Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1903-06-14 / 12. szám

lés jegyzőkönyvét, melyet hitelesítettek. Majd Székely Árpád tartott előadást arról, »Kell-e j tankönyv a népiskolában?* A gyűlés kimondotta, hogy a jó tankönyvre az iskolában szükség van. Ezután Doroghy Ignácz tartott felolvasást a növendékekre való felügyeletről. Utoljára a tiszt- ujitást ejtették meg-. Elnök lett Székely Árpád, jegyző Szokol Margit.

Meghívás. Az Éjszakkeleti vármegyei szövetkezetek szövetsége f. ho 18-án d. e. t/2 11

órakor Zilahon a vármegyeháza termében rendes közgyűlést tart.

A szatmári kertészeti kiállítás bizottságai már megalakultak. A II. biráló bizottság alelnöke Farkas Jenő, városunk polgármestere lett.

Hollós Jakab nyug. államvasuti felügyelő a nagybánya-felsöbányai vasút kiépítése tárgyában f. hó 5-én városunkba érkezett s innen Nagybányára utazott.

Gyászhir. Török Ferencz helybeli kincstári bányamérnököt és nejét súlyos csapás érte. Egyetlen fiacskájok, a négyéves Gyula, az uralkodó j járványtól kifejlett komplikácziók következtében J jobblétre szenderült. Temetése e hó 1-én ment végbe, A méljen sulytott szülök iránt városszerte nagy részvét nyilvánult. Enyhítse szívok fájdalmas sebét a minden vigasztalásnak Istene! |

Nyaralásra jelentkeztek. Kampfs Lajosné tanítónő, Nyulászi Géza posta-és távirda-szám- j vizsgáló, özv. Bertényi Ivánné sz. Venczel Ilona, I Hart Flóris tanító, Springhoiz Ferenczné cs. és kir. százados neje, Bodnár József számtiszt, Kende j Lajos, a magyar leszámítoló és pénzváltó bank főtisztviselője, Pramberger Dezső tanár, ózv. Ka- ratsonyi Sándorné rendőrkapitány özvegye, mindnyájan Budapestről.

Dr Zimányi Károly nemzeti múzeumi segédőr f. hó 8-án és 9-én városunkban időzött. Megtekintette a bányákat és ásványokat gyűjtött a muzeum számára. Innen hasonló cz.élból Kapnik- bányára és Oláhláposbányára utazott.

Barthos Zsigmond h. pénzügyigazgató a helybeli adóhivatal megvizsgálására városunkba j érkezett s innen még ugyanaznap elutazott.

A sorozási terv vármegyénkben. Múlt számunkban megemlékeztünk a hovédelmi miniszter azon rendeletéről, melylyel a sorozást újból elhalasztotta, még pedig a julius 1-töl aug. 20-ig ; terjedő időre. Most vármegyénkre nézve a soro- j zás működési terve is készen van, mely a következő: Nagybányán julius 2. 3. 4. Fehérgyarmaton julius 6. 7. 8. Mátészalkán julius 10. 11. 13. 14. Csengerben julius 16. 17. 18. Nagykároly városában julius 20 — 21. Nagysomkuton julius 23. 24. 25. a nagykárolyi járásban julius 27. 28. 29. 30. Erdődön augusztus 1. 3. 4. 5. Szinérváraiján augusztus 7. 8. 10. 11. Nagybánya városában j

aug. 13 —14. Felsőbányán aug. 17. a szatmári já- j rásban pedig julius 27. 28. 29. 30. napján tartják j meg a sorozást —- de csak úgy, ha lehet. . . t. i. ha addig megszűnik az ex lex s megtörténik az ujonczjutalék megajánlása.

Szabadelvű belügyminiszteri határozat. Szabó Dezső csanálosi körjegyzőt a r. kath. egyh. bi- j zottság többizben fegyelmi utón feljelentette, ; amiatt aztán az elsőfokú fegyelmi hatóság 20 K birságra Ítélte, mit a közigazg. bizottság 200 K-ra emelt. A belügyminiszter azonban véghatározatával mindkét hatóság Ítéletét feloldotta, kimondván azon megszívlelendő és követésre méltó elvet, hogy tiszta nézethyilvánitás fegylemi vétséget nem képezhet!

Megyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága f. hó 12-én rendkívüli közgyűlést tartott. Napirendre 84 tárgy volt kitűzve, közöttök Szilágy vármegye átirata a budapesti naplóban »Uj szekér« czitn alatt a vármegyei tisztviselőket sértő czikk elleni tiltakozás tárgyában; Zemplén vármegye átirata II. Rákóczi Ferenc' szabadságharczának 200 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyekre szóló meghivás; Nagy Sándor tb. vm. főjegyző, indítványa a Rákóczi P'erencz szabadságharcza 200-éves évfordulójának Szatmár vármegye közönsége által leendő megünneplése tárgyában.

Özv. Kétes Jánosné szül. Gábor Juliánná asszony, buzgó hitsorsosunk, a helybeli ev. íef. egyház czéljaira 10 koronát adott- Egy 83 éves korában is folytonos munkában élő kegyes nő adománya ez. Jó lélekre, nemes szívre mutat. Mig ilyenek élnek, addig — ha olykor szűkkeblű, u. n. szegény-gazdagokkal találkozunk is — rendületlen áll a magyar prot. Sion ! Örömmel jegyezzük fel a jószivü adakozó nevét egyházunk pártfogói közé. Nemes cselekedete az Örökkévaló könyvébe is be van írva, kinek vele is közlött kegyelmének hálás elismerése indította az önkéntes adakozásra. Ta~

Felsőbányái H í r la p

lálja meg jutalmát itt is jó lelkiismeretében. Isten áldja minden javával! Nagy Lajos ev. ref. lelkész.

Kőszén-lelet. Vármegyénkben Tartolcz község határában (Bikszád mellett; nagy köszénré- tegeket fedeztek fel, melyek vastagoknak látszanak s minőség tekintetében is be fognak válni.

lí. Rákóczi Ferencz szabadságharczanak 200

éves évfordulója alkalmából Zemplén vármegye közönsége ma: f. hó 14-én Sátoraljaújhelyben és Borsiban ünnepélyt rendez, melyre vármegyénk törvényhatóságát is meghívta.

Adomány a vármegye múzeumnak. Nagy László a'ispán a Múzeumok és Könyvtárak országos Felügyelőségéhez folyamodott a vármegyei muzeum és könyvtár segélyezése iránt. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ezen czélra 500 koronát utalványozott.

A hű cseléd jutalma. Május 31-én adta át személyesen gr. Hugonnai Béla, vármegyénk főispánja, a földmivelésügyi miniszter elismerő oklevelét és 100 korona jutalmát szép ünnepély kapcsán Remzső György uradalmi béresgazdának Mezöteremen, ki 1848 óta, tehát 55 éve szolgálja gr. Károlyi Sándor uradalmát. A szép ünnepélyen a megye előkelősége szép számmal volt képviselve, kik ebédre az uradalom