Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1903-11-25 / 24. szám

Gergely György, Hanzulovíts Kristóf, Sipos Géza, Incze Sándor, Lakatos Ottó, Makray Mihály és Mórágyi István. Kiléptek : Báthy Ilona, Gellért Endre. Uj tagok: Baumerth Károly, Bnrkart Fe- rencz, Fizély Sándor, Likker Károly, Pásztor Jó­zsef, Barton István. Gábor Sándor, Gálffy Pál, Kiss Béla, id. Merzenich Hubert, ifj. Merzenich Hubert, Neubauer Ferencz, Szelleray Geyza, Wag­ner Elek. A választmány tisztikara a M. K. E. f. évi kassai közgyűlésén következőleg választatott meg: Elnök: Szabó Adolf erdöigazgató Nagy­bánya. I. > alelnök Farkas Jenő polgármester, Felsőbánya. II. atelnök Bencsik János fögymn. tanár, Nagybánya. Titkár: Pap Márton szám­vevő, Felsőbánya. Múzeumi őr: Münnich Sándor gazd. tanácsos, Felsőbánya. Pénztáros: Háder Ferencz városi pénztárnok, Felsőbánya. 1. Bá­lint Imre Nagybánya, 2, Baltay János Kapnik- bánya, 3. Dr Barcsi Lajos Kapnikbánya, 4. Ber- novits Emil Felsőbánya, 5. Baumerth Károly Felsőbánya, 6. Bradofka Frigyes Kapnikbánya, 7. Dr Csausz Károly Felsőbánya, 8. Gábor Sán­dor Nagybánya, 9. Kende Dániel Láposbánya, 10. Kerekes Sándor Felsőbánya, 11. Kremnitzky Albert Felsőbánya, 12. Mikola A. Gyula Felső­bánya, 13 Molcsány Gábor Nagybánya, 14. Neu­bauer Ferencz Nagybánya, 15. Nagy Lajos Fel­sőbánya, 16. Nyisztor István Felsőbánya, 17. Pemp Antal Szatmár, 18. Spáczay Gyula, 19. Süssner Ferencz, 20. Szokol Pál Felsőbánya. A Guttin, Rozsály és Feketehegy vidékét megismerni óhajtó tanuló ifjúság tanuimány-ut- jait előmozdítandó kirándulási bizottság is meg­alakult, melynek tagjai: Elnök : Szabó Adolf erdöigazgató, Titkár: Bencsik János fögymn. tanár. Tagok: Molcsány Gábof kir. erdömester, dr Kádár Antal kincst. orvos Nagybányán, Farkas Jenő polgármester, Münnich Sándor gazd. tanácsos Felsőbányán, Baltai János kir. erdőmester, Bradofka p'rigyes I kir, főmérnök, hiv. főnök, Kapnikbányán. 1902. év augusztus havában rendeltetésé­nek átadatott a Guttini menház (erdötanya), melynek létesítése körül Siegmeth Karoly, S/.abó j Adolf és Baltai János tagok szereztek maguknak elismerésre méltó érdemet. Felépittetett továbbá a hódítói pavilion, ami létestiíését Szabó Adolf, Baltai János, Bau­merth Károly és Fizély Sándor tagok és P'elsö- bánya város közreműködésének köszönhető Felépittetett azután az Irányaknai és Milka • pihenői menhely, melyeknek létrehozásán Bau­merth Károly, Fizély Sándor és Burkai t Ferencz tagok fáradoztak. Jó karba helyeztetett a brébi-ut, mi Sieg­meth Károly, osztályunk ügyvivő alelnökének ér­deme. Az u. n. közöserdei-ut elkészítése körül Szabó Adolf és Baltai János tagok buzgólkodtak. Az utjelzések eszközlése Nagybánya kör­nyékén Bencsik János, Felsőbánya környékén pedig Münnich Sándor tagok érdeme. A városi muzeum gyarapítása, illetve a vá­ros és az itt egykor virágzott bányaipar múlt­jának ismertetésére vonatkozó adatok gyűjtése tekintetében kifejtett fáradozásáért különösen dr Csausz Károly tagot, a tárgyaknak szakszerű rendezéséért pedig Münnich Sándor tagot illeti méltó elismerés és köszönet. A vidék irodalmi ismertetése körül kiváló munkásságot fejtett ki Sziegmeth Károly s a nyaralási viszonyok ismertetése körül Schmidt Antal budapesti tanár. 1580. Thurzó Jánosnak adományoztatik három nagy bányatelepnek jövedelme; emiatt zavar, majd per keletkezett, mert Thurzó a fel­sőbányái urburát is be akarta hajtani. A királyi bányatisztek mind a hatalmas Thurzó pártján állottak és mindenképen szorongatták Felsőbá­nyát. De 1514. II. Ulászló király helybenhagyta Hunyadi János adományát és a felsőbányái bá­nyabevételeknek urburáját megint a felsőbányái Mária-templom kapta. 1518. II. Lajos is megerősítette Hunyadi adományát, de Thurzó Elek újra megadóztatta a várost és mindenképen azon volt, hogy az összes bányák az ö kezébe jöjjenek. Újra perelt a város, azonban Thurzó és a királyi bányatisz- tek újra a hatalom pártjára állottak és a város jólléte ellen törtek; végre 1523. II. Lajos kiadta a hires okmányt, hogy mivel Felsőbánya se föl­dekkel, se más keresetforrással nem bir, csak bányákból él, azért újra megerősíti Isten nagyobb dicsőségére a Mária-templomnak adott bánya- dézsmát. Továbbá teljesen adómentesnek nyilvá­nítja a polgárságot, egyúttal meghagyja Thurzó Eleknek cs a királyi bányahivatalnokoknak, hogy Felsőbánya városát és lakóit ne zaklassák. 1530. Zápolya János birtokába veszi a há­rom bányatelepet. 1531. Mihály napján megerősíti János ki­Felsőbányai Hírlap. A vidék festői ecsetre méltó tájrészletei­nek ismertetése czéljából felvett levelezőlapokon sokszorosított fényképekért első sorban Tury Jó­zsef miskolczi fürdöigazgatónak, továbbá Vagányi Kálmán tagnak van érdeme. A nyaralás ügye úgy Felsőbányán, mint Nagybányán, ha sokkal nagyobb lendületet nem is vett, de folyton halad. Ezek után elnök felhívására Bencsik János II. alelnök teszi meg alábbi jelentését: Mint ezelőtti évben egyik bizottsági ülésen volt szerencsém jelenteni: Nagybánya város kö­zönsége — kérvényünkre — szives készséggel átengedte egyesületünk czéljaira az uj számozás folytán fölöslegessé vált régi házszám-táblákat. Nekem ezen szép ajándékkal nagy terveim voltak. Ugyanis ad terveztem, ha csak 1000 táblácskát kapok is, megrakom velők, mint tu­rista-jelekkel, Nagybánya környékét, úgy, hogy 10 évig e tárgyban nem lesz egyesületünknek gondja, kiadása többé. Csakhogy a szüret vékonyabban ütött ki, mint reméltem. Alig keríthettem meg 100 táblát De hát szegény ember vízzel főz, gondo­lám. kezdésnek, uttörésnek, ez is megteszi. Majd jönnek utánam szerencsésebb munkások, akik a megkezdett munkát sikeresebben befejezhetik. A kis táblák nagyobb részét elapróztattam jelző nyilakká. A többire jöttek az egyes hegyek, völgyek nevei, magasságok stb. Már most kirándulásaim alkalmával mindig magammal vittem 10 — 20 ilyen táblát s a völgy bejáratánál és kezdeténél, alkalmas pontra fel­szegeztem a völgy nevet, közbe ide-oda a jelző nyilakat, hogy az idegen akárhonnan lép a völgybe, tudhassa hol jár, vagy a kis nyilakról annyit megtudhasson, hogy jó helyen jár-e s mehessen bátran. Ekkép sikerült .5—600 és néhány ilyen szerény jellel annyit elérnem, hogy Nagybánya körül a fővölgyek mind jelölve vannak, ily sor­rendben : a ligetből indulva. Liget—Vascsatorna ...........................,2 km. » Morgó — Borpatak.......................7 » » Morgó — Őzike...........................,7 » » Hármas Tölgy —Kopasz 8 » » Tolvaj Dénes ..................................2 » » Szarkarét—Morgó .... 4 » 30 » Kőalja ............................................2 km. « Petöfitanya—Kopasz .... 7 » Pokoltorka —Románavölgy. . . , 3 » Liget Dynamit—Petőfi-tanya . . 6 » » Dongás -Petőfi-tanya 6 » Kopasz—Bartospatak — Borpatak . 6 "» 30 » Szilas-telep.............................7 km. » Romána-völgy borkút 5 » Hármas Tölgy, Józsika-patak . . 5 » Szt. Jánospatak kereszthegyi köiut . 6 » Szegedi—Kopasz . 8 » 31 Nagybányai békatói körút.... 10 km. » Fern. P'eketepatak Izv. 25 > Izvora—Rozsály...................................5 » 40 Fernezely—Kálvária-r-Rozsály . . 6 km. P'eketepatak—Kőbánya........................5 » Stu ri-völgy Demeter-mezö . . . 8 » Verespataki tó..................................5 » Re mete—kővári rom........................8 » 32 összesen 163 km. turista-ut. Kiszegeztem végül a polgármester ur en- gedelmével a Ligetbe 1 kultur táblát, melyen Nagybánya állandó adatai vannak csoportonkint felsorolva, u. m. földrajzi adatok, a meteoroló­giai észleletek adatai, a népességi adatok stb. rály Felsőbányának minden szabadalmait és szer­zett jogait. 1532. Eldöntetett a nagy határ-por Felső­bánya és Laczfalu közt, mely a Kölér-patak mentén állapította meg a határt. Halus Jakab (a kincstári gróf Nagybányán) volt a bizottság elnöke. 15o0. Egy kóborló csapat kirabolja Felső­bányát. 1553. Felsőbánya határozottan a Zápolyaiak pártjára állott, miért (kivált a kincstári hivatalno­kok részéről, kik titkon már Ferdinándhoz szí­tottak, sokat szenvedett. 1555. Felsőbánya főbírája, Csép Orbán, jó­nak látja újra a váios összes szabadalmait és jogait megerösittetni, mire a pozsonyi káptalan kiállítja a hiteles okmányokat. Mindannak da­czára rosszul állott volna Felsőbánya ügye, ha 1556-ban 2000 aranyforintot nem fizet, amiért Petrovics Péter (?) császári hivatalnok kiállítja a meghagyást, hogy Felsőbányának vissza kell adni a bányákat. Természetesen egészen elha­nyagolt, kirabolt állapotban kapta vissza a város a bányákat és igy a legnagyobb erömeg- feszitéssel sem bírta rendbehozni a műveleteket s ezért a távolabb esőkkel vagy egészen felha­gyott, vagy eladta azokat. Összesen mintegy 33 adat. S örömmel mondha­tom, hogy e tábla egészen jól megfelelt czéljá- nak, mert ott fehérelvén folyton a hullámzó tö­meg szemei előtt, száz és száz embernek szúrta a szemét, miféle étlap van ott kiszegezve ? gon­dolták sokan s odamentek elolvasni. Hát biz ez csakugyan étlap, a lélek étlapja, melyről minden olvasó vihet és visz is el valamit lelkében ma­gával. Kellemes érzéssel fordul el tőle s dicséri a M. Ö. K E.-et, hogy még ilyet is kitalál és kitálal a nagy közönség élvezésére és szórakoz­tatására. Kivált a messziről jött utasok állották körül több Ízben ezen szerény táblácskát és je­gyezték le róla Nagybánya adatait, hogy meg ■ tanulják és otthon, az ő városukban is hasonlót állítsanak majd föl az ö közönségoknek. íme, mélyentisztelt közgyűlés! a kis mécs­nél hogyan gyújthatunk több és több mécset! így munkatársivá lesznek a M. O. K. E.-nek az idegenek is, terjesztvén a maguk körében azt, amit mi terjesztünk itt az ős Guttin vidékén — a szép természet és a magyar haza iránti sze- retetet. Vajha ez a mi szerény egyesületünk is meg­érné azt, amit az anyaegyesület, hogy mikor majd 19 év múlva negyedszázados jubileumát tartandja, szintén örömmel és büszkeséggel mu­tathasson szét a vidéken, mondván; ime, 25 év előtt még semmi sem volt itt, se turistika, se fürdő, se jó kereseti forrás a szegény nép szá­mára, s íme, már mi van mindenfelé Kapuiktól Szinérváralján át egész Bikszádig! ezt a Guttin- egyesiilet cselekedte. Adja az ég, hogy e szép álmunk valóra váljék! Szivemből kívánom az egyesületnek, de legkivált középpontjának, a derék Felsőbányának, hogy ez utón nyerje vissza azt, amit az ellia- nyatlott bányászattal veszített, a régi pezsgő magyar életet. II. alelnök előadása után bejelentette ügy­vivő alelnök, hogy uj tagokul 1904. évtől kezdve jelentkeztek: Báthy Imre ny. kir. járásbiró. Bay Károly rendőrkapitány, dr Berks Aurél városi alorvos, Kilián Béla gyógyszerész, Pály Ede esp. plébános, Krasznai Zsigmoud r. k. segédlel ­kész, Horváth György r. k. segédlelkész és Smillár Mihály magán-bányatársulati igazgató, kik tagokul egyhangúlag megválasztattak. Jövőre nézve elhatároztatott, hogy uj erdei utat fognak építtetni, a már meglevők pedig, melyeket itt-ott az időjárás viszontagsága meg­rongált, kijavíttatnak. A megkezdett útirány-jel­zések szintén folytattatni fognak. Végre elhatá­roztatott, hogy Nagybányán egy pihenő-ház fog építtetni. A közgyűlés berekesztése előtt Siegmeth Károly a tisztviselőknek az egyesület érdekében kifejtett odaadó ügybuzgóságukért elismerését fejezi ki. Végre Farkas Jenő a megjelent tagoknak és a hölgy vendégeknék, valamint Siegmeth Károlynak a meleg érdeklődésért köszönetét fe­jezi ki. Ezekután az elnök a közgyűlést berekesz­tette. Különfélék. Eljegyzés. Kézdi-albisi Bakcsy Kornél fő­városi hírlapíró, kinek nevével jeles tárczaczikkei révén pár évvel ezelőtt lapunk olvasói is talál­koztak, a napokban jegyezte el Égly János leá­nyát : Erzsikét. Áthelyezés. A nagykárolyi pénzügyigazgató Nucz Ágoston nagysomkuti kir. állampénztári gyakornokot hasonló minőségben Nagybányára helyezte át Uj segédlelkósz. Meszlényi Gyula szatmári róni. kath. püspök Kertész Pál végzett theologust nevezte ki Nagybányára segédlelkésznek. Vasutunk. Hollós Jakab, a Felsőbánya-nagy­bányai vasat engedményese, közelebb „tudatta Nagybánya várossal, hogy a vasút irányának végleges megállapítására egy mérnököt és egy segédmérnököt küldtek ki, egyben kérte a ható­ságot a jelző-karók megvédelmezésére. Geák-ünep a vármegyén. Vármegyénk kö­zönsége f. hó 13-án tartott rendkívüli közgyű­lésén rótta le a kegyelet és hála adóját Deák Ferencz emléke iránt. A kegyeletes acíust gr. Hugonnai Béla főispán szép megnyitó beszéde vezette be, majd Domahidy István mondta el ün­nepi beszédét, mely történelmi vonatkozásainál és érdekes eszmemeneténél fogva a hallgató­ság figyelmét mindvégig lekötötte. A közgyűlés mindkét beszédet jegyzőkönyvileg rendelte meg­örökíteni. Kedves meglepetést keltett Lukács Konstantin józsefházai gör. kát. lejkész beszéde, melybe i elmondotta, hogy ők, mint románok, szintén hódolnak a magyar geniusnak Deák Ferencz ünneplésében. Miért is azt kívánta, hogv a kiegyezés müve, amely hivatott fentartani az egyetértést a magyar és román között, sokáig álljon fenn hazánk jóvoltára és dicsőségére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom