Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1903-12-09 / 25. szám

TÁRSADALMI. KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYEST ART ALMU LAP. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK SZERDÁN. j»| Hirdetések és előfizetések Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 koro a j Nagybányára, Náná.y István könyv- Egyes szám ára 20 fillér. pl nyomdájába küldendők. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő czimére Felsőbányára küldendők. HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. ■ A mi örömünk. (A megszavazott vasút.) Evek óta foglalkoztatja a közvéle­ményt a nagybánya—felsőbányái vasút lé­tesítésének kérdése. Sok szó elhangzott, sok tinta és nyomdafestek elfogyott, mig az eszme most végre abba a stádiumba jutott, hogy többé mi sem áll útjában meg­valósulásának. A szatmár—nagybányai vasút részvénytársaságnak e hó 4-én Budapesten tartott közgyűlése ugyanis egyhangúlag megszavazta a felsőbányái vasúttal kötendő szerződést. Tudjuk, hogy a múlt közgyűlésen a külföldi részvényesek voltak ellene a nagy­bánya—felsőbányái vasút kiépítésének, sőt a hazai részvényesek közt is többen azon meggyőződésben voltak, hogy az uj vasút nem fogja fokozni az amúgy is gyenge jö­vedelmet. Ezen véleményt, úgy látszik, si­került megváltoztatni. Mi itthon kétségeskedve vártuk a köz­gyűlés eredményét. Olyan beszédeket is hallottunk, hogy a közgyűlés nem lesz ha­tározatképes, miáltal vasutunk ügye jó da­rab időre ismét elhalasztatik. Annál nagyobb tehát most az ürömünk, hogy sokak aggo­dalma és pessimistikus felfogása daczára az eredmény legjobb és legkedvezőbb re­ánk nézve. A kiépítendő vasút fontossága több ízben volt már e lapok hasábjain tárgyalva, tiszteletreméltó jóakarattal tárgyalták azt laptársaink: a Nagybánya és Vidéke, meg a Nagybánya is. Volt kereskedelmi minisz­terünk Láng Lajos szintén mindent megtett a saját hatáskörében, hogy a vasutr a vo­natkozó régi óhajtásunk valóra válhasson. Városunk polgármestere szintén sokat fá­radt ez ügyben, valamint a vasút enged­ményese Hollós Jakab is szívós kitartással volt rajta, hogy elhárítson a vasútépítés j utjából minden akadályt. Többen vannak még rajtok kívül is, a kiknek válivetett ügyekezete volt megérlelöje a 4-diki köz­gyűlés határozatának. Mindnyájok felé há­lánk és elismerésünk száll! Felsőbánya íme nemsokára kilép a bi­lincsekből, melyek jjddig lenyűgözve tar­tották és vasútja révén direkt összekötte­tése lesz az egész müveit világgal. . . Jegyzőkönyv. Felvétetett Felsőbánya sz. kir. rend. tanácsú város képviselő­testületének 1903. évi november hó á8-án tartott rendkívüli közgyűlésében. Jelenvoltak: Farkas Jenő polgármester, Spáczai Gyula jegyző, Münnich Sándor tanácsos, Pap Márton számvevő, dr. Csausz Károly v. főorvos, Süssner Ferencz, Likkér Károly, dr. Szokol Pál, Roth Lázár, Nagy Lajos, Baurnerth Károly, Smillár Mihály, Tury Ferencz, Szalui László, Kerekes Sándor, Tánczer György, Salamon Mayer, Zazula Béla, Orbán Károly képviselők. 99. sz. Elnöklő polgármester üdvözölve a megjelent képviselőtestületi tagokat, a gyűlést megnyitja s a mai .közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére dr. Csausz Károly, Roth Lázár cs Orbán Károly képviselőket kéri fel. 100. sz Süssner Ferencz városi képviselő előadja, hogy mint köztudomású, dr. Láng Lajos v. b, t. t. kereskedelmi m kir. miniszter ur ö exeilencziája minisztersége alatt (igyekezett az ország jövedelmeit minden téren fokozni, úgy az ország minden polgárainak, de különösen az ipa­rosok és kereskedők jogos kívánságait is kielé­gíteni ; egy szóval törekedett az ö nagy tudásá­val és kitartó munkásságával az ország jóllétét előmozdítani, felvirágoztatni; és ezen nagy orszá­gos gondjai között sem szűnt meg Felsőbánya városa iránt továbbra is jóindulattal lenni, amit különösen a Nagybányáról Felsőbányáig kiépí­tendő vasútvonal ügyének elöbbrevitelével tanú­sított; indítványozza tehát, hogy most ö excellen- tiájának a miniszteri széktől való megválása al­kalmából Felsőbánya város közönsége nevébeu a város képviselőtestülete e város iránt minden­kor tanúsított meleg érdeklődéséért, közelebb pe­dig vasutunk ügyében tett kegyes, jóindulatú tá­mogatásáért hálás köszönetének és őszinte tiszte­lettel párosult elismerésének jegyzőkönyvileg is ! adjon kifejezést A közgyűlés a tett indítványt egy- ! hangulag elfogadja és dr. Láng Lajos v. b. t. t. ö ex- ! cellentiájának, amidőn a miniszteri széktől való megválását a legnagyobb sajnálattal veszi tudomá- [ sül, városunk iránt mindenkor tanúsított meleg ér- deklödésééit és jóindulatáért, különösen közelebb vasutunk ügyében tett kegyes támogatásáért há­lás köszönetének és őszinte tiszteletének jegyzö- j könyvileg is kifejezést adni ez alkalommal sem mulasztja el. 101. sz Az 1904. évre szóló legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzékének összeál­lítására kiküldött bizottság jelentését beterjeszti. — A bizottság jelentése és az általa beterjesztett kimutatás tárgyalás alá vétetvén, a legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzéke 1904. évre vonatkozólag következőleg allapittatik meg: Süss­ner Ferencz, Roth Salamon, Erdészeti kincstár, csernátoni Vajda Péter, dr. Szokol Pál, Roth Lá­zár, Csausz István, Nagy Lajos, Roth Mihály, özv. Lévay Ferenczné, Plajdu Lajos, Kremniczky Al­bert, Sarudi Sándor. Lévay Károly, dr Sandean Gergely, Ferencz Mihály, ifj. Szabó Károly, Sa­lamon Mayer, Hámori Nándor, Tomasovszky Imre, Husovszky Gyula, Klein Herman, Kincstári bányászat, Waldek Ferencz rendes tagokul; özv. Lőkös jánosné, Mikola A. Gyula, Dácsek Péter, Dimand Károly, Joó Autal, Varga Lajos, Wider Lázár, Szalai László póttagokul. — Lévay Ká- roly, ifj. Szabó Károly, Salamon Mayer és Há­mori Nándor pedig felhivatnak, hogy 8 napon belül nyilatkozatukat a polgármesterhez adják be arra nézve, hogy mint virilis vagy választott kép­viselők ohajtanak-e továbbra a képviselő testü­letnek tagjai maradni. Erdészeti kincstár, özv. Lévai Ferenczné. Kincstári bányászat és özv. Lö- kös Jánosné pedig felhivatnak, hogy megbízott­jaikat a felhívástól számított 8 nap alatt a pol­gármesterhez szintén jelentsék be. A névjegyzék­ben a bizottság által felvett, de jelenleg közszol­gálatban álló és állásuknál fogva szavazattal biró tisztviselők helyébe a névjegyzékbe sorrendben következő tagok vétettek fel. — Ezen határozat 15 napi közszemlére kitétetik azzal, hogy az eset­leges felebbezések ezen határidőn belül benyújt­hatók. 102. sz. Olvastatott a gazd. és pénzügyi bizottságnak jelentése f. évi nov. 25-én a városi bérletek kiadására 96 —903. sz. kgy. határozat alap­ján megtartott árverés eredményéről. A képviseleti közgyűlés a jelentést tudomásul veszi és annak Emlékezzünk régiekről! Lapok Felsőbánya történetéből. Összegyűjtötte: Müinich S. 1559. A város nagyobb kölcsönt vesz fel bányaművelésre, többek közt hitelezői voltak Stephani Ferencz kolozsvári hitszónok (concio- nator,) Szabó László és a Literáti család (György, Ambrus és Balázs leánya Katalin Serley Mik- lósné). Kivált a Literáti család unszolására 1561-ben bepörölték a várost, el is. marasztal­ták, de hiába, nem volt pénzelnem fizetett. 1561. II. János a „magyarok választott ki- rálya1' Nagyszebenből megparancsolta a felső­bányaiaknak, hogy azonnal fizessék meg hívei­nek az adósságot, különben megadja a kolozsvári hitelezőknek azt a jogot, hogy a felsőbányaiak javait, szekereit, áruit vagy akármit, akárhol lefoglalhatják. Arra nagy riadalom lett a vá­rosban, de segítséget nem kapnak sehol, sőt 1562. a Szatmári ostromló törökök a város jó nagy részét „tévedésből“ leperzselik. Ahhoz járult még, hogy 1563. Ferdinánd király a pénzt devalválta. (1 márka 6 magyar forint.) 1564. pedig a császáriak zsarolták a szegény várost. 1565. II. János király szabályozza az arany értékét ésjgy a valutát is, mi által rendezettebb állapot beállott az érczpiaczon és Felsőbánya lassan törleszti adósságait. 1566. Torday János nagybányai kamara gróf kedvez a városoknak. 1567. Zápolya Zsigmond foglalta el a há­rom bányatelepet, de ebben az évben a len­gyelek újra betörtek Szaimármegyébe és pusz­tításaik által Felsőbányának is nagy kárt okoztak. — 1568. Dobó István bírja a felsőbányái bányák kincstári részét és a felsőbányái egyéb állami jövedelmeit. 1570 ben rendezték a legelőt, „az csorda pásztor felől igy végzett a város, hogy tavasz- szal minden ember eleiben adjon barmot, és az kosztot is kiadja, szerit annak ne adja oda barmot mindjárást de ha oda nem adja is, ben tartsa udvarában, ki ne bocsássa szabadon kó­borolni. Azért az kosztot ugyan tartozik kiadni. Az negyedfő tulkoktól és annak öregbeitől egyenlőképen mint az megjelölt és borjus te­héntől mind kosztot s mind bért egyaránt tar­toznak kiadni az pásztornak és ha valaki barma az pásztor elől elmegyen s behajtsák, az pász­tor fizesse és kára annak az baromnak ki vál­tassa. Itenn: hogy a bikák kitelelhessenek, gondviseléséért egy bikától fizesse a reá eső részt.« Ebben az évben a bányamivelés törvé­nyeit is hozták, az okmány ekképen szól: »Anno 1570. die Januarii 9. Nagy János főbiró, Huszköl János városi bányabiró és Végh Valentin, Csorba Illés, Bassa Márton, Su- jor Menyhért, Pogány Christophorus, Tóth Miklós tanácsnokok alatt az összes bányamive- lők beleegyezésével határoztatott 1. Két stomptól akár éjjel nappal járjon s akár hogy, az sáfárnak csak 1 forint 25 dé­nárt adjanak. 11a egy holnapot meghaladna, hogy geng vagy viz fogyatkozása miatt meg­történne, szálljon az sáfár bére egy forintra. 2. Egy stomptól pedig sáfárnak, akár mint járjon, az ki megérdemli, adjanak dénár 90. 3. Hat héttel előbb az sáfár, ha nem akar maradni, búcsút vegyen az urától. 4. Stompnál való egyébb mívesek, ha el akarnak menni, számlás előtt 3 héttel sáfártól búcsút vegyen, az sáfár az urának mindgyárost megjelentse. Ha nem jelentene az urának, és az alatt, az bányász míves nélkül kárban ma­radna, az sáfár maradjon két forinton, kinek fele a perkmesteré (bányabiró) legyen, fele pedig az uráé, mint ez ide alá megirt bírságok. 5. Az mosónak d. 66 (66 dénár 1 dé­nár körülbelül 12 filter) legyen bére. 6. Sár eresztőnek ugyan harmad pár pénz* legyen bére, de a sáfár meglássa, ha megér­demli, legyen d. 70. 7. Ha valaki ennél többet adna ennek birsága 20 forint. 8. Ha valaki inas bányász mivesének számlás előtt ura hire és akarata nélkül pénzt vagy mívest adna, ugyan azon az birság 20 forint. Ha meg ha ő maga mivel, az ura sza­bad akaratja szerint elbocsátja.« 1571. A tanács elhatározta, hogy ezentúl a felett kívánságára jegyzőkönyv felvétessék, mely egy könyvbe iratik. Ha ebben a városi a »közönség könyvé«-ben valami ügy be van írva, az többé fel nem bontható. Épen igy köteles a főbiró ezen könyvbe minden a várost ér­deklő ügyet beleírni, ezért jár a bírónak 16 pénz, és a jegyzőnek 15 pénz. »Ha valaki pe­*) Pénz — pensa ^ 48 dénár tehát *jg pénz 163 d.

Next

/
Oldalképek
Tartalom