Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1903-08-19 / 17. szám
Felsőbányái Hírlap gyűrűt viselnek. A munkás lánya még a kalapot is felteszi, amit 30—35 évvel ezelőtt itt a mes- terasszouy sem hordott. A mi népünk szegénységéhez még hozzájárul az is, hogy feleségeik és lányaik semmiféle házi ipart nem folytatnak. Bezzeg a tót asszony nem röstelli a csipkeverést, a román és a szerb a hímzést, a bosnyák a szönyegszövést, a ruthén a gyapjúfonást, pokróczkészitést. A német, román, bolgár, szerb asszony maga állítja elő háziipari szükségleteit és a felesleget jó áron értékesíti. Miben nyilvánul a mi munkásnépünk felesé- i gének munkája r Abban nyilvánul és merül ki, hogy — ahelyett hogy kendert, lent termesztene, ezek szöszét fonná, vásznat szőne, harisnyát kötne, ' konyhakertészettel foglalkoznék, baromfit tenyésztene és ezeket értékesítené, mely utóbb jelzettekre fordítandó tevékenységével kiszorítaná ! Koltót és a környékbeli falvakat áruczikkeikkel — j az egész áldott napot — télen úgy, mint nyáron — az erdőről való fahordással tölti el. Másutt a nő a konyhai művészeten kívül a fent elősorolt házi munkákat is végzi és így közös a háztartás; a feleség igazán felesegitség; de nálunk úgy van, hogy fele se ég — t. i. a ! munkáért. Ezek az okai a mi népünk szegénységének ! Hogy a szegény nép nem jut fához köny- nyen, az is egy okkal több arra nézve, hogy ne j alakuljunk nagyközséggé. Az 1898. évi XIX. t.-cz. kimondja, hogy amely városnak vagy községnek 5000 holdnál kevesebb erdeje van, az nem tarthat az erdő kezelésére önálló erdészt. Hát nekünk valami ke- ' vés hiányzik az 5000 holdból. így történt, hogy , akarva, nem akarva ránk szakadt az állam jóakarata, melyből kifolyólag megszorittatott a fai- j zási jog, melylyel a lakosság nem annyira élt, mint visszaélt. Es ideje volt és indokolt is volt a fajzási jogot megszorítani, mert a lakosság — ami igaz, igaz — az erdőt nem kímélte, hanem pusztította : közprédának tekintette. Kivágta az élőfát, a dűlt fát pedig hagyta ott rothadni. Pedig a közönségnek magának kellene az erdőt saját jól felfogott érdekében megvédeni; mert sehol oly közel könnyen és olcsón nem jut a lakosság fához, mint épen városunkban. Ez a tény. Ha az állami kezelés 10 évre (erjedő időtartama lejárj ha a közös erdő kettéosztatik; több mint 6000 hold erdőnk lévén, köszönjük szépen az állami gyámkodást és ismét a saját urai leszünk erdeinknek. Említést tesz czikkiró ur arról is, hogy egyesek az erdö-vagyonban kárt tesznek. Erdei kártétel bárhol is, a legéberebb felügyelet és ellenőrzés mellett történhetik. Különben az illető erdöőr, akire a visszaélés rábizonyult, elbocsáttatott a szolgálatból. A visszaélés tehát megtoroltatott. Még csak egyet és be végzem. Nagykároly r. t. városnak Felsőbányával szemben csak 746.386 korona körül levő vagyona van és van hozzá 72% községi pótadója; azonban eszeágában sincs nagyközséggé összezsugorodni. Felsőbánya viszonylag Nagybányá iái is jobb anyagi helyzetben van; mert városunknak eddigelé még egy, mondd : egy fillér adóssága sincs: ellenben Nagybányának félmillió koronát túlhaladó adóssága van. Mindamellett sem Nagy-Károly, sem Nagybánya nem ohajfösszecsavarodni és saját húsába harapni, sőt törvényhatósági joggal felruházott város szeretne lenni mind a kettő. Mert tudja azt, hogy aki szalad: halad; aki pihen: marad. Mi is hasonlólag nem hátrafelé, hanem előrehaladni törekedjünk és társadalmi mozgalom támasztásával azon legyünk, hogy városunkban valamely iskolát, pl. agyag-, kő- vagy fafaragászati ipariskolát és ezenkívül az elhanyatiott bányaipar helyébe valamely más, állami vagy magán ipar- vállalatot, pl, papír-, dohány- vagy posztó-gyárat, mely sok száz kéznek munkát és sok szájnak kenyeret ad, létesittessünk, áldozat nélkül ha lehet, áldozattal ha kell. Mert csak az nyer, aki mer. Különben ezek egyike vagy másikának létesítése iránt a városi hatóság már meg is tette illetékes helyen a kellő lépéseket. Mert amint a letűnt múltban a virágzó bányaipar emelte e várost, úgy jövőben is csak az ipar és kereskedelem fellendülése, az intenzivebb termelés és fogyasztás összhangja, egyensúlya lehet egyedüli emeltyűje és mozgató rugója városunk közgazdasági haladásának és virágzásának. Ezek azok a tényezők, amelyek a czikkiró ur által felsorolt alföldi nagy községekben a lakosság nagy számaránya mellett megvannak; ellenben nálunk hiányzanak, és épen ez a baj. Ha Felsőbánya oly egységes magyar, oly nagy és olyan gazdag volna, mint bár csak a/. | utolsó is az említett nagyközségek közöl: nagy- j zolás lenne a r. t. városi jelleghez ragaszkodni, j Számos, itt fel nem sorolható r. t. város van, amelyek lélekgzám és vagyon tekintetében messze mögötte vannak Felsőbányának, pl. hogy csak a következőket említsem: Újbánya 1284, ; Szent Endre 4260, Gölniczbanya 3912, Erezné i bánya 3783, Vízakna 3772, Korpona 3658, Ko- lozs 3592, Szepes-Váralja 3129, Szent-György 3048, Vajda-Hunyad 3037, Leibitz 3025, Abrud- bánya 2993, Kis-Marton 2972, Kis-Szeben 2817, Erzsébetváros 2795, Somorja 2643, Jolsva 2419, j Szepes-ülaszi 2334, Felvincz 1856, Hátszeg 1852, Nagy-Röcze 1817, Csik-Szereda 1789, Rüszt 1478, és Foprád 1034 lakost szárn ál, de azért nem óhajt nagyközséggé alakulni. M.-Sziget megye- székhelynek is 47° 0 községi pótadója van, de azért város jellegéről nem mond le. Végre ne feledjük főleg azt, hogy Felsőbánya itt, a végvidéken, a magyarság védő bástyája, az állameszme letéteményese; az állam politikai örállomása, amelynek az államesztne és | kö. mivelődés terjesztésében culturmissiója van. E védő bástyát, am lyet köröskörül a testvér románság árjának hullámverése igy is elég érezhetően érint, legott elveszítjük, mihelyes feladjuk elfoglalt positiónkat. E város határába eddigelé is betette a lábát a szomszéd románság, mint földbirtokos. Sok föld, amely eddigelé magyar kézben j volt, ma már a szomszéd románok birtoka. És akié a föld, az abban az ur. Ne feledjük, hogy a város dicsősége és ! ennek hathatós eszköze : az inteiligentia érdeme, hogy eddigelé a helybeli románok nem oláhok, hanem csak görögkathol kusok. De megbocsáthatatlan könnyelműség, hogy ne mondjam bűn volna városi jellegünkről lemon • ! dini épen most, amidőn a közel jövőben kilátás van arra nézve, hogy az állam a városokat, j I mint amelyek az államnak mindmegannyi erős várai és a nemzeti közművelődés góczpontjai, amelyekben az intelhgentia, a tudomány, a vagyon : a nemzet erökeszlete folhulmazva van az italmérési és fogyasztási adószedés jogának átengedése által háztartásuk vitelében segíteni és culturmissiójok j teljesítésében megerősíteni fogja. Isten őrizzen minket attól, hogy önként mond- | junk le városi jellegünkről s nagyközséggé degradáljuk önönmagunkat, akkor, amidőn arra — mint mondám — ok és szükség