Felsőbányai Hírlap, 1904 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1904-02-17 / 4. szám

Felsőbányái Hírlap. részére, nemcsak a helyi piaczokon, hanem az ország határain túl is. A Magyar Gazdák Vásárcsarnok-Ellátó Szövetkezete 7 év előtt alakult az Országos Magyar Gazdasági Egyesület védnöksége alatt és fontos közgazdasági feladatánál fogva élvezi úgy ennek, mint a m. kir. kormánynak állandó erkölcsi és részben anyagi támogatását. Komoly, küzdelemteljes tevékenységére visszatekintve, kö­zel van im a szövetkezet ahhoz, hogy valódi hivatásának megfelelően az összes gazdasági termékek, különösen az élelmi czikkek értéke­sítésénél a gazda hasznos segítője legyen. Köz­vetítő faktor a termelő és a fogyasztó között. A szövetkezet, mety mint a Központi Vásárcsar­nok hatósági közvetítője is szerepel, bizomá- nyilag eladja az élelmi czikkek minden faját. Van hus-osztálya, mely levágott állapotban ér­tékesít marhát, sertést, borjút, bárányt, továbbá füstölt húst, szalonát, olvasztott zsírt stb. Ezen osztály öleli fel a vadértékesitést is, mely rész­ben export utján bonyolittatik le. Baromfi élő s leöli állapotban évről-évre nagyobb mennyiségben talál a szövetkezel ut­ján vevőre. A gyümölcsosztálynak nagy, széles­körű klientúrája van minden vidéken és péld. 1903. évben 1.208,238 kg. gyümölcsöt adott el a szövetkezet. A vajértékesités kiterjesztésére most folynak a munkálatok s e czikkben eddig is szép eredmények érettek el. A tojásközpont gyűjtőhálózata az egész országra kiterjed és nem túlozunk, ha a szövetkezetben látjuk a so­lid magyar tojáskereskedelem megteremtőjét. Messze vezetne, ha elősorolnék mindazon czik- keket, melyek évenkint nagy mennyiségben nyer­nek a Magyar Gazdák Vásárcsarnok-Ellátó Szö­vetkezete utján elhelyezést. Az itt vázolt tevékenység keretébe termé­szetes módon illeszkedik belé a szövetkezet hordóborértékesitő osztálya, mely a f. év már- czius havában kezdi meg működését. Hogy e téren eddig nagy hiány volt, az tagadhatatlan A bajt orvoslandó, létesítette a Bortermelők Országos Szövetsége a bortőzsdét, melyről döntő bírálatot mondani ezidőszerint korai volna. Mig a bortőzsdén az adás-vétel minta alapján kell, hogy történjék, a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete egy lépéssel tovább ment. Állandó vásárt teremt a bor ré­szére olyképen, hogy a vevő az átveendő egész bormennyiséget felleli a szövetkezet pincze- raktárában, de másrészt a termelő is nyugodt lehet az eladásra beszállított bort illetőleg, a mennyiben az szükség esetén a szözelkezet ál­tal gondos és megbízható kezelésben részesül. A földmivelésügyi m. kir miniszter urőex- cellentiája elejétől fogva érdeklődéssel kisérte a szövetkezet akcióját, mig a megvalósulás pilla­natában hathatós támogatását sem vqpta meg a szövetkezettől, mely a borértékesítést megfelelő állami ellenőrzés mellett fogja eszközölni. ' A Magyar Gazdák Vásárcsarnok - Ellátó falvak 200 forintot fizetnek, ha marháikkal a felsőbányái határt átlépik. Decz. 7-én jóváhagyja ezt Bethlen (Ecsed). Főbíró Kovács Pál. 1636. 4 ökörnek az ára 37 forint. Lakatos Márton egy műzárt csinál, ezért kap 1 for. 50 krt 1637. A városbikának az ára 15 frt. A város Lisbonának tiszteletére egy diszebédet ad, összes költség 5 forint. A harangok beszer­zésére 463 frt és a diszebéd, melyet a haran­gok felhúzása alkalmával adtak, 9 frt 1638. Jul. 8. »Mi nemzetes Lisbona János, Lisbona Henrik, az néhány nemzetes Marosjá­rás és Bálintfi Kristóf uram meghagyott özve­gye Bornemissza Kata asszony, szerződést kö­töttünk a várossal Vont, Entres, Thomos bá­nyák miatt, hogy ezen bányák birtokában a várost soha sem háborgatjuk ezen feltételek alatt: 1. Az adoság másik felét is a város helyett ők fizetik (a hitelezők voltak : Meereskraut Má­tyásnál 1918 frt 121;2 kr, Lisbona Jánosnál 1392 frt, 96 kr, Bálintfinál 949 frt. bánvaközökben 1818 frt. 58 kr.) 2. A városi kohót a bányatársaság a bor­kuli bányák részére is bérbe veszi, minden kemenezéért 30 forintot fizet. 3. A borkúti érez és a sarberk koholására a szenet polgári árban kapják. 4. Mig a Lisbona-család a kamarát bírja, addig a kamara szükségletére 8 forint árban kapja a Vont bányából a gáliczkövel. 5. Szintúgy a glélet is. 6. A bányákhoz tartozó házak és a borkúti stompf a társaságé. 7. A város adja a borkúti bánya szükség­letére az istáló felét négy lóvaj és szekérrel. 8. A város ad két rétet (r2-ét a borkúti Szövetkezete hordóbor-értékesitő osztályának szolgálatait igénybeveheti minden hazai ter­melő, az üzletszabályzatban körülirt feltételek mellett. Minden termelő egyszerre fél vagy egész vaggon (40, illetve 80—100 hl.) bort küldhet be bizományi eladás czéljából a szövetkezet pinezéibe, hol a bor — mint szabadraktárban — a székesfőváros területére való kivitelig fogyasz­tási adómentesen kezeltetik. A borok a szövetkezet pinezéiben berak- tároztatnak, a szükséghez képest kezeltetnek és a borvidék s a termelő megnevezése mellett kerülnek eladásra. Gondos és megfelelő kezelé- | sért a Magyar Gazdák Vásárcsarnok-Ellátó Szö­vetkezete teljes garancziát vállal. Az eladás czéljából beküldött borra a fél kívánságára az érték 50%-a erejéig előleg fo- lyósittatik. Eladás után a befolyt vételár a díjszabás­ban megállapított költségek levonása mellett haladéktalanul folyósittatik. Az értékesítés közelebbi módozatairól az üzletszabályzat alább közölt kivonata nyújt tá­jékoztatást, mig a részletekre vonatkozólag kész­ségesen szolgát felvilágosítással a Magyar Gaz­dák Vásárcsarnok-Ellátó Szövetkezete (Buda­pest, Központi Vásárcsarnok.) A magyar bortermelők és a magyar bor­kereskedelem érdeke megkívánja, hogy ezen uj vállalkozás szolgálatait mindkét érdekelt fél mennél gyakrabban igénybevegye. Az eredmény ez esetben nem lehet kétséges. Kivonat az üzletszabályzatból. 1. §. Beküldés előtt minden egyes borfaj­ból, amennyiben azok az 1893: XX111. t.-cz. ki­fogása alá nem esnek, két 0.5 literes palaczk- ban a beküldő fél által lepecsételt minta kül­dendő be a borértékesilő osztályhoz Az egyik mintapalaczk vegyelemzés alá bocsáttatik az il­lető bor szesz-, sav-, kivonat- és hamutartalmá­nak, valamint azon körülmény megállapítása vé­gett, hogy nem foglaltalik-e a borban idegen, az egészségre ártalmas adalék vagy nincs-e benne valamely beteges elváltozás. Vegyelem­zés után az eredményhez képe t a minta be­küldője értesittelik, vájjon küldheti-e a bort a hordóborértékesitő osztályhoz vagy nem ? A másik borminta ellenőrzés czéljából jegyzékbe­vétel mellett megőriztetik. 5. §. Egyazon fél egyszerre maximál san csak 1 waggon, vagyis legfelebb 100 hl., mini­mum pedig 7a waggon, vagyis 40 hl. bort küldhet be értékesítésre, mely mennyiség azon- j ban különböző minőségű borokból, tehát több bordóból is lehet összeállítva. 18. A hordóborértékesitő osztályhoz be­küldött, megfelelően kezelt bor a vezetőség ál­tal eladásra bocsáttatik legalább 50 liter vagy ezt meghaladó mennyiségben. 19. §. Az eladás a termelő és a borvidék megnevezése mellett történik. 23. §. A hordóborértékesitő osztály rak­tára rekeszekre van osztva, melyekbe az egyes termelők borai elhelyeztetnek A beküldő a re­kesz használatáért a díjszabályzatban megálla­pított fekbért fizeti, aszerint, amint egész vagy fél rekeszt vesz igénybe. (Egész rekeszbe 30—100 hl. bor helyezhető el) a fekbéren kívül a bor kezeléséért és az eladással összefüggő teen­dőkért 5% kezelési dijat fizet a beküldő. 26. §. A hoi’dóborértékesités területe elhe­lyezésénél fogva »szabad raktár«, melybe a fo­gyasztási adóköteles bor a fogyasztási adóilleték lefizetése nélkül is beraktározható s ennélfogva a fogyasztási adó lefizetése előtt is képezheti a kereskedelmi forgalom tárgyát, 27. §. A fogyasztási adó csak akkor és az- eselben fizetendő, ha a bor a szabadraktárból a székesfőváros területére vitetik ki. 29. §. A 15. §-ban foglalt apadáson felül konstatált hiányokért, nemkülönben a bor sza­bályszerű kezeléséért és az ennek elmulasztá­sából netán eredő minden kárért a Magyar Gaz­dák Vásárcsarnok-Ellátó Szövetkezete szavatol. Kivonat a díjszabályzatból. Fékbér 1 rekeszért egész vagy megkez­dett hétre 4 K 75 f, egy hóra 21 K, egy évre 245 K. Fekbér 72 rekeszért egész vagy megkez­dett bélre 2 K 50 f, egv bóra 11 K, egv évre 125 K. Kezelési dij az eladásnál elért brutto-ár után 5°/0 Különfélék. Pápai kitüntetés, X. Pius pápa a magyar katholikus tanügy egyik vezérlő tanférfiát, Ember Károlyt, az angolkisasszonyok budapesti inté­zetében a királyi katholikus elemi és polgári tanítóképző-intézetnek pedagógiai tanárát, a katholikus tanítók országos bizottságának és a tanügyi tanácsnak világi elnökét, a Szent-István- Társulat kiadásában megjelent »Népnevelő« hivatalos tanügyi lap szerkesztőjét a Nagy Szent Gergely-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Az erre vonatkozó pápai okmányt Vaszary Kolos bibornok herczegpimás kegyesszavu leirattal küldte meg Steinberger Ferencz dr. apát-kano­nok, központi szemináriumi kormányzónak, mint a katholikus tanügyi tanács egyházi elnö­kének. E magas kitüntetés a keresztény magyar nemzeti nevelés egy oly vezérférfiát érte, ki már hosszú éveken keresztül lelkes idealiz­mussal szolgál úgy a kathedrán, mint a peda­gógiai irodalom terén. A katholikus népiskolai ügy fejlesztésére létesült újabb intézmények létesítésében kezdeményező lépések után őt ismerik ez intézményekben egyik legalisabb tényezőnek, ki nem csak dolgozik, de szervező képességével a magyar tanítóságot öntudatra ébreszti és lelkes munkára buzdítja. így érthető, hogy a pápai kitüntetés hire a tanügy mun­bányának, ‘|2 ét a társaságnak.) 