Felsőbányai Hírlap, 1904 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1904-02-17 / 4. szám

Felsőbányái Hírlap.

részére, nemcsak a helyi piaczokon, hanem az ország határain túl is.

A Magyar Gazdák Vásárcsarnok-Ellátó Szövetkezete 7 év előtt alakult az Országos Magyar Gazdasági Egyesület védnöksége alatt és fontos közgazdasági feladatánál fogva élvezi úgy ennek, mint a m. kir. kormánynak állandó erkölcsi és részben anyagi támogatását. Komoly, küzdelemteljes tevékenységére visszatekintve, közel van im a szövetkezet ahhoz, hogy valódi hivatásának megfelelően az összes gazdasági termékek, különösen az élelmi czikkek értékesítésénél a gazda hasznos segítője legyen. Közvetítő faktor a termelő és a fogyasztó között. A szövetkezet, mety mint a Központi Vásárcsarnok hatósági közvetítője is szerepel, bizomá- nyilag eladja az élelmi czikkek minden faját. Van hus-osztálya, mely levágott állapotban értékesít marhát, sertést, borjút, bárányt, továbbá füstölt húst, szalonát, olvasztott zsírt stb. Ezen osztály öleli fel a vadértékesitést is, mely részben export utján bonyolittatik le.

Baromfi élő s leöli állapotban évről-évre nagyobb mennyiségben talál a szövetkezel utján vevőre. A gyümölcsosztálynak nagy, széleskörű klientúrája van minden vidéken és péld.

1903. évben 1.208,238 kg. gyümölcsöt adott el a szövetkezet. A vajértékesités kiterjesztésére most folynak a munkálatok s e czikkben eddig is szép eredmények érettek el. A tojásközpont gyűjtőhálózata az egész országra kiterjed és nem túlozunk, ha a szövetkezetben látjuk a solid magyar tojáskereskedelem megteremtőjét. Messze vezetne, ha elősorolnék mindazon czik- keket, melyek évenkint nagy mennyiségben nyernek a Magyar Gazdák Vásárcsarnok-Ellátó Szövetkezete utján elhelyezést.

Az itt vázolt tevékenység keretébe természetes módon illeszkedik belé a szövetkezet hordóborértékesitő osztálya, mely a f. év már- czius havában kezdi meg működését.

Hogy e téren eddig nagy hiány volt, az tagadhatatlan A bajt orvoslandó, létesítette a Bortermelők Országos Szövetsége a bortőzsdét, melyről döntő bírálatot mondani ezidőszerint korai volna.

Mig a bortőzsdén az adás-vétel minta alapján kell, hogy történjék, a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete egy lépéssel tovább ment. Állandó vásárt teremt a bor részére olyképen, hogy a vevő az átveendő egész bormennyiséget felleli a szövetkezet pincze- raktárában, de másrészt a termelő is nyugodt lehet az eladásra beszállított bort illetőleg, a mennyiben az szükség esetén a szözelkezet által gondos és megbízható kezelésben részesül.

A földmivelésügyi m. kir miniszter urőex- cellentiája elejétől fogva érdeklődéssel kisérte a szövetkezet akcióját, mig a megvalósulás pillanatában hathatós támogatását sem vqpta meg a szövetkezettől, mely a borértékesítést megfelelő állami ellenőrzés mellett fogja eszközölni. '

A Magyar Gazdák Vásárcsarnok - Ellátó

falvak 200 forintot fizetnek, ha marháikkal a felsőbányái határt átlépik. Decz. 7-én jóváhagyja ezt Bethlen (Ecsed). Főbíró Kovács Pál.

1636. 4 ökörnek az ára 37 forint.

Lakatos Márton egy műzárt csinál, ezért

kap 1 for. 50 krt

1637. A városbikának az ára 15 frt. A város Lisbonának tiszteletére egy diszebédet ad, összes költség 5 forint. A harangok beszerzésére 463 frt és a diszebéd, melyet a harangok felhúzása alkalmával adtak, 9 frt

1638. Jul. 8. »Mi nemzetes Lisbona János, Lisbona Henrik, az néhány nemzetes Marosjárás és Bálintfi Kristóf uram meghagyott özvegye Bornemissza Kata asszony, szerződést kötöttünk a várossal Vont, Entres, Thomos bányák miatt, hogy ezen bányák birtokában a várost soha sem háborgatjuk ezen feltételek alatt:

1. Az adoság másik felét is a város helyett ők fizetik (a hitelezők voltak : Meereskraut Mátyásnál 1918 frt 121;2 kr, Lisbona Jánosnál 1392 frt, 96 kr, Bálintfinál 949 frt. bánvaközökben 1818 frt. 58 kr.)

2. A városi kohót a bányatársaság a borkuli bányák részére is bérbe veszi, minden kemenezéért 30 forintot fizet.

3. A borkúti érez és a sarberk koholására a szenet polgári árban kapják.

4. Mig a Lisbona-család a kamarát bírja, addig a kamara szükségletére 8 forint árban kapja a Vont bányából a gáliczkövel.

5. Szintúgy a glélet is.

6. A bányákhoz tartozó házak és a borkúti stompf a társaságé.

7. A város adja a borkúti bánya szükségletére az istáló felét négy lóvaj és szekérrel.

8. A város ad két rétet (r2-ét a borkúti

Szövetkezete hordóbor-értékesitő osztályának szolgálatait igénybeveheti minden hazai termelő, az üzletszabályzatban körülirt feltételek mellett.

Minden termelő egyszerre fél vagy egész vaggon (40, illetve 80—100 hl.) bort küldhet be bizományi eladás czéljából a szövetkezet pinezéibe, hol a bor — mint szabadraktárban — a székesfőváros területére való kivitelig fogyasztási adómentesen kezeltetik.

A borok a szövetkezet pinezéiben berak- tároztatnak, a szükséghez képest kezeltetnek és a borvidék s a termelő megnevezése mellett kerülnek eladásra. Gondos és megfelelő kezelé- | sért a Magyar Gazdák Vásárcsarnok-Ellátó Szövetkezete teljes garancziát vállal.

Az eladás czéljából beküldött borra a fél kívánságára az érték 50%-a erejéig előleg fo- lyósittatik.

Eladás után a befolyt vételár a díjszabásban megállapított költségek levonása mellett haladéktalanul folyósittatik.

Az értékesítés közelebbi módozatairól az üzletszabályzat alább közölt kivonata nyújt tájékoztatást, mig a részletekre vonatkozólag készségesen szolgát felvilágosítással a Magyar Gazdák Vásárcsarnok-Ellátó Szövetkezete (Budapest, Központi Vásárcsarnok.)

A magyar bortermelők és a magyar borkereskedelem érdeke megkívánja, hogy ezen uj vállalkozás szolgálatait mindkét érdekelt fél mennél gyakrabban igénybevegye. Az eredmény ez esetben nem lehet kétséges.

Kivonat az üzletszabályzatból.

1. §. Beküldés előtt minden egyes borfajból, amennyiben azok az 1893: XX111. t.-cz. kifogása alá nem esnek, két 0.5 literes palaczk- ban a beküldő fél által lepecsételt minta küldendő be a borértékesilő osztályhoz Az egyik mintapalaczk vegyelemzés alá bocsáttatik az illető bor szesz-, sav-, kivonat- és hamutartalmának, valamint azon körülmény megállapítása végett, hogy nem foglaltalik-e a borban idegen, az egészségre ártalmas adalék vagy nincs-e benne valamely beteges elváltozás. Vegyelemzés után az eredményhez képe t a minta beküldője értesittelik, vájjon küldheti-e a bort a hordóborértékesitő osztályhoz vagy nem ? A másik borminta ellenőrzés czéljából jegyzékbevétel mellett megőriztetik.

5. §. Egyazon fél egyszerre maximál san csak 1 waggon, vagyis legfelebb 100 hl., minimum pedig 7a waggon, vagyis 40 hl. bort küldhet be értékesítésre, mely mennyiség azon- j ban különböző minőségű borokból, tehát több bordóból is lehet összeállítva.

18. A hordóborértékesitő osztályhoz beküldött, megfelelően kezelt bor a vezetőség által eladásra bocsáttatik legalább 50 liter vagy ezt meghaladó mennyiségben.

19. §. Az eladás a termelő és a borvidék megnevezése mellett történik.

23. §. A hordóborértékesitő osztály raktára rekeszekre van osztva, melyekbe az egyes termelők borai elhelyeztetnek A beküldő a rekesz használatáért a díjszabályzatban megállapított fekbért fizeti, aszerint, amint egész vagy fél rekeszt vesz igénybe. (Egész rekeszbe 30—100 hl. bor helyezhető el) a fekbéren kívül a bor kezeléséért és az eladással összefüggő teendőkért 5% kezelési dijat fizet a beküldő.

26. §. A hoi’dóborértékesités területe elhelyezésénél fogva »szabad raktár«, melybe a fogyasztási adóköteles bor a fogyasztási adóilleték lefizetése nélkül is beraktározható s ennélfogva a fogyasztási adó lefizetése előtt is képezheti a kereskedelmi forgalom tárgyát,

27. §. A fogyasztási adó csak akkor és az- eselben fizetendő, ha a bor a szabadraktárból a székesfőváros területére vitetik ki.

29. §. A 15. §-ban foglalt apadáson felül konstatált hiányokért, nemkülönben a bor szabályszerű kezeléséért és az ennek elmulasztásából netán eredő minden kárért a Magyar Gazdák Vásárcsarnok-Ellátó Szövetkezete szavatol.

Kivonat a díjszabályzatból.

Fékbér 1 rekeszért egész vagy megkezdett hétre 4 K 75 f, egy hóra 21 K, egy évre 245 K.

Fekbér 72 rekeszért egész vagy megkezdett bélre 2 K 50 f, egv bóra 11 K, egv évre 125 K.

Kezelési dij az eladásnál elért brutto-ár után 5°/0

Különfélék.

Pápai kitüntetés, X. Pius pápa a magyar katholikus tanügy egyik vezérlő tanférfiát, Ember Károlyt, az angolkisasszonyok budapesti intézetében a királyi katholikus elemi és polgári tanítóképző-intézetnek pedagógiai tanárát, a katholikus tanítók országos bizottságának és a tanügyi tanácsnak világi elnökét, a Szent-István- Társulat kiadásában megjelent »Népnevelő« hivatalos tanügyi lap szerkesztőjét a Nagy Szent Gergely-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Az erre vonatkozó pápai okmányt Vaszary Kolos bibornok herczegpimás kegyesszavu leirattal küldte meg Steinberger Ferencz dr. apát-kanonok, központi szemináriumi kormányzónak, mint a katholikus tanügyi tanács egyházi elnökének. E magas kitüntetés a keresztény magyar nemzeti nevelés egy oly vezérférfiát érte, ki már hosszú éveken keresztül lelkes idealizmussal szolgál úgy a kathedrán, mint a pedagógiai irodalom terén. A katholikus népiskolai ügy fejlesztésére létesült újabb intézmények létesítésében kezdeményező lépések után őt ismerik ez intézményekben egyik legalisabb tényezőnek, ki nem csak dolgozik, de szervező képességével a magyar tanítóságot öntudatra ébreszti és lelkes munkára buzdítja. így érthető, hogy a pápai kitüntetés hire a tanügy munbányának, ‘|2 ét a társaságnak.)

9. A fentemlitett bányák felét minden építkezéssel, valamint a jövedelem felét a város kapja.

10. A város felett levő 'négy stompot minden gyenggel a város a társaságnak adja.

11. »Item a Vont bányához tartozó sittfa erdőben lévő fát a város a társaságnak adja.«

12. A város adja szénre a vágott laktosfát.

13. A város adja minden szerszámmal együtt a kovácsmühelyt, csakhogy a borkúti bányákra szükséges munkát megfizetik a városnak rendes árban.

14. Azonkívül ad a város a társaságnak nyolez lovat a hozzávaló vas-szekerekkel.

15. Ujonan nyitott bányákból a jövedelem felét a város kapja.

Újvári Boldizsár adósság fejében lefoglalt felsőbányái szekereket jószággal és marhákkal együtt. A város azellen tiltakozik, mert a felsőbányaiak saját bíróság alatt állanak, még a megyének sincs joga ahhoz, és Újvári kénytelen kiadni a szekereket.

Főbíró ezen évben Kovács Pál.

Érdekesek a városi számadásokból a következő tételek: »ügyvédnek 20 frt. biró uram ő kegyelme Huszthy Gáspárnál újra oda járó útjára költ el 31 dénár, biró uram Szatinárra járván az udvarbiróhoz, költ 87 d., a szolgának egy ködmen 2 frt 75 d„ egy kenyér a város szükségletére 30 d., a város részére 2 disznó 8 frt., harang tengelye csinálásban Foglárnak 1 frt, malomhoz hat ökrön fát hozott Kovács András 24 d., sándorfalusi vajdának kenyeret 18 d, kővári kapitánynak ajándékba 2 aranyat — 7 frt., petrezselyem 5 d., szalmát a jégveremhez 2 frt. 25 d . jégvágáskor kenyeret a

jobbágyaknak 2 frt. 20 d„ a kapitány itt lévén, egy borjut Dánieltől 2 frt. 25 d., borsot a város részére 2 frt. 50 d., sódar 75 d., kapitány ur itt lévén, költ el 24 d., a város számára 2 disznót Bencsi Mártontól 8 frt., 6 juhot 75 d., kassai asszonyok itt lévén, kelt el 2 tyuk 28 d, 8 véka zab 3" frt. 97 d. Városunk szabadságának oltalmazásáért költ Pusztateleken a Rationislá- nak egy rókabőr 1 tallér, nemes kapitánynak egv róka 1 tallér, hadnagynak egy pár csizmát Szathmárth az udvarbirónak 130 tallér, az hadnagynak 1 tallér, 1 aranyat, és egy pár csizmát 1 frt. 25 d, Laszkaynak egy aranyat, bíró uram ötöd magával járván Szathmáron, költ el 4 frt 25 d., szolgabirónak 1 tallér.

1639. decz. 10. Dulla István és Polliani József azt vallják : deczember 8-án felsőbányái ügyben ki lettünk küldve, de Tejfeles-Tótfaluba (akkor nagybányai falu) a felső végén egy sereg veres ember elállta utunkat, szidalmakkal, és csak későn estve érkeztünk Felsőbányára, Más - nap Nagybányára akartunk menni, de előttünk bezárták a kapukat, végre a szolgabiró közbejárása folytán kihallgattak bennünket, de a biró (nagybányai) azt mondta, a szepesi kamarához tartozik Nagybánya, mind főhely, és mind, tehát Felsőbánya is Nagybányán.«

A felsőbányaiak röktön követeket küldtek a fejedelemhez, a főbíró pedig összeszedte ösz- szes népét, hogy részint magát a várost, részint a városi falvakat védelmezhesse. Nagybánya népével Felsőbánya ellen indul fegyveres erővel, de miután látták, hogy Felsőbánya éber figyelemmel kiséri e mozgalmat, visszahúzódnak. A felsőbányái főbíró Fanáth Gergely.

»Az törvények kimenetelének utánna költöttünk 1610. jan. 16-ig 516 frt 97 d. az Nagybányai uraink miatt. Azonkívül Bocskai uramnak