Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1903-08-19 / 17. szám

Felsőbányái Hírlap gyűrűt viselnek. A munkás lánya még a kalapot is felteszi, amit 30—35 évvel ezelőtt itt a mes- terasszouy sem hordott. A mi népünk szegénységéhez még hozzájárul az is, hogy feleségeik és lányaik semmiféle házi ipart nem folytatnak. Bezzeg a tót asszony nem röstelli a csipkeverést, a román és a szerb a hímzést, a bosnyák a szönyegszövést, a ruthén a gyapjúfonást, pokróczkészitést. A német, román, bolgár, szerb asszony maga állítja elő háziipari szükségleteit és a felesleget jó áron értékesíti. Miben nyilvánul a mi munkásnépünk felesé- i gének munkája r Abban nyilvánul és merül ki, hogy — ahelyett hogy kendert, lent termesztene, ezek szöszét fonná, vásznat szőne, harisnyát kötne, ' konyhakertészettel foglalkoznék, baromfit te­nyésztene és ezeket értékesítené, mely utóbb jelzettekre fordítandó tevékenységével kiszorítaná ! Koltót és a környékbeli falvakat áruczikkeikkel — j az egész áldott napot — télen úgy, mint nyáron — az erdőről való fahordással tölti el. Másutt a nő a konyhai művészeten kívül a fent elősorolt házi munkákat is végzi és így közös a háztartás; a feleség igazán felesegitség; de nálunk úgy van, hogy fele se ég — t. i. a ! munkáért. Ezek az okai a mi népünk szegénységének ! Hogy a szegény nép nem jut fához köny- nyen, az is egy okkal több arra nézve, hogy ne j alakuljunk nagyközséggé. Az 1898. évi XIX. t.-cz. kimondja, hogy amely városnak vagy községnek 5000 holdnál kevesebb erdeje van, az nem tarthat az erdő kezelésére önálló erdészt. Hát nekünk valami ke- ' vés hiányzik az 5000 holdból. így történt, hogy , akarva, nem akarva ránk szakadt az állam jóa­karata, melyből kifolyólag megszorittatott a fai- j zási jog, melylyel a lakosság nem annyira élt, mint visszaélt. Es ideje volt és indokolt is volt a fajzási jogot megszorítani, mert a lakosság — ami igaz, igaz — az erdőt nem kímélte, hanem pusztította : közprédának tekintette. Kivágta az élőfát, a dűlt fát pedig hagyta ott rothadni. Pedig a közönségnek magának kellene az erdőt saját jól felfogott érdekében megvédeni; mert sehol oly közel könnyen és olcsón nem jut a lakosság fához, mint épen városunkban. Ez a tény. Ha az állami kezelés 10 évre (erjedő idő­tartama lejárj ha a közös erdő kettéosztatik; több mint 6000 hold erdőnk lévén, köszönjük szépen az állami gyámkodást és ismét a saját urai leszünk erdeinknek. Említést tesz czikkiró ur arról is, hogy egyesek az erdö-vagyonban kárt tesznek. Erdei kártétel bárhol is, a legéberebb felü­gyelet és ellenőrzés mellett történhetik. Különben az illető erdöőr, akire a visszaélés rábizonyult, elbocsáttatott a szolgálatból. A visszaélés tehát megtoroltatott. Még csak egyet és be végzem. Nagykároly r. t. városnak Felsőbányával szemben csak 746.386 korona körül levő vagyona van és van hozzá 72% községi pótadója; azon­ban eszeágában sincs nagyközséggé összezsugo­rodni. Felsőbánya viszonylag Nagybányá iái is jobb anyagi helyzetben van; mert városunknak eddigelé még egy, mondd : egy fillér adóssága sincs: ellen­ben Nagybányának félmillió koronát túlhaladó adóssága van. Mindamellett sem Nagy-Károly, sem Nagy­bánya nem ohajfösszecsavarodni és saját húsába ha­rapni, sőt törvényhatósági joggal felruházott város szeretne lenni mind a kettő. Mert tudja azt, hogy aki szalad: halad; aki pihen: marad. Mi is hasonlólag nem hátrafelé, hanem előre­haladni törekedjünk és társadalmi mozgalom tá­masztásával azon legyünk, hogy városunkban va­lamely iskolát, pl. agyag-, kő- vagy fafaragászati ipariskolát és ezenkívül az elhanyatiott bányaipar helyébe valamely más, állami vagy magán ipar- vállalatot, pl, papír-, dohány- vagy posztó-gyárat, mely sok száz kéznek munkát és sok szájnak kenyeret ad, létesittessünk, áldozat nélkül ha lehet, áldozattal ha kell. Mert csak az nyer, aki mer. Különben ezek egyike vagy másikának léte­sítése iránt a városi hatóság már meg is tette illetékes helyen a kellő lépéseket. Mert amint a letűnt múltban a virágzó bányaipar emelte e várost, úgy jövőben is csak az ipar és kereskedelem fellendülése, az intenzivebb termelés és fogyasztás összhangja, egyensúlya lehet egyedüli emeltyűje és mozgató rugója vá­rosunk közgazdasági haladásának és virágzásának. Ezek azok a tényezők, amelyek a czikkiró ur által felsorolt alföldi nagy községekben a lakosság nagy számaránya mellett megvannak; ellenben nálunk hiányzanak, és épen ez a baj. Ha Felsőbánya oly egységes magyar, oly nagy és olyan gazdag volna, mint bár csak a/. | utolsó is az említett nagyközségek közöl: nagy- j zolás lenne a r. t. városi jelleghez ragaszkodni, j Számos, itt fel nem sorolható r. t. város van, amelyek lélekgzám és vagyon tekintetében messze mögötte vannak Felsőbányának, pl. hogy csak a következőket említsem: Újbánya 1284, ; Szent Endre 4260, Gölniczbanya 3912, Erezné i bánya 3783, Vízakna 3772, Korpona 3658, Ko- lozs 3592, Szepes-Váralja 3129, Szent-György 3048, Vajda-Hunyad 3037, Leibitz 3025, Abrud- bánya 2993, Kis-Marton 2972, Kis-Szeben 2817, Erzsébetváros 2795, Somorja 2643, Jolsva 2419, j Szepes-ülaszi 2334, Felvincz 1856, Hátszeg 1852, Nagy-Röcze 1817, Csik-Szereda 1789, Rüszt 1478, és Foprád 1034 lakost szárn ál, de azért nem óhajt nagyközséggé alakulni. M.-Sziget megye- székhelynek is 47° 0 községi pótadója van, de azért város jellegéről nem mond le. Végre ne feledjük főleg azt, hogy Felső­bánya itt, a végvidéken, a magyarság védő bás­tyája, az állameszme letéteményese; az állam politikai örállomása, amelynek az államesztne és | kö. mivelődés terjesztésében culturmissiója van. E védő bástyát, am lyet köröskörül a testvér románság árjának hullámverése igy is elég érezhetően érint, legott elveszítjük, mihelyes feladjuk elfoglalt positiónkat. E város határába eddigelé is betette a lá­bát a szomszéd románság, mint földbirtokos. Sok föld, amely eddigelé magyar kézben j volt, ma már a szomszéd románok birtoka. És akié a föld, az abban az ur. Ne feledjük, hogy a város dicsősége és ! ennek hathatós eszköze : az inteiligentia érdeme, hogy eddigelé a helybeli románok nem oláhok, hanem csak görögkathol kusok. De megbocsáthatatlan könnyelműség, hogy ne mondjam bűn volna városi jellegünkről lemon • ! dini épen most, amidőn a közel jövőben kilátás van arra nézve, hogy az állam a városokat, j I mint amelyek az államnak mindmegannyi erős várai és a nemzeti közművelődés góczpontjai, ame­lyekben az intelhgentia, a tudomány, a vagyon : a nemzet erökeszlete folhulmazva van az italmérési és fogyasztási adószedés jogának átengedése által háztartásuk vitelében segíteni és culturmissiójok j teljesítésében megerősíteni fogja. Isten őrizzen minket attól, hogy önként mond- | junk le városi jellegünkről s nagyközséggé degra­dáljuk önönmagunkat, akkor, amidőn arra — mint mondám — ok és szükség nincsen. Hiszen a ! bányakárpótlási összeg is az állam részéről azon j intentióból és kifejezetten arra a czélra adatolt, hogy városi jellegünket fentarthassuk; mert egy- I pár rövid évtized múlva, lassan-lassan beszivárog- j ván — a zsidóság példájára — és megvetvén itt lábát a magyarság, főleg hitsorsosaim : a reformá- I tusok rovására máris feltűnően előrenyomuló és terjeszkedő, különben is szapora, túlsúlyra ver­gődő, assimilatio-képes románság s általok fel- , szivattatván, a magyarnak nem lenne szüksége a I piac/.On azokra a szép, monumentális kőtemplo­mokra, amelyek Felsőbányának -— városi jelleget kölcsönözvén, valóban díszei ma és maradnak mindenha- Pap Márton. Különfélék. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Abaházy József, szalmárnémeti-i törvényszéki joggyakorno-• köt ugyanezen törvényszékhez jegyzővéjnevezle ki. Kirendelés. Az igazságügyminiszter Izik Vilmos mátészalkai szolgaidról a szatmárnémet'-i ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottul ren­delte ki. Halálozás. Lapunk zártakor értesültünk a szomorú bit ről, hogy Ember Péter kir. kincstári kezelő-tisztet súlyos veszteség érte, amennyiben neje, született Kriszt Valéria ma, 19-én, d. e. 9 órakor élete 29-ik évében elhunyt hosszas be­tegeskedés után. Az elhunytat kiterjedt rokonság gyászolja. Temetése f. hó 21-én d. u. 5 órakor lesz r. kath. szertartás szerint. Béke poraira! A Khtian-Héderváry kormány lemondása. Mint a hivatalos lap folyó hó 15 íki száma Írja, ö felsége a király folyó hó 13-án kelt legfelső elhatározásával* a magyar összes minisztérium lemondását elfogadta, megbízván azt a válság elintézéséig az ügyek további vezetésével. Meghívó. Az orsz. magy. bányászati és kohászati egyesület nagybányavidéki osztálya folyó 1903. évi augusztus hó 29-én délután 4 órakor Felsőbányán a városi tanácsteremben osztálygyülést tart, melyre a tagtársak tiszte­lettel meghivatnak. Tárgyak: 1. Elnöki beje­lentések. 2. A gömöri osztály átirata a magyar iparpártolás tárgyában. Előadó : Oblatek Béla. 3. Pécsvidéki osztály indítványa az uj perrend­tartási törvényjavaslatnak a bányabiróságokra vonatkozó fejezetéről. Előadó: Gálffy Pál. 4. Pécsvidéki osztály fölhívása egy második szén- bányászati iskola létesítése ellen. Előadó: Dr Szokol Pál. 5. Dr Szokol Pál fölolvasása: Nagybánya vidékének földalkata, tekintettel az iparra és a bányászatra. Gyűlés után össze­jövetel a Korona-vendéglőben hölgyek rész­vételével. Úgy a gyűlésre, mint az összejövetelre vendégek is szívesen láttatnak. Nagybányán, 1903. augusztus hó 10-én. Neubauer Ferencz elnök. Szellemy Géza titkár. Templombucsu Felsőbányán. Méltóan, sőt a rendesnél nagyobb fénynyel folyt le f. hó 15-én, Nagyboldogasszony napján, a felsőbányái róm. kath. egyház védszentjének ünnepe, az úgynevezett »buesu«, melynek pompás időjárás is kedvezett. A szomszédos községek lakossága is nagy tömegekben jelent meg, úgy hogy az ünnepélyes istenitisztelet alkalmával a hatalmas templom szorongásig megtelt ájtatoskodó kö­zönséggel. Az esperes-plébános nem kis örö­möt szerzett híveinek azzal, hogy az ünnepi nagymise végzésére elődjét, Pemp Antal szat­mári székesegyházi kanonokot, a szatmárvár- megyei egyházkerület főesperesét, hívta meg, ki csak nem rég kapott a királytól prépostsá- got, s az itteni katholikus közönségnek ezúttal nyílt először alkalma püspöki díszjelvényekkel, püspöksüveggel, pásztorbottal látni az oltárnál egykori érdemes és szeretett lelkipásztorát, mi által az ünnepély érdekességben is sokat nyert. A segédletet a helybeli plébánia lelkészi sze­mélyzetének tagjain kivül többen a kerületbeli papságból, valamint szünidőn levő papnöven­dékek szolgáltatták, úgy hogy az ünnepi nagy­mise összesen 8 pap segédletével, úgynevezett »teljes assistentiával« ment végbe, mi a szer­tartásoknak szokatlanul ünnepélyes szint köl­csönzött s a szemlélőre impozáns benyomást gyakorolt. Az ünnepi szónoklatot Szőke Béla nagybányai h. lelkész tartotta, ki hazafias szellemtől áthatott szép és lelkes beszédben magyarázta a Nagyboldogasszony tiszteletét. Legközelebb, Sz. István király ünnepén, mely a nagybányai templom búcsúja, mint halljuk, ismét Pemp kanonok fogja az istenitiszteletet végezni. Tudomásul. Ez utón is figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy a helybeli ev. ref. fiú- és leányiskolában a jövő 1903—4. iskolai év szept. 1-én veszi kezdetét. Az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. értelmében mindennapi iskolaköteles az, ki szept. 1-én életének 6-ik évét betöltötte s 12 éves még nem múlt. Ismétlő iskolába kell járniok azoknak, kitt 12 évesek elmúltak, de a 15 évet be nem töltötték. Az idézett törvény fokozatos büntetéssel sújtja a gyermekeiket nem iskoláztató szülőket. Ez azonban minden: jóravaló szülőre nagyon utolsó dolog, ha bün­tetéssel kell kényszeríteni egyik legfontosabb kötelességök teljesítésére. Legnagyobb büntetés, ha gyermekeik tudatlanul nőinek fel. Igyekez­zék azért kiki a jó alkalmat is megragadni. Fürdői mu atsáy. A máriavölgyi fürdő igazgatósága f. hó 14-én a gyógyfürdőben meg­tartotta a szokásos Mária-bált. Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz e hó 21-én Nagykárolyban, melyen a Rákóczi-ünnep rendezésének mikéntjét fogják megállapítani. A kertészeti kiállítás bejelentő lapja A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala Szatmáron felkéri mindazokat, kik a j kiállításon valamely terménynyel vagy készit- ménynyel részt akarnak venni, hogy bejelentő lapokért hozzá fordulni szíveskedjenek. Egypár bejelentő iv szerkesztőségünkben is kapható. A kiállítandó tárgyakat szept. 24-ig kell a kiállí­tásra beszállítani, kivételt képeznek gyümölcsök és egyéb romlandó czikkek, azonban ezeket is lagalább a kiállítást megelőző napon: szept. 26-án be kell szállítani; az ily tárgyak tányér- kái és vignettái is elrendezendők 24-én. Minden egyéb utasítást meglehet találni a bejelentőlapon. A hü cseléd jutalma. Szép kis ünnepély keretében jutalmazta meg a napokban szerkesz- ! tőségünkben özv. Nikolántin Györgyné úrnő négy év óta hűséges cselédjét: Holló Rózát. Elismerő dicsérete mellett neki egy tizenöt koronáról szóló takarékbetéti könyvet aján- ! dékozott. Ezen kis ajándék által példát akart ! mutatni a nemes gondolkozásu úrasszony arra, hogy a hü szolgálat mindig megleli jutalmát úgy a nyugodt lelkiismeretben, mint egyebek­ben. A kis ünnepélyen a megjutalmazottnak édesanyja és leánytestvére is részt vett, kik könyezve mondtak köszönetét Holló Rózával együtt özv. Nikolántin Györgynének. Miután szerkesztőnk a megjutalmazás tényét á leány könyvébe is bejegyezte, Nikolántin Györgyné megvendégelte Hollóékat. Jó leányt csak jó anya nevelhet. Sokan példát vehetnek e tekin­tetben Hollónétól, ki gyermekei nevelésénél eleget tett anyai kötelességének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom