létrehozta akaratával a Biblia-Társaságot, mely ma gondos feladatává tűzte ki a könyvek- könyvét, a szent bibliát, a világ minden nyel­vére lehető lefordításával, az emberiség lelki közkincsévé tenni s az ismeretes világrészeken terjeszteni s hogy mindenki — még a legsze­gényebb ember is — megszerezhesse, bámula­tos olcsóvá tenni. A Biblia-Társaság kitűzött feladatát nagy­szerűen megoldotta már eddig is. Ami más egyházaknak a szemkápráztató külsőség vagy a fülcsiklandoztató czeremónia, az a protestáns egyháznak Isten igéje, s ahol ez találtatik — a biblia. Ez az a hatalmas lelki fegyver, mely- lyel csodával határos hódításokat tett és tesz a müveit és műveletlenebb világrészeken. Ez az a hatalmas fegyver, melylyel 3—4 száz éven keresztül utat tört magának 200 millió lélek szivébe. Hogy is mondja megváltó Jézusunk : »Az Isten lélek, s akik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.« János 12: 24. Ugyancsak ő inti követőit: »ludakozzá'ok az Írásokat, mert azokban örökéletetek vagyon Já­nos V. 139. Jól tudták a Biblia-Társaság alkotói, hogy ha lelkeket akarnak nyerni s megtartani Isten országának: azoknak lelki eledeléről is kell gondoskodni ott is, hol templomok harangjai nem hívják a hívőket, hol Istennek igéjét szó­székek nem zengik, lelkészek nem hirdetik. A vallásos buzgóság szentelt földjén, An­golország fővárosában gyűltek össze 1804-ben az eszme lelkes barátai. ' S az eredmény az lett, hogy azelőtt az emberiségnek egyötöde, most pedig héttizede olvashatja anyanyelvén a szent- irást A biblia 370 nyelvre van átfordítva. Még a vakokról is gondoskodtak 13 nyel­ven, dombor nyomással adatott ki a biblia, által van elválasztva. S édekes, hogy mig a tulajdon- | képeni Ausztrália igen száraz, kopár területű, addig Uj-Guinea igen nedves, csapadékos vidékü. Egészen hegyes, őserdőkkel körülvett rész, terü­lete 785 ezer négyzet-kilo.néter s igy mintegy háromszor olyan területű, mint Magyarországunk. E földrész nagyobbára német fenhatóság alatt áll, van az angoloknak és a hollandoknak is. E földrésznek eddig Biró Lajos a legalapo­sabb kutatója, ki 7 éves ott-tartózkodása alatt ügyekezett minden rendelkezés alatti eszközzel a pápuák minden életviszonyait kiismerni s ez által a tudománynak szolgálni. Ezt méltányolta Debreczenben is a nagy közönség, amikor elő­kelő hölgyek és férfiak siettek köszönteni, kezet szorítani, egy párszót váltani a nagy tudóssal. Itt látszott, minő nagy hatalma van a tudomány­II nak. Ot egyedül széles ismeretsége, nagy tudo­mánya emelte arra a magaslatra, hogy Debre- czen előkelősége, intelligentiája is a legnagyobb kitüntetéssel fogadta. (Befejező közlemény következik.) Felsőbányái Hír la p hogy azok, kik testi világosság nélkül kény­telenek élni világukat, azok a szellem, a lélek világa fényétől övezve, ne sínylődjenek szo­morú, vigasztalan sötétségben. Rengeteg összeget fordított a bibliater­jesztő társulat 100 évi működése alatt a szent­könyv terjesztésére Bátor, tettre kész hittérítők vették s veszik folyvást kezökbe a szellemi fegyvert, hogy világosítván a lelkeket, meg­nyerjék azokat az ur Krisztus országának. Csatlakozzunk mi is azért azokhoz, kik a közeli vasárnapon Istent áldva borulnak le megköszönni a nagy lelki jót, ne legyen egyet­len protestáns lélek se, ki szivvel-lélekkel ne zengné : Alleluja ! Alleluja ! l. Milyen gyümölcsfajtákat szaporít­sunk. Ezzel a kérdéssel már régen tiszt ában kel­lene lennünk, mint ahogy nagyjában talán tisz­tában is vagyunk. Mindazonáltal a szatmári ker­tészeti kiállítás alkalmával a figyelmes szemlélő sajnosán meggyőződhetett arról is, hogy bizony az értékes fajták mellett elég sok értéktelen gyümölcs fajtával kísérletezünk. Ez pedig a jövedelmezőség tekintetéből kifogásolni való, mert egy gyümölcstermelő vidék jó hírneve a többiek között attól is függ, hogy milyen fajtákat termel. Az ország túlnyomó részében sokféle érték­telen gyümölcsfajtákat termesztenek, ez pedig káros azért, mert noha jobbat is lehetne előállí­tani, a silány termés csak must-almaként értéke­síthető. a must és csemegeként értékesíthető gyümölcs közötti árkülönbség pedig 5 és 24 között ingadozik, ez azt hiszem, igen nagy ár­eltérés. A kiállításban résztvett kiállítók gyűjte­ménye között mindenütt ott szerepelt az arany parmén, franczia szürke renet, Casseli nagy re­uet, sóvári, több helyütt a Canadai renet alma. Ezen fajtákból már most is tömeget produká­lunk, a terméshozam pedig a fák növekedése folytán fokozódni fog. Az itt említett és tömeg- termelésre elfogadott fajták között egy, a fran­czia szürke renet, (nálunk arany kormos) a mi időjárási viszonyainkhoz, úgy látom, alkalmaz­kodni nem tud, mert sajnos, ez a fajta nagyon hamar fonnyad s ezért szállításra nem alkalmas, ezt szaporítani nem érdemes, sőt ha 10—15 éves fákkal rendelkezünk, ezeket átoltani na­gyon gazdaságos dolognak tartom. Magam is ezelőtt 15 évvel ültettem több franczia szürke renet oltványt, melyeknek jobb és értékesebb fajtákkal való átoltását az idén fejezem be. Ezen átoltást 2—3 évi időközökben vihetjük keresz­tül. Ezzel azt érjük el, hogy a még beoltatlan ágakról gyümölcsöt szedhetünk s ha az átoltást befejeztük, az első oltástól 3—4 év alatt az értékesebb fajtából már szintén termést kapunk. Nálunk meglehetős sokféle nyári alma, borízű, darázsédes, fülesédes, tányér vagy nem tudom milyen czifra név alatt fordul elő. Ott van a jó öreg Pázmán, azután szeges alma, azt kérdem megérdemlik-e ezek a helyet, melyet haszon­talanul elfoglalnak, hiszen a nyári fajtákat alig lehet vékánkint 40—60 fillérért értékesíteni, a két utóbbi pedig minden 4—5 évben terem 1—2 vékát, holott ha ezeket bármely tetszős értékes fajtával beoltanék, 4—5 év alatt mázsa számra kapnánk termést. A Pázmán na­gyon finom alma, de nem terem, minek foglalja tehát el a helyet? sőt tovább megyek, nemsokára a sóvári sem fog a fogyasztónak tetszeni, a min különben csodálkozni nem is lehet, hiszen ilyenkor már kásás és fogyasztásra nem igen alkalmas. Ha mentői kevesebb, de értékes fajtát termelhetünk, kár sok fajtára súlyt fektetni, mert minél nagyobb mennyiséget vagyunk képesek egy-egy értékes gyümölcsből termeszteni, annál könyebben tudunk rajta túl is adni. Körtéből, l. i. téli körtéből már kevesebb fajtát szaporítunk, sőt mint tapasztaltam, erre nagy súlyt nem is fektetünk, pedig a mi idő­járásunk a körte fejlődésének nagyon kedvező. Téli körték közöl leginkább a Hardenpont téli vajkörtéje van elterjedve, itt-ott előfordult egy- egy nemesebb, de egyúttal sokkal kényesebb fajta is, de ez alig érdemes a megemlítésre. Kör­téből már érdemes több fajtát termelni, még pedig a legkorábban érőtől a legkésőbben érő fajtákig, de itt is arra vigyázzunk, hogy nagy, tetszetős külsejű és lehetőleg jó zamatos körtét szaporítsunk, mely fajtákból több gyümölcsös­ben van egynéhány fa, mert csak olyat lehet jó árban elhelyezni, ilyenek : iskolabeli nyári kör­ténk mellett Clapp kedvelt Vilmos (nyári) erdei, Hard}' vajkörte, Congressus emléke. Marilláit Margit (őszi) Angoulemei hercegné, Clairgeau késő őszi) Jozefme, Hardenpont, Dubuisson téli vaj­körte, De Curé (téli), vannak az itt elősorolt alma és körte fajtákon kívül még számtalan más érté­kes fajták is, melyeket termelni szintén érde­mes. De az ezzel járó költséges kísérletezést hagyjuk egyes szenvedélyes gyümölcsészeknek, mi gazdák pedig csak maradjunk meg a mi kipróbált kevesebb fajtáink mellett, ezeket szapo­rítsuk s ügyekezzünk csak kipróbált fajtákkal kísérletezni, ilyen czélra és öregebb fák átol- tására a már ismert sárga bellefleur és nálunk 2—3 gyümölcsösben előforduló és a télifehér Kálvilhoz hasonlítható zamattal biró, tetszetős külsejű, korán és bőven termő jól eltartható Jonathán almát melegen ajánlom, különösen ez utóbbi gyümölcse iránt igen nagy az érdek­lődés és az valóban meg is érdemli a legna­gyobb mérvben való szaporítást. Igyekezzünk az okszerű gyümölcstermelés felkarolásával, finom piaczos fajták termesztésével hírnevünket öreg­bíteni, a világforgalom igényeihez alkalmazkodni, mert való igaz az, hogy termésünknek nagyobb részét külföldre exportálják. — Aki a gvü- mölcsészetet okszerűen űzi, a fa termőképessé­gének fokozása és megtartása végett fáit jól gondozza, nyesegeti, permetezi, kapálja és trá­gyázza, rovaroktól védi, annak mindenesetre több jövedelmet fog hozni, mint annak, ki min­dent csak a természettől vár. Már pedig a múlt évi gyümölcstermésünk értékét véve alapul, fogalmunk lehel arról, hogy vidékünk lakosságára mit jelent egy terméketlen, elemi csapás, rovar vagy gombabetegség okozta év. B. A. Különfélék. Főispánunk beiktatása. Nagy ünnepélyre gyűlt össze február 25-én vármegyénk szine- java és számos idegen törvényhatóság képvi­selete Nagykárolyban, a vármegyei székház tanácstermében; akkor iktatták be hivatalába Kristóffy Józsefet, vármegyénk uj főispánját. Kristóffy igen rokonszenves ember, ki úgyszól­ván az egész vármegyét egy csapásra hódította meg. Magas állásában a rokonszenv megszerzé­sének művészete nagyban hozzájárul a kor­mányzás áldásos és eredményes voltához. Ez oknál fogva működéséhez a legjobb reménye­ket fűzhetjük előre is. Városunkból a beikta­tási ünnepélyen Farkas Jenő polgármester ve­zetése alatt a következők vettek részt: Pemp Antal szatmári kanonok (még mint Felsőbá­nyáról megválasztott megyebizottsági tag), Bau- merth Károly bányatanácsos, Gábor Sándor főerdész, Nagy Lajos ref. lelkész, Bay Károly rendőrkapitány és Münnicb Sándor gazdasági tanácsos. Farkas Jenő polgármester üdvözlő beszédére a főispán rendkívül szívesen vála­szolt, kiemelve, hogy városunk e végvidéken fontos nemzeti missziót teljesít. Azon kedves Ígérettel búcsúzott a küldöttségtől, hogy nem­sokára meglátogatja városunkat. Hozza Isteni szívesen várjuk ! Vasutunk ügye. Hollós Jakab, a szatmár— nagybányai vasút főfelügyelője s vasutunk engedményese, elismerésre méltó buzgósággal fáradozik azon, hogy a felsőbányái vasút épí­tése mielőbb kezdetét vegye. A múlt hónap második felében Nagybányán időzött néhány napig, hogy tanulmányozza az építendő vonal irányán tervezett változtatásokat, amikor is több érdeklődő vállalkozóval bejárta a vona­lat. E hó 8-án pedig a minisztérium, a várme­gye és a részvénytársaság kiküldötteiből alaku­landó bizottság fog szemlét tartani az építendő vonalrész felett, amikor felülvizsgálják azon, ránk nézve kedvező tervet, hogy az állomás az eredeti tervtől eltérőleg városunkhoz vala­mivel közelebb épüljön. Ezen munkálatok bevég­zésével aztán már csak Nagybánya város hozzá­járulásának jóváhagyása késleltetheti az uj rész­vénytársaság megalakulását, reméljük — nem sokáig. Polgármesterek értekezlete. Uj főispánunk, úgy látszik, gyorsan akar megismerkedni me­gyéje viszonyaival. Ezt bizonyítja azon körül­mény, hogy beiktatása után három nappal, február 28-án d. e. 11 órára a megyei polgár- mestereket értekezletre hívta össze Nagyká­rolyba, a megyeház nagytermébe. Városunk polgármestere 27-én utazott el az értekezletre. Biblia vasárnapja. F. hó 6-án a föld ösz- szes protestáns templomaiban hálaadó isteni tiszteleteket tartanak azon különös lelki aján­dékért, hogy ezelőtt 100 évvel alakult meg a »Britt és külföldi Biblia-Társaság«, mely a bib­liának minden nyelvre való lefordítása és min­den nemzetek közötti terjesztése által az ige

Next

/
Oldalképek
Tartalom