nincsen. Hiszen a ! bányakárpótlási összeg is az állam részéről azon j intentióból és kifejezetten arra a czélra adatolt, hogy városi jellegünket fentarthassuk; mert egy- I pár rövid évtized múlva, lassan-lassan beszivárog- j ván — a zsidóság példájára — és megvetvén itt lábát a magyarság, főleg hitsorsosaim : a reformá- I tusok rovására máris feltűnően előrenyomuló és terjeszkedő, különben is szapora, túlsúlyra vergődő, assimilatio-képes románság s általok fel- , szivattatván, a magyarnak nem lenne szüksége a I piac/.On azokra a szép, monumentális kőtemplomokra, amelyek Felsőbányának -— városi jelleget kölcsönözvén, valóban díszei ma és maradnak mindenha- Pap Márton. Különfélék. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Abaházy József, szalmárnémeti-i törvényszéki joggyakorno-• köt ugyanezen törvényszékhez jegyzővéjnevezle ki. Kirendelés. Az igazságügyminiszter Izik Vilmos mátészalkai szolgaidról a szatmárnémet'-i ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottul rendelte ki. Halálozás. Lapunk zártakor értesültünk a szomorú bit ről, hogy Ember Péter kir. kincstári kezelő-tisztet súlyos veszteség érte, amennyiben neje, született Kriszt Valéria ma, 19-én, d. e. 9 órakor élete 29-ik évében elhunyt hosszas betegeskedés után. Az elhunytat kiterjedt rokonság gyászolja. Temetése f. hó 21-én d. u. 5 órakor lesz r. kath. szertartás szerint. Béke poraira! A Khtian-Héderváry kormány lemondása. Mint a hivatalos lap folyó hó 15 íki száma Írja, ö felsége a király folyó hó 13-án kelt legfelső elhatározásával* a magyar összes minisztérium lemondását elfogadta, megbízván azt a válság elintézéséig az ügyek további vezetésével. Meghívó. Az orsz. magy. bányászati és kohászati egyesület nagybányavidéki osztálya folyó 1903. évi augusztus hó 29-én délután 4 órakor Felsőbányán a városi tanácsteremben osztálygyülést tart, melyre a tagtársak tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: 1. Elnöki bejelentések. 2. A gömöri osztály átirata a magyar iparpártolás tárgyában. Előadó : Oblatek Béla. 3. Pécsvidéki osztály indítványa az uj perrendtartási törvényjavaslatnak a bányabiróságokra vonatkozó fejezetéről. Előadó: Gálffy Pál. 4. Pécsvidéki osztály fölhívása egy második szén- bányászati iskola létesítése ellen. Előadó: Dr Szokol Pál. 5. Dr Szokol Pál fölolvasása: Nagybánya vidékének földalkata, tekintettel az iparra és a bányászatra. Gyűlés után összejövetel a Korona-vendéglőben hölgyek részvételével. Úgy a gyűlésre, mint az összejövetelre vendégek is szívesen láttatnak. Nagybányán, 1903. augusztus hó 10-én. Neubauer Ferencz elnök. Szellemy Géza titkár. Templombucsu Felsőbányán. Méltóan, sőt a rendesnél nagyobb fénynyel folyt le f. hó 15-én, Nagyboldogasszony napján, a felsőbányái róm. kath. egyház védszentjének ünnepe, az úgynevezett »buesu«, melynek pompás időjárás is kedvezett. A szomszédos községek lakossága is nagy tömegekben jelent meg, úgy hogy az ünnepélyes istenitisztelet alkalmával a hatalmas templom szorongásig megtelt ájtatoskodó közönséggel. Az esperes-plébános nem kis örömöt szerzett híveinek azzal, hogy az ünnepi nagymise végzésére elődjét, Pemp Antal szatmári székesegyházi kanonokot, a szatmárvár- megyei egyházkerület főesperesét, hívta meg, ki csak nem rég kapott a királytól prépostsá- got, s az itteni katholikus közönségnek ezúttal nyílt először alkalma püspöki díszjelvényekkel, püspöksüveggel, pásztorbottal látni az oltárnál egykori érdemes és szeretett lelkipásztorát, mi által az ünnepély érdekességben is sokat nyert. A segédletet a helybeli plébánia lelkészi személyzetének tagjain kivül többen a kerületbeli papságból, valamint szünidőn levő papnövendékek szolgáltatták, úgy hogy az ünnepi nagymise összesen 8 pap segédletével, úgynevezett »teljes assistentiával« ment végbe, mi a szertartásoknak szokatlanul ünnepélyes szint kölcsönzött s a szemlélőre impozáns benyomást gyakorolt. Az ünnepi szónoklatot Szőke Béla nagybányai h. lelkész tartotta, ki hazafias szellemtől áthatott szép és lelkes beszédben magyarázta a Nagyboldogasszony tiszteletét. Legközelebb, Sz. István király ünnepén, mely a nagybányai templom búcsúja, mint halljuk, ismét Pemp kanonok fogja az istenitiszteletet végezni. Tudomásul. Ez utón is figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy a helybeli ev. ref. fiú- és leányiskolában a jövő 1903—4. iskolai év szept. 1-én veszi kezdetét. Az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. értelmében mindennapi iskolaköteles az, ki szept. 1-én életének 6-ik évét betöltötte s 12 éves még nem múlt. Ismétlő iskolába kell járniok azoknak, kitt 12 évesek elmúltak, de a 15 évet be nem töltötték. Az idézett törvény fokozatos büntetéssel sújtja a gyermekeiket nem iskoláztató szülőket. Ez azonban minden: jóravaló szülőre nagyon utolsó dolog, ha büntetéssel kell kényszeríteni egyik legfontosabb kötelességök teljesítésére. Legnagyobb büntetés, ha gyermekeik tudatlanul nőinek fel. Igyekezzék azért kiki a jó alkalmat is megragadni. Fürdői mu atsáy. A máriavölgyi fürdő igazgatósága f. hó 14-én a gyógyfürdőben megtartotta a szokásos Mária-bált. Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz e hó 21-én Nagykárolyban, melyen a Rákóczi-ünnep rendezésének mikéntjét fogják megállapítani. A kertészeti kiállítás bejelentő lapja A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala Szatmáron felkéri mindazokat, kik a j kiállításon valamely terménynyel vagy készit- ménynyel részt akarnak venni, hogy bejelentő lapokért hozzá fordulni szíveskedjenek. Egypár bejelentő iv szerkesztőségünkben is kapható. A kiállítandó tárgyakat szept. 24-ig kell a kiállításra beszállítani, kivételt képeznek gyümölcsök és egyéb romlandó czikkek, azonban ezeket is lagalább a kiállítást megelőző napon: szept. 26-án be kell szállítani; az ily tárgyak tányér- kái és vignettái is elrendezendők 24-én. Minden egyéb utasítást meglehet találni a bejelentőlapon. A hü cseléd jutalma. Szép kis ünnepély keretében jutalmazta meg a napokban szerkesz- ! tőségünkben özv. Nikolántin Györgyné úrnő négy év óta hűséges cselédjét: Holló Rózát. Elismerő dicsérete mellett neki egy tizenöt koronáról szóló takarékbetéti könyvet aján- ! dékozott. Ezen kis ajándék által példát akart ! mutatni a nemes gondolkozásu úrasszony arra, hogy a hü szolgálat mindig megleli jutalmát úgy a nyugodt lelkiismeretben, mint egyebekben. A kis ünnepélyen a megjutalmazottnak édesanyja és leánytestvére is részt vett, kik könyezve mondtak köszönetét Holló Rózával együtt özv. Nikolántin Györgynének. Miután szerkesztőnk a megjutalmazás tényét á leány könyvébe is bejegyezte, Nikolántin Györgyné megvendégelte Hollóékat. Jó leányt csak jó anya nevelhet. Sokan példát vehetnek e tekintetben Hollónétól, ki gyermekei nevelésénél eleget tett anyai kötelességének.
