Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1903-04-19 / 8. szám
FilsöbAmyai Hírlap. III. Hidalap 1902. évi zárszámadását 247 K 40 f bevétellel ____84 K 05 f kiadással 16 3 K 35 f maradványnyal; IV. Tiszti-nyugdíj alap 1902. évi zárszámadását 2360 K 23 f bevétellel 2283 K 27 . f kiadással 76 K 96 f maradványnyal; V. Erzsébet szegény ápolda 1902. évi zárszámadását 9799 K — f bevétellel 9600 K 51 f kiadással 198 K 49 f maradványnyal; VI. Bányakárpótlási alap 1902. évi zárszámadását 98.379 K 68 f bevétellel 96.587 K 66 f kiadással 1792 K 02 f maradványnyal; VII. Az 1902. évi vagyonmérleget pedig 609.338 K 75 f cselekvő vagyonnal 1313 K 77 f szenvedő vagyonnal 608.024 K 98 f tiszta vagyonnal állapítja meg s hagyja jóvá és azokat felsőbb jóváhagyás végett a törvényhatósághoz beterjeszteni határozza. 33. sz. A tanács beterjeszti az erdőőrök módosított szolgálati és fegyelmi szabályzatát. — A felolvasott módosított szabályzatot a képviselőtestületi közgyűlés egyhangúlag elfogadja s 30 napi közszemlére kitenni határozza azzal,' hogy a közszemlére kitétel után négy példányban letisztázva, felsőbb jóváhagyás végett a vármegyei törvényhatósághoz beterjesztessék. 34. sz. A tanács beterjeszti a Szatmár vármegye erdészeti közigazgatási bizottságának 1084—903 korona B. sz. határozat értelmében készített erdőkezeiési szabályzatot. A felolvasott erdőkezelési szabályzatot a képviselőtestületi közgyűlés egyhangúlag elfogadja és azt 30 napi közszemlére kitenni, aztán pedig 4 példányban letisztázva, jóváhagyás végett a vármegyei közig, erdészeti bizottsághoz beterjeszteni határozza. 35. sz. A gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata a fürdőépület rendezési és építkezési munkálatainak megkezdése ügyében. — A javaslat elfogadásával a képviseleti közgyűlés hatá- rozatilag kimondja, hogy a közfürdőt a régi mészárszék-épület helyén állítja fel s addig is, mig az ennek építésére és berendezésére megkívántaié kölcsön engedélyezésének ügye véglegesen elintézve lesz, felhatalmazza a tanácsot, hogy ezen épület jó karba helyezése és rendezése iránt az építési és szépitési bizottság meghallgatásával a további intézkedéseket tegye meg. 36. sz. Triff Atyim felsőbányái lakos földtér- feladás iránti kérelme. — Az építési és szépitési, továbbá a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslatával megegyezőleg közgyűlés a kérelemnek helyt ad és a kórház-utczában levő földterületet részére, valamint az utcza vonala egyenességének megállapítása czéljából itt feladandó területből Szelnicsán László és Tyira László telke előtt levő területet nevezetteknek feladni határozza, még pedig Triff Atyim és Szelnicsán László felsőbányái lakosoknak négyzet-ölen- kint 20 fillér árban, mig Tyira Lászlónak, tekintve a feladandó terület csekélységét, díjtalanul; azonban mindenik köteles a feladott területeken tisztességes és csinos kerítést emelni és tartani fenn. A területeknek a helyszínén leendő kijelölésével pedig a tanács bizatik meg. 37. sz. Mátra Péter földtér-feladás és építés engedélyezése iránti kérelme. — Amennyiben a felépíteni szándékolt uj ház előtti tér nem a város tu'ajdonát képezi, hanem a kérelmező és szomszédja között vitás, jelen kérelemnél területfeladás nem képezi intézkedés tágyát; az építkezést pedig a bizottság javaslatához képest engedélyezi a képviseleti közgyűlés oly módon, hogy az építendő ház homlokvonala az egyenes sorból ki nem jöhet és azt csak saját területén építheti, illetve helyezheti el; továbbá köteles a háza előtt elfolyó patak vizét a házától keletre fellebb eső régi vizvezető csatorna jó karba helyezésével levezetni és a vizvezető csatornát jó karban tartani. 38. sz. Kerekes Sándor földtér-feladás iránti kérelme. — Miután ezen terület feladására újabban más kérelem is nyujtatott be, ez ügyben tartandó újabb helyszíni szemletartásig és bizottsági tárgyalásig jelen kérelem napirendről levétetik. 39. sz. Petrik Demeter földtér-feladás iránti kérelme. — A kérelemnek a bizottság javaslatához képest a képviselőtestületi közgyűlés helyt ad s kérelmező háza, illetve telke szélességében a kért területet feladni határozza díjtalanul azzal a kötelezettséggel, hogy tartozik tisztességes, | csinos kerítést emelni és a mellette levő patakot a feladott terület hosszában szabályozni s partjait kővel kirakni. 40. sz. Lévay Károly felsőbányái lakosnak indítványa a vasúti állomásnak az alsó malomnál fekvő Morágyi-féle kertbe való helyezése iránt. — A felolvasott indítványt, amennyiben a vasúti indóház helye a közigazgatási bejárás és az engedélyezési tárgyalás alkalmával már megállapittatott s az indóháznak a Morágyi-féle telken való építése legyőzhetetlen akadályokba ütközik, napirendről levenni határozza; azonban i egyidejűleg elvben a közgyűlés azon kívánaténak adott kifejezést, hogy a városi tanács az illetékes tényezőkkel arra törekedjék, hogy a vasúti indóház az utasok és szállítás kényelme szempontjából a városhoz mennél közelebb helyeztessék el. Kmft. Felhívás a gazdaközönséghez! Midőn a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete képviseletét és állandó kirendeltségét elvállaltam, valamint a »Gazdák Biztositó Szövetkezete« Szatmár, Bereg, Bihar, Máramaros, Szabolcs, Szilágy, Szolnok- Doboka és Ugocsa vármegyék területére Szatmár város székhelylyel létesített kerületi főfelügyelőségének élére állottam és ennek vezetését magamra vállaltam, tettem ezt azért, mert meggyőződtem, hogy ezen intézmény a gazdaközönség érdekeit szolgálja. A »Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete« alapszabályainak rendelkezéséhez képest csupán zálogjogi biztosítás vagyis bekebelezés mellett ad földbirtokra kölcsönt. Az intézet czélja főleg abban áll, hogy kisebb birtokosok méltányos hiteligényeit kielégítse. Ennélfogva működésében a fősulyt kisebb kölcsönökre veti s ezek ellátását kőlönösen biztosítja; kölcsönt pedig már 300 koronától kezdve bárkinek ad. A kölcsön a birtok értékének feléig terjedhet. Csupán házra, gyárra, malomra stb. az intézet nem ad kölcsönt. Az értéket az intézet maga állapítja meg s a számításnál alapul a telekkönyv és kataszter egybevetett adatait veszi. Az érték-megállapitás nagyobb összegeknél a kirendeltség által becslés utján fog foganatosíttatni, az egész kis- összegü kölcsönöket kivéve, a becslés költségei a feleket terhelik s hogy az intézet a költségeket lehetőleg kímélje, jobbára az olcsóbb tudakoló eljárást alkalmazza. »vad marha paraszt kutyák« szokatlanul rosszul végezték a dolgukat. A dolog úgy tűnt fel, mint- hacsak őrmester ur Bagolynak akartak volna egy kis borsot törni az orra alá. Úgy is volt. De nem maradt el ám az illő ellenszolgáltatás sem. Hullott a szidalom, az ütleg, mint a jégeső, amattól a szív, ettől a test fájt és vérzett. A sárga stráfos, három csillagos tigris csak úgy fújt dühében. Toporzékolva járt a sorok előtt, mint egy dühöngő örült. Azonban mindez keveset használt. A buta népség csak úgy puffogtatott továbbra is, mintha otthon a búzatábláról a verebeket ijesztgette volna. Egyszerre csak nagy kavarodás támadt. Minden vezényszó nélkül egy sortüz dördülése rázta meg a tikkasztó levegő egyhangúságát és őrmester ur Bagoly vérében fetrengve káromkodott a század frontja előtt. Mi történt? Semmi. Csak ütött a bosszuállás órája. Az őrmester nem halt meg, de örökre nyomorék maradt. Nem szekirozhatta tovább a nyomorult bundásokat.... Az eset után szigorú vizsgálat következett. Mindössze annyi derült ki, hogy tizenketten voltak az öszeesküvők s egyik sem bánta meg tettét. De az értelmi szerzőt hosszú ideig nem tudták kipuhatolni. Ekkor értésökre adták a bűnösöknek, hogy csak úgy számíthatnak enyhébb büntetésre, ha a felbujtót megnevezik, különben mindnyájan a legkeményebben szigorított várfogságra lesznek Ítélve. És ekkor Vajda Ferencz vallott. Elmondotta, hogy Csák István bujtotta fel őket, ö indítványozta, hogy az őrmestert golyó által kell elpusztítani. Az ö vallomását Czerjék Pál is megerősítette. Csák Istvánt elvitték, Isten tudja hová. Hirt sem hallottak többé felőle. Az árulókat szabadon bocsátották. A többi kilencz katona pedig ette a rabság keserű kenyerét. Raboskodásuk alatt bosszút forraltak magukban Czerjék Pál és Vajda Ferencz ellen. * V- * Mikor a börtönből kiszabadultak, első dől- guk volt az árulók után kérdezősködni. Meglepődve hallották, hogy azok már nem eszik a komisz kenyeret. Alig egy hétre az Ítélet kihirdetése után felakasztva találták őket a fáskamarában. A bonczolás konstatálta, hogy a halál oka mindkettőnél öngyilkossági szándékból előidézett fuladás volt. A századnál csak két közlegény tudta, hogy az árulók nem saját kezökkel vetettek véget életöknek. Nem is ellenkezett egyik sem, mikor a hurkot nyakukra illesztették, csak ennyit mondott Vajda Ferencz: — Tudjuk, fiuk, hogy megérdemeljük a halált. Öljetek meg, csak bocsássatok meg! Czivis. Az intézet 4 százalékos kamatozású záloglevelekben fogja kölcsöneit adni. A kölcsönök után fizetendő részletek ezentúl nem előre, hanem félévenkint utólag lesznek beküldendők. Az intézet kölcsönfeltételeinek átalános ismertetője a képviselőségnél bármikor megtekinthető, szívesen szolgál felvilágosítással, útbaigazítással s minden levél- beni megkeresésre teljesen díjtalanul adatik válasz. Az intézet czélja ugyanis az, hogy különösen a kisgazdákat segítse fel s ezeknek méltányos igényeit a mennyire csak lehet, kielégítse, mégpedig a lehető költségkíméléssel. Ez okból határozta el az adatokat szolgáltató bizalmi férfiaknak most létesített intézményét, mely lehetővé teszi, hogy csekély költséggel kipuhatoltassék a kölcsönre alapul felajánlott ingatlanoknak valódi értéke s ennek a valódi értéknek megfelelő kölcsönt adhasson. Ha a nagyérdemű gazdaközönség figyelembe veszi a fentiekben röviden ismertetett előnyöket, úgy be fogja látni, hogy az intézet oly előnyökben részesíti a kölcsön igénylőit, melyet más intézetek meg nem tehetnek s melyeknek igénybevétele nemcsak érdemes, de egyúttal közgazdaságilag hasznos és hazafias cselekedet. Folyó év április hó végéig Felsőbánya és vidéke esetleg bármely vidék nagyérdemű közönségének Felsőbányán állok rendelkezésére, ezután csak székhelyemen Szatmáron, Kinizsi-köz 4. szám. A »Gazdák biztositó szövetkezete« főérdeme abban áll, hogy szövetkezeti alapon van szervezve és mint szövetkezet, hűségesen, kifogástalanul és teljes szolid mederben szolgálja tagjainak biztosítási érdekeit. Teljes megbízhatósága ma már elismert dolog s maguk a ver- seny-inlézetek sem szólalhatnak fel humánussága és szolidsága ellen. Hogy a verseny-intézetek ügynökei mégis a »Gazdák Biztositó Szövetkezet« ellen agitálnak, köny- nyen érthető természetes dolog, mert önérdekük ezt igy kívánja. Én teljes meggyőződésemben szólok azonban a nagyérdemű gazdaközönséghez, midőn szives figyelmét a »Gazdák Biztositó Szövetkezetére« felhívom és meg is akarom magyarázni azt, miért bízza inkább egy szövetkezeti alapon működő intézményre biztosítási érdekeit. A szövetkezeti érdekben nem egyesek, hanem az összes tagok osztozkodnak, amint azt a szövetkezeti boltok és szövetkezeti takarék- és hitelegyletek igazolják, A szövetkezeti eszmét maga a kormány támogatja. A szövetkezetek nem nyerészkedés végett alakulnak, nem czélozzák egyesek meggazdagodását, hanem igazságosan szolgálják minden egyes tagnak érdekét, mert az érdek kölcsönös és ebben a kölcsönös érdekben, ebben az egyöntetű pártatlan közös egységben, hová az érdekkülöm- böztetés férge be nem eszi magát soha, ebben az osztatlan egységes kölcsönös érdekben fekszik az igazság és a biztosíték, melyre minden gazdának szüksége van és melyet felkarolni, támogatni köteles, ha nem akarja magát idegen érdek miatt kihasználtatni, hanem józanul gondolkodva csoportosul a kölcsönös érdeket hasznosan szolgáló fenséges szövetkezeti eszme köré, melyet hazánk nagyméltóságu belügy- és földmi /elésügyi minisztériuma minden téren életbeléptetni és felvirágoztatni segít. A »Gazdák Biztositó Szövetkezetét« igazán a közszükség hozta létre. Alakult 1900-ban. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, úgyis mint a Gizdasági egyesületek országos központjának kezdeményezésére az alapilók és az üzletrészjegyzők sorában ő felsége családi uradalma, az uralkodóház tagjai, a kormány, törvényhatóságok, gazdasági egyesületek, nagybirtokosok mellett a kisgazdák is ott szerepelnek, mint a jó példa hűséges követői. Mig más államokban a mezőgazdaságg 1 foglalkozók köréből indult ki a tűz- és jégbiztosításnak szövetkezeti alapon való szervezése, addig nálunk, e mező- gazdasági államban, a biztosítással részvénytársaságok foglalkoznak, melyek előtt első sorban a befektetett tőkének mentői magasabb kamatoztatása lebeg. A biztositó részvénytársaságok kartellje a dijak fokozásával elvisel, hetetlenné tette a terheket. Ezen akartak segíteni a »Gazdák Biztositó Szövetkezete« megalkotásával. Egységes verseny keltésével védelmet nyújtani a gazdaközönségnek a biztosítási kartell önkényes díjemelésével szemben. A másik czélja pedig a biztosítási előnyöket széles körben hozzáférhetővé tenni s ezálral is elősegíteni a dijak csökkenését. 3000 millió koronát tesz ki a jég ellen biztosítandó érték s ebből a gazdaközönség mindössze 355 millió értéket biztosított. Ebből látszik, mennyire elviselhetetlen a biztositó társaságok kartellje. A »Gazdák Biztositó Szövet, kezete« biztositó szelep a társaságok kartelljének visszaéléseivel szemben. Amíg a szövetkezet fennáll, addig a gazda védve van a kartell ellen, mert nem kényszerül a részvénytársaságoknál biztosítani. A Gazdák Biztositó Szövetkesete versenyképes és teljes kárfedezetet nyújt. Tüzdijai úgy vannak megállapítva. hogy az ország bármely vidékén felveheti a versenyt az ott működő társulatokkal. Ha nem olcsóbb, nem is drágább. A szövetkezet sem ingyen-éveket, sem százalékos engedményeket nem ad, ezekkel szemben áll azonban a díjvisszatérítés. Ha az évi díjbevétel a kárfizetés és üzleti kiadások költségeit meghaladja, a fölösleg a tartalékalap gyarapítása után a szövetkezet tagjainak befizetett dijok arányában visszatérittetik s illetve jövő évi dijokba tudatik be. Hogy a díjvisszatérítés nem kecsegtetés, nem üres ígéret csupán, azt igazolja első évi mérlege, melyszerint daczára annak, hogy az első évben a kezdet nehézségeivel kellett megküzdenie, négy százalék díjvisszatérítést adott.