9. A fentemlitett bányák felét minden építkezéssel, valamint a jövedelem felét a város kapja. 10. A város felett levő 'négy stompot min­den gyenggel a város a társaságnak adja. 11. »Item a Vont bányához tartozó sittfa erdőben lévő fát a város a társaságnak adja.« 12. A város adja szénre a vágott lak­tosfát. 13. A város adja minden szerszámmal együtt a kovácsmühelyt, csakhogy a borkúti bányákra szükséges munkát megfizetik a város­nak rendes árban. 14. Azonkívül ad a város a társaságnak nyolez lovat a hozzávaló vas-szekerekkel. 15. Ujonan nyitott bányákból a jövedelem felét a város kapja. Újvári Boldizsár adósság fejében lefoglalt felsőbányái szekereket jószággal és marhákkal együtt. A város azellen tiltakozik, mert a fel­sőbányaiak saját bíróság alatt állanak, még a megyének sincs joga ahhoz, és Újvári kénytelen kiadni a szekereket. Főbíró ezen évben Kovács Pál. Érdekesek a városi számadásokból a kö­vetkező tételek: »ügyvédnek 20 frt. biró uram ő kegyelme Huszthy Gáspárnál újra oda járó útjára költ el 31 dénár, biró uram Szatinárra járván az udvarbiróhoz, költ 87 d., a szolgának egy ködmen 2 frt 75 d„ egy kenyér a város szükségletére 30 d., a város részére 2 disznó 8 frt., harang tengelye csinálásban Foglárnak 1 frt, malomhoz hat ökrön fát hozott Kovács András 24 d., sándorfalusi vajdának kenyeret 18 d, kővári kapitánynak ajándékba 2 aranyat — 7 frt., petrezselyem 5 d., szalmát a jégve­remhez 2 frt. 25 d . jégvágáskor kenyeret a jobbágyaknak 2 frt. 20 d„ a kapitány itt lévén, egy borjut Dánieltől 2 frt. 25 d., borsot a város részére 2 frt. 50 d., sódar 75 d., kapitány ur itt lévén, költ el 24 d., a város számára 2 disz­nót Bencsi Mártontól 8 frt., 6 juhot 75 d., kas­sai asszonyok itt lévén, kelt el 2 tyuk 28 d, 8 véka zab 3" frt. 97 d. Városunk szabadságának oltalmazásáért költ Pusztateleken a Rationislá- nak egy rókabőr 1 tallér, nemes kapitánynak egv róka 1 tallér, hadnagynak egy pár csizmát Szathmárth az udvarbirónak 130 tallér, az had­nagynak 1 tallér, 1 aranyat, és egy pár csizmát 1 frt. 25 d, Laszkaynak egy aranyat, bíró uram ötöd magával járván Szathmáron, költ el 4 frt 25 d., szolgabirónak 1 tallér. 1639. decz. 10. Dulla István és Polliani József azt vallják : deczember 8-án felsőbányái ügyben ki lettünk küldve, de Tejfeles-Tótfaluba (akkor nagybányai falu) a felső végén egy sereg veres ember elállta utunkat, szidalmakkal, és csak későn estve érkeztünk Felsőbányára, Más - nap Nagybányára akartunk menni, de előttünk bezárták a kapukat, végre a szolgabiró közbe­járása folytán kihallgattak bennünket, de a biró (nagybányai) azt mondta, a szepesi kamarához tartozik Nagybánya, mind főhely, és mind, te­hát Felsőbánya is Nagybányán.« A felsőbányaiak röktön követeket küldtek a fejedelemhez, a főbíró pedig összeszedte ösz- szes népét, hogy részint magát a várost, részint a városi falvakat védelmezhesse. Nagybánya népével Felsőbánya ellen indul fegyveres erő­vel, de miután látták, hogy Felsőbánya éber figyelemmel kiséri e mozgalmat, visszahúzód­nak. A felsőbányái főbíró Fanáth Gergely. »Az törvények kimenetelének utánna köl­töttünk 1610. jan. 16-ig 516 frt 97 d. az Nagy­bányai uraink miatt. Azonkívül Bocskai uramnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom