Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1903-06-24 / 13. szám

I Felsőbányái Hírlap. Különfélék. Mai számunk a hétéves gyakorlattól elté- röleg nem vasárnap, hanem négy nappal előbb: | szerdán jelent meg. Technikai akadályok és nyomdai vállalataink helyesebb munkabeosztása kényszerítenek a megjelenés napjának állandó megváltoztatására. Mivel ezáltal azon szerencsés helyzetben leszünk, hogy a szombati és vasár­napi eseményeket, úgyszólván megtörténtük után azonnal közölhetjük, engedjék m. t. olvasóink remélnünk, hogy ezen újítás szives megelége­désükkel fog találkozni. Tisztelettel: a kiadó- hivatal. Uj czimzetes prépost. Ő felsége a király Pemp Antal szatmári kanonokot dienesmonostori czimzetes prépostnak nevezte ki. Kiállítási védnök. A Szatmármegyei Gaz­dasági Egyesület által szept. és okt. hónapokban Szatmáron rendezendő gyümölcs- és kertészeti kiállítás védnökéül gr. Hugonnai Bélát, várme- ! gyénk főispánját, nyerték meg. Szentgyörgyi Jablánczky Sándor altábornagy, csendőrségi főfelügyelő, f. hó 20-án megvizsgálta az itteni csendőr-őrsöt, innen pedig M.-Szigetre utazott. Megsemmisített plébános-választás. Mint a Nagybányából olvassuk, mely azonban a hirt fen- tartással közli, a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter a nagybányai gör. kath. plébános-választást megsemmisítette. Amennyiben a nagybányai gör. kath. hívek Hozás Jánost választották meg an­nak idején, kinek hazafiassága széles körben is­meretes, mi ezen hirt azon óhajtásunk kíséreté­ben közöljük, vajha az ne bizonyulna igaznak. Lelkész-Választás. Iiajdu Miklós szatmári segédlelkész Vámos-Orosziba választatott meg rendes lelkészül egyhangúlag s állását jul. 1-én foglalja el. Merénylet királyunk ellen. F. hó 12-én dél­után az a szomorú hir járta be az országot, hogy szeretett királyunk ellen Bécsben merény­letet követtek el. Mint kitűnt, a merénylő, ki felemelt bottal közeledett a király kocsija felé, , egy Reich Jakab nevii őrült ügynök volt, akit, mielőtt árthatott volna, letartóztattak és később beszállították az őrültek házába. Meghívó. A községi ovoda javára Lázári­ban, 1903. junius hó 28-án, az e czélra készült jól fedett tágas helyiségben műkedvelői elő­adással egybekötött nyári tánczmulatság lesz. Anyakönyvi kinevezés. A belügyminiszter Bállá Béla nyirmegyesi anyakönyvvezető helyet­test ezen tisztségétől felmentvén, teljes hatáskör­rel Olcsvába nevezte ki anyakönyvvezetőnek. Kinevezés. Az igazságügy miniszter dr Dá­vid István Gyula szatmár-németii törvényszéki aljegyzőt ugyanazon törvényszékhez jegyzővé ne­vezte ki. Incze Lajos nagybányai fögimnáziumi ta­nárt a vallás- és közoktatásügyi miniszter a szün­idei görögpótló-irodalmi tanfolyamra felvette. Áthelyezés. Oravecz András helybeli kincs­tári altiszt hasonló minőségben O-Radnára helyez­tetett át. Anyakönyvi vizsgálat. Majos Károly kerü­leti áll. anyakönyvi felügyelő f. hó 19-én váro­sunkban járt s megvizsgálta az. anyakönyveket és azokat rendben találta. Internátus elemi iskolásfiuk számára. Buda­pesten a Kis-Svábhegyen levő fiunevelőintézetbe 6—-10-éves fiuk vétetnek fel. A havi dij 60 ko­rona. Ezért a növendék: tanítást, élelmezést és ruházatot kap. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál az igazgatóság. — Budapesten, I. kerü­let, Istenhegyi-ut 32. sz. Szmik Antal főmérnök Budapestről a na­pokban a Luther-társaság kiadványai közöl 30 drb füzetet küldött Nagy Lajos reform, lelkész­hez a ref. nagyobb iskolás fiú- és leánygyer­mekek legjobbjai közt való kiosztás végett. Iga­zán csodálni lehet nevezett főmérnök ur mindenre kiterjedő figyelmét. Édes kötelességemnek tar­tottam a szives ajándékot magán-levélben is megköszönni. Itt csak annyit mondok, a tanulsá­gos, szép olvasmányokat majdan lelki-gyönyörrel olvasó gyermekek nevében is hálásan megkö­szönve megemlékezését: vajha sok ilyen nemes gondolkozása embert adna Isten az emberi­ségnek ! N. L. A felsőbányái m. kir. bányaiskola tanuló­ifjúsága saját betegsegélyző pénztára javára fo­lyó 1903. évi július hó 4-én a Korona-vendéglő nagytermében ö nagysága Baumerth Károlyné és dr Szokol Pálné úrnők védnöksége alatt zártkörű tánczvigalmat rendez. Személyjegy 2 korona, családjegy 3 személyre 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók H. Riedl E. divatáru-üzletében. A meghívó kívánattá elö- mutatandó. Rákóczi-album. A Rákóczi-szabadságharcz kétszázados évfordulója alkalmából értékes, be­cses és időszerű ajándékkal kedveskedik olva­sóinak a legrégibb és legnagyobb, legjobban szerkesztett, független irányú magyar napilap: az Egyetértés. Egy Rákóczi-album lesz ez a ki­válóan becses díszmunka, amelynek nagyobbik fele a kétszázesztendős dicső események írásban és képben való ismertetésének és bemutatásá­nak lesz szánva. A Rákóczi-korszak lesz tehát az album főtárgya s hivatott művészek képei, a legkitűnőbb irók és történettudósok, valamint politikusok tanulmányai festik majd híven ezt a hatalmas időszakot . . . Ezenfelül persze az év minden kimagasló eseményének és a magyarság minden nagy érdekének jut tér az albumban s lesz ezeken kívül nagy irodalmi része is, a mely díszére válik majd minden könyvtárnak. Mutatóul ez albumból minden ujonan belépő előfizetőnek a kiadóhivatal azon­nal küld teljesen ingyen és bérmentesen egy gyönyörű kartonlapot, amely Kossuth Lajos legh üb arczképe. A kép, amely sok mással cgyv y r; album egyik melléklete lesz, Morelli tanár tetszése és a Franklin-Társulat kitűnő nyomdájából kerül ki. Az év közbenjáró kedve­zésekből ez a karácsonyi ajándék nem von cl semmit. Nagy ünnepi mellékletek, bőséges irodalmi rész, a legkitűnőbb regények, nagy események idején külön kiadások és külön mellékletek sohasem maradnak el. Az Egyetértés megrendelhető egy hónapra 1 forint 80 kr.-ért a kiadóhivatalban: Budapest, IV., Vármegye- utcza 11. szám. Értesítés. A nagymélt. vallás- és közokta­tásügyi miniszter ur 53001—901. számú rendele­tével 1901. szeptember 1-én á'lami polgári fiúis­kolát állifott fel, mely iskolának az 1903—4-ik tanévben már a III-ik osztálya nyílik meg. Midőn e körülményt az érdekelt szülőknek szives tudo­másukra hozzuk, nem mulaszthatjuk el figyelmöket az alábbiakra is felhívni: a) Szilágy-Cse'i Szilágy­megyének egyik legszebb vidékén fekszik ; vasúti állomás, posta- és táviró-hely; b) vidéki szülök jutányos áron kaphatnak gyermekeiknek lakást és teljes ellátást: 15 koronától felfelé; c) tandíj egész évre 10 korona; behatási, értesítői és könyv­tári dij 3 korona 50 fillér; d) a beiratások szep­tember 1—5-ig eszközöltetnek; az első osztályba felvétetnek azok, kik legalább az elemi iskola 4 osztályát sikerrel elvégezték; behatáskor az is­kolai bizonyítvány, továbbá születési anyakönyvi kivonat és az ujraoltási bizonyítvány bemutatandó; e) magánvizsgák a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák 5009—901. sz. rendelete értelmében évenkint 4-szer, úgymint a tanév elején, karácsony táján, husvét előtti vagy utáni napokon és a tanév végén tartatnak. Bővebb értesítést készséggel nyújt: Szilágy-Csehben, 1903. junius hó, az Igazgatóság. Helybe szóló táviratok a vidéken. A keres­kedelemügyi miniszter elrendelte, hogy ezentúl ne csak a fővárosban, hanem a vidéken is, ahol a posta- és távirdahivatal látja el a kézbesítő­szolgálatot, a postahivatalnál lehessen helybe szóló táviratot is feladni. Vasúti állomáson ilyen táv­iratot csak azesetben lehet feladni, ha a vasúti állomás teljesiti a kincstári táviró-szolgálatot és ugyanő látja el a kézbesítést is. A Rákóczi-Ünnep. A f. hó 12-én tartott vár­megyei közgyűlésnek kimagasló tárgya volt Nagy Sándor tb. vm. főjegyző indítványa: »Mondja ki Szatmár vármegye közönsége, hogy II. Rákóczi Ferencz nemzeti szabadságharcza 200-éves évfor­dulója alkalmára ünnepet szentel s az 1703. évi julius 14-iki tiszabecsi győzelem emlékezetére emlékoszlopot állít; utasítja evégböl az alispánt, hogy az emlékoszlop költségeinek fedezésére gyűjtést indítva, intézkedjék, hogy az emlékoszlop 200-éves évforduló napjára elkészíttessék és lelep- leztessék.« A közgyűlés az indítványt lelkese­déssel egyhangúlag elfogadta s elhatározta, hogy az ünnepélyt folyóévi szeptember havában, való­színűleg 13-án tartja meg s a tiszabecsi győzelem emlékére Ugocsa vármegye és Szatmár szab. kir. város törvényhatóságával együttesen emléket ál­lít, az ünnepély előkészítésére pedig az alispán elnöklete alatt bizottságot küld ki. E bizottság tagja valamennyi megyei polgármester és főszol­gabíró s rajtok kívül még mintegy 100 tag a megye különböző részéről. Az emlékoszlop a tisza- ujlaki balparti Tisza-hidfönél szándékoltatik felál- littatni. Az ünnepélyen nagyszabású tánczmulat- ságot és hangversenyt is terveznek. Néprajzi tárgyak gyűjtése. Dr Seemayer Vilibald, a nemzeti tnuzeum ethnographiai osztá­lyának vezető őre, e hó 14 én Nagybányán járt, 15-én Nagysomkutra, 16-án pedig Ívoltóra uta­zott, hogy a nagybányai muzeum részére néprajzi tárgyakat gyüjsön. 17-én aztán Kolozsvár felé Budapestre utazott. Városi közgyűlés. 1903. jun. 2 0. Városunk képviselő-testülete rendkívüli köz­gyűlést tartott f. hó 20-án d. e. 11 órakor, melynek napirendjére összesen 19 tárgy volt kitűzve. Jelenvoltak: Farkas Jenő polgármester elnöklete alatt Spáczai Gyula jegyző, Bay Károly rendőrkapitány, Pap Márton számvevő, Háder Ferencz pénztáros, továbbá Smillár Mihály, Zazula Béla, Salamon Májer, Róth Salamon, Rettegi Károly, Almásy János, Tury Ferencz, Jékly Károly, Likker Károly, Baumerth Károly, Roth Lázár, Orbán Károly és Mikola A. Gyula képviselők. Elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Mikola A Gyula, Jékly Károly és Smillár Mihály képviselőket kérte fel s a hitele­sítés idejét f. hó 24-ének d. u. 3 órájára tűzte ki. Elnök bejelentette, hogy azon alkalomból, hogy Láng Lajos kereskedelmi minisztert, váror sunk díszpolgárát, az I. oszt. vaskoronarenddel tüntette ki ö felsége, a város nevében hozzá üdvözlő sürgönyt intézett, amit a reá érkezett válaszszal együtt felolvastatván, a képviselőtesr tület helyeslöleg örömmel vett tudomásul. Ezután áttérve a napirendre, elnök beter­jesztette és felolvastatta a vármegye törvényha­tósági bizottságának határozatát a város 1902. évi gyámpénztári számadásának jóváhagyása tárgyában, mely szerint a számadás és mérleg 78,897.68 K vagyonfedezettel, 68.674.38 K köve­teléssel és 10.223.30 K tartalékalappal helyesnek találtatott s a felelős számadóknak, u. m. Háder Ferencz pénztárnoknak és Bernovics Emil ellenőr­nek a felmentvény megadatott, a mérleg pedig mellékleteivel együtt a belügyminiszterhez fel - terjesztetni határoztatok. — Tudomásul vétetett. Olvastatott a m. kir. belügyminiszter leirata a kisbányai gör. kath. pap és tanító segélye ügyében. Eszerint a közig, bizottságnak 1901. szept. hó 13-án 2537. sz. alatt hozott határozatát, mely által helybenhagyattak a Lupán Miklós kisbányai gör. kath. lelkész és Kerekes Ábrahám gör. kath. tanító javadalmainak Felsőbánya város által az eddigi gyakorlathoz képest 1887. októ­ber hó 1-töl számítva előre, a folytatólagos kiegészítés iránt előterjesztett kérelme felett Fel­sőbánya város tanácsa által 478—1898. sz. alatt első fokban és a vármegye alispánja által másod­fokban 17007—1898. sz. alatt hozott határozatok, melyekkel a kérelemnek hely nem adatott, azo­kat a lelkész és tanító részéről közbevetett feleb­bezés folytán felülvizsgálván, a felebbezés eluta­sításával helybenhagyja a miniszter. Ugyanis a jogvita akörül forog, hogy Felsőbánya város közönsége a kisbányai gör. kath. egyháznak kegyura és ezen jogviszonyból kifolyólag a szóban- forgó anyagi segélyezést teljesíteni tartozik-e ? A kegyurasági viszony fennállását panaszlók több documentummal vélik igazolhatni. Azonban a jelen­leg rendelkezésre álló adatokból nem nyert beiga- zolást azon körülmény, hogy Felsőbánya város a kisbányai gör. kath. egyháznak kegyura volt, mert az nem is állittatik, annál kevésbbé igazol- tatik a felebbezéshez csatolt okmányokkal, hogy a város a kegyurasági viszonyt megállapító oly cselekményt vitt volna végbe, amely a kegyura- ság megszerzését czélozta, mert a csatolt Írások­ból legfelebb Felsőbánya városnak Kisbánya iránti jóindulatát lehet igazolni, anélkül, hogy a város részéről kegyúri kötelezettség elvállalását foglalnák magukban. Az iratokból megállapítható továbbá az is, hogy Felsőbánya város a kegyúri jogokat nein gyakorolta és az egyházmegyei hatóság sem tekintette kegyurnak. Végre, miután a közig, bizottság 2537 — 1901. sz. határozata elleni felebbezés a határozatnak az ügyállást mindenben helyesen felderítő indokolását meg nem dönti, a most említett határozat helyben­hagyandó volt. — Ezen leirat azzal vétetett tudomásul, hogy a közgyűlés a további segély beszüntetése és a jogtalanul felvett segély vissza­térítése iránt intézkedett. Olvastatott Hollós Jakabnak, mint a nagy- bánya-felsöbányai h. é. vasút előmunkálati enged­ményesének kérvénye, melyszerint kéri a várost, hogy az engedélyezési okirat-tervezetben meg­állapított 37,000 K engedélyezési biztosítékot, mivel annak az állampénztárba leendő lefizetésére felszólittatott, részére vagy készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírokban szolgáltassa ki, — még pedig, mivel kilátásai szerint az építkezés a legrövidebb idő alatt megkezdhető lesz, — lehe­tőleg julius hó végéig. — Kögyüíés a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslatához képest elha­tározta, hogy engedélyes helyett az óvadékot a

Next

/
Oldalképek
Tartalom