Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1903-08-05 / 16. szám
Felsőbányái Hír la p az emberiség is, annyi betegség, nyomorúság fogja ellepni azokat. Es miért mindez? Az emberek pénzkapzdsága és vagyontelhetetlensége miatt maga-magát a legnagyobb nyomorúságba dönteni s e'pusztitani fogja. Hogy ez ne következzék be, a 20-ik századnak lesz a feladata, hogy elpetyhüdt, beteges társadalmát reorganisálja. Ezen reorganisatiónak fökép abból kell állani, hogy az állam ne engedjen egyes embereket a végletekbe menni, t. i. telhetetlen, beteges kapzsiságukkal a vagyont a gyengébbektől s becsületesektől elharácsolni, úgy amint ez most történik. Az ide vonatkoz ■ törvényeket szigorítani kell. A csalást lopásnak kell minősíteni s keményen büntetni. S mindazokat a kereseti forrásokat, amelyek nincsenek egyenes arányban a munkával, betiltani. Mert ha ezt nem teszi meg az állam, majd elvégzi azt a socialis-forradalom. Ez nem profé- tálás. Ez természeti törvény. Epen úgy, mint a jeges tengeren úszó hegy, amelynek a levegőben levő része az esőzések, a havazások folytán nagyobbodik, a vízben levő része pedig folyton apad, — ennélfogva bizonyos időben elveszti az egyensúlyt és felfordul; ami volt fönn, az lesz most lent és megfordítva. Nem uj dolgok azok. A történelem elég példával szolgál. Itt tehát az államnak legfőbb kötelessége a kőszenet a magánosok kezéből kivenni és az úgynevezett «fentartott» ásványok közé sorolni, t. i. oda, ahol van pl. a só, arany és más fémek. Magától értetik, hogy ezen az utón minden államnak kell haladnia. Ha egyszer az állam kezében lesz, aztán a termelés tisztán csak az elkerülhetlen szükségletre szorítkozzék mindaddig, mig a szükséges erő forrásait másutt nyitja meg. Az erdökezelésröl és befásitásról nem szólunk, mivel ezen ügy hazánkban a legjobb utón halad. Ami pedig az erő forrásait illeti, erre olt van a természet által felhalmozott, de az emberiség által legkevésbbé kihasznált erő: a víz meg a levegő. Maga a természet a föld felszínéről, különösen a tengerből folytonosan rengeteg mennyiségű vizet kiemel s kiönti a hegyek magaslataira és a föld egyéb részeire, ahonnan ez patakokká, folyokká s folyamokká összegyűlvén, visszafoly a tengerbe. Mig ezen utat befutja, tekintve az ut kezdete és vége között levő magasságot, az erömütan ismert törvényei szerint roppant nagy erőt fejt ki, amely erőt eddig az emberiség nagyobbrészt otthagyta elveszni. Minden erőt, tehát a vizeröt is lehet átváltoztatni electromos erővé, amelyet aztán tetszésünk szerint vihetünk, vezethetünk bárhová. így pl. azon erőt, amelyet a viz Kőrösmezőtől Máramaros-Szigetig kifejt, áttéve electromos erővé, vihetjük Budapestre vagy bármerre, ahol aztán felhasználhatjuk gépek hajtására, utczák világítására, lakások fűtésére stb. Szóval ezt a munkát, amelyet eddig a szén végzett, lehet electromos, illetve vízi erővel pótolni, helyettesíteni. . Hiszen erre előbb-utóbb rá fog kényszerit- tetni az emberiség, mert a kőszén-készlet, amely nem növekszik többé, előbb-utóbb kifogy, ha t. i. előbb ö nem pusztítja az emberiséget. De minek ezt várni ? Es minek az emberiséget, az állatvilágot és a leghasznosabb növényeket a végpusztulásnak kitenni! A XX-ik századnak — nekünk úgy tetszik — az «electricitás« munkába való vétele a legfontosabb, a leghasznosabb és a legszebb problémája. Különfélék. A. z \x j pápa. Mint lapunk zártakor veszszük a hirt, a pápaválasztó testület tegnap, augusztus hó 4-én, megválasztotta az uj pápát Sarto iózsef velen- czei bibornok személyében. Az uj pápa, ki 1838. junius hó 2-án Riesében, a trevizói egyházkerületben született s 1903. junius hó 12-ikén creálta- tott bíborossá, igen szereti a magyarokat s Des- sewffy Csanádi püspökkel benső barátságban van. Felhívás. A szatmárvármegyei gazdasági egyesület folyóévi szeptember hó 27-től okt. hó 4-ig Szatmárnémetiben kertészeti kiállítást rendez, melyen Szatmár megye és Szatmárnémeti sz. kir. város területén termett mindennemű szőlő, gyümölcs, bor, konyha- és virágkertészeti termék, nyers és feldolgozott állapotban, méhészeti termények, valamint a kertészet, borászat és méhészet keretébe vágó, bárhol előállított czikkek, eszközök és feldolgozott gépek állíthatók ki. Ezen kiállításban egyesületünk s ennek keretében Felsőbánya város önállóan, külön osztályban vesznek részt, s miután vidékünkön gyümölcstermés mutatkozik, a gazdák támogatását^ kérjük. A kiállítás nemcsak erkölcsi sikerrel kecsegtet, hanem remélhetőleg anyagi haszonnal is fog járni, mert azt valószínűleg ! külföldi gyümölcskereskedők is látogatandják, ' ez esetben vevő és termelő megismerkednek és közvetlen üzleti összeköttetés létesül. A kiállításban, résztvenni szándékozó termelőt semmiféle kiadás nem fogja terhelni, csupán a kiállított dolgokat fogja áldozatul hozni, a csomagolás, szállítás és rendezés költségét a gazdasági egyesület viselendi. Ennélfogva felkérjük a kiállításban résztvenni óhajtó gazdákat, hogy a kiállításra már most készülni és a gyümölcsöket, aszal ványt, diót, szilvaizt, bort, pálinkát stb. a kiállítás czéljaira visszatartani szíveskedjenek. Ezen alkalommal már tudatjuk, | hogy a termelők között jutalom-dijak fognak j kiosztatni. Nagybánya, 1903. évi július 26-án. Nagybányai Gazdasági Egyesület. A sárközi ev. ref. egyház lelkészévé néh. Pál Péter örökébe Körösi Ferencz tivadari h. lelkészt választotta. Segéd-lelkész választása. A szatmári ev. ref. egyház segéd-lelkészévé Lovas Aladár székelyudvarhelyi s.-lelkészt választotta. Thanhoffer Pál okleveles állatorvost Nagybánya város állatorvossá választotta meg. A felsőbánya—kapnikbányai községi közlekedési útnak állami kezelésbe való átvételéért vagy legalább megfelelő segélyben való részesítéséért folyamodván Felsőbánya város, továbbá Dióshalom, Györkefalu, Pusztatelek, Bajfalu, Lacz- falu községek a kereskedelmi miniszterhez, nevezett miniszter értesitette a vármegyét, hogy a szóban levő útvonalnak az állami utak közé felvételét nem teljesítheti, mert az sem országos közforgalmi, sem hadászati szempontból oly fontossággal nem bir, hogy a felvétel indokoltnak mutatkoznék, de meg különösen is Felsőbánya és Mármarossziget között egy rövidebb és kedvezőbb fekvésű állami közút építése van folyamatban; ellenben a kért segélyezésre nézve utasította' a vármegyét, hogy a szóban levő útvonal állapotáról és mikép való fentartásáról tegyen hozzá kimerítő jelentést. Biz a miniszter fenti határozata elég baj, mert csak állami kezelésbe vétel mellett várható a kérdéses útvonal jó karban tartása. Már pedig mint Felsőbányára, úgy az emlitett községekre nézve is nagy fontosságú az a jó vagy rossz ut. Eltekintve egyebektől, Felsőbánya iparára s ez és Kapnikbánya forgalmára nagyon kiható. Ezek állandó üzleti, ipari összeköttetésben állanak egymással. Egyházkerületi lelkészt értekezlet Mármaros- szigeten. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület mintegy 600 anyaegyházának lelkészei fognak e hó 27-én Mármarosszigeten —- ez egyháznak szives meghívása folytán — összejönni, hogy ott az egyházi élet főbb dolgairól értekezzenek, eszmét cseréljenek. Ez értekezlet egészen magánjellegű, épen azért inkább egyháztársadalmi, mint hivatalos szempontból érdekes és fontos. Az egyházi sajtóban felszínre került megvitatott ügyek az értekezleteken élőszóval is megvilágiltatnak stb. Fokozza, növeli az összejövetel az összetartás, együttérzés szellemét. A lelkészeket az egyházi élet mennél sikeresebb ápolására serkenti, buzdítja; az itt s ott észlelt tapasztalatok tárgyalásával a lelkészi gond (cura pastoralis) mennél hatásosabb gyakorlására mind befolyással van az értekezlet. Előreláthatólag igen népes lesz a mármarosszigeti lelkészi értekezlet, melyre előkelő, egyháziasságban tündöklő világiak is fognak menni. Ott lesz a többek közt egyházkerületünk nagytevékenységü főgondnoka, gróf Dégen- feld József is. Az értekezlet programja ez: »Meghívó a tiszántúli ref. egyházi értekezlet 1903. augusztus hó 27. napján Mármaros-szigeten tartandó közgyűlésére. Tanácskozási ügysorozat: I. Augusztus hó 27. napján délelőtt nyolcz órakor istenitisztelet az ev. remorm. templomban. Pre- | dikátor Erőss Lajos debreczeni theol. akad. tanár. Ezt követőleg II. Ertekezleti közgyűlés a «Vigadó« ! nagytermében az alábbi ügyrenddel; 1. Elnöki j megnyitó. Tartja: Kiss Áron püspök, értekezleti és egyházi elnök. 2. Az értekezleti közgyűlés üdvözlése és pedig a máramaros-ugocsai ev. ref. egyházmegye nevében Szikszay Zoltán esperes által; Máramaros-Sziget város részről Szerémy György polgármester által; az ev. ref. egyház részéről Kovássy Ákos főgondnok által. Válaszol gróf Degenfeld Schombeig József egyházkerületi főgondnok, értekezleti világi elnök. 3. Titkári jelentés. 4. Az egyház és a társadalmi fejlődés. Felolvasás, tartja Dr Pap Tibor máramarosszigeti jogakadémiai igazgató. 5. Népies sajtó a refor- | mátus egyház szolgálatában. Előadó : Budai János beregböszörményi lelkipásztor. 6. Beteg hívek lelkigondozása. Előadó : Soltész Elemér nagybányai lelkipásztor. 7. A közgyűlés tanácskozási ügyrendjének megállapítása. 8. Pályázat-hirdetés »a lelkipásztorkodás .. ..« czimü munka megírására. 9. A tagok létszámáról s a pénztár állásáról jelentés. 10. Tisztviselők és nagyválasztmányi tagok választása. 11. Indítványok, amelyek nyolcz nappal a közgyűlés ideje előtt Írásba foglalva, az elnökséghez benyújtandók. 12. Záró imádságot mond: Széli Kálmán nagyszalontai lelkipásztor esperes, értekezleti egyházi alelnök. Előző napon, augusztus 26-án este 6 órakor a főgymnasium gyüléstermében nagyválasztmányi gyűlés fog tartatni. Ezen gyűlésre egyházi értekezletünk tagjait és az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja Debreczen, 1903. évi julius 9-én. a tiszántúli ev. ref egyházi értekezlet elnöksége. Tájékozásul. 1. A tiszántúli ref. egyházi értekezlet a mármarosszigeti ev. ref. egyház meghívása folytán ez évi közgyűlését augusztus hó 27-én városunkban fogja megtartani. Az értekezleti tagok elszállásolásáról az ev. ref. egyház gondoskodik. Felkéretnek tehát az értekezlet tisztelt tagjai, hogy folyóévi augusztus hó 15-ig a már- m;-rosszigeti ev. ref. lelkészi hivatalhoz czimzett tudósításukban szíveskedjenek jelezni, hogy Már- marosszigetre melyik vonattal érkeznek s ki- vánják-e, hogy elszállásolásukról gondoskodva legyen. 2. Az elnökség közbenjár a m. kir. kereskedelmi minisztériumnál, hogy a gyűlésre utazó értekezleti tagok a m. á. v. vonalain kedvezményes jegyet nyerhessenek. Kedvező eredmény esetén az értekezleti tagok igazolványaikat — az ide intézett kérelemre — a mármarosszigeti ev. ref. lelkészi hivataltól kaphatják meg. 3. Augusztus hó 26-án este fél 8 órakor fáklyás-zene lesz az elnökség tiszteletére s utána ismerkedési estély az »Otthon« kévéház nyári helyiségében. 4. Augusztus 27-én reggel 7 és fél órakor gyülekezés az ev. ref. lyceumban, ahonnan az értekezlet tagjai együttesen mennek a közvetlen szomszédban eső ref. templomba és onnan az isteni tisztelet végeztével a gyűlési terembe. 5. Ugyanaz nap déli 1 órakor közebéd lesz a »Korona« vendéglő termében. 6. Délután fél 3 órakor külön vonattal kirándulás a festői szépségű Rónaszékre, s ott az Apaffy-féle sóakna megtekintése. 7. Este disz-előadás a »Városi szinkör«-ben. 8. Ha az érkezők közül másnap némelyek a szlat.inai termelés alatt levő sóaknát vagy bérezés vármegyénk valamely szépfürdőjét vagy a néhai b. e. trónörökös vadászkastélyát óhajtják megtekinteni, erre szives útbaigazítást fog nyújtani a rendezőbizottság. Az egész közgyűlés bővebb programmja minden jelentkezőnek vasút- és elszállásolási jegyével együtt később fog megküldetni. Kelt Má- ramarosszigeten, 1903. julius 9. A máramarosszigeti rendező bizotság. Román gyűlés Nagybányán. Tudvalevő, hogy a román közművelődési egylet évi rendes közgyűlését folyó évben Nagybányán fogja megtartani. E közgyűlés a román testvér-nép intel- ligentiájának találkozó helye szokott lenni és mint ilyen, rendkívüli látogatottságnak örvend. Ez alkalommal igen sokan jelezték eljövetelöket Nagybányára, hol folyó hó 8., 9., 10., 11-ik napjain a román intelligentia szine-javát ismerhetjük meg. Az ünnepélyek programmja már véglegesen van megállapítva és pedig folyó hó 8-án délután az érkezők ünnepélyes fogadása a pályaudvaron, este ismerkedési estély a nagy szállodában. 9-én délelőtt 9 órakor megtartandó Isteni tisztelet- után a közgyűlés ünnepélyes megnyitása a díszteremben, délután 2 órakor bankett ugyanott, este hangverseny és társas vacsora. 10-én a közgyűlés folytatólagos megtartása, este pedig fényes bál. Mindezen ünnepségekhez személyre szóló meghívók nem lettek kibocsátva. A hangverseny és bál iránt — mint értesülünk — rendkívül nagy az érdeklődés, melven hiszszük, hogy Nagybánya és Felsőbánya magyar intelligentiája is szép számban fog résztvenni. Elveszeti 10-ezer korona. Stoll Béla nagybányai ügyvéd julius 29-én Felsőbányáról haza- menet közben 10-ezer koronát veszített el. A pénzt a felsőbányái takarékpénztárból vette ki, hogy az ő igazgatása alatti nagybányai részvénytakarékpénztárban folyó számlán számolja el s útjában elvesztette. Biz az elég érzékeny kár, még ha az ő anyagi viszonyait nem rendíti is meg. A széles körben megindított rendőri nyomozat, lehet, kikeriti az elveszett pénzt. A Corpus juris szégyenfoltja. így nevezte Bartha Miklós az 1715-iki rendi országgyűlésnek a nagy szabadsághős II. Rákóczy Ferenczet hazaárulónak mondott törvényezikkét. Igazán az. A népképviseleti országgyűlés elnöke gr. Apponyi Albert Kassán tartott beszédében kijelentette, hogy a magyar törvény-könyvből kitörlik e gyalázó bélyeget. Csak mielőbb tegyék, hogy még sötét emléke se maradna ott. T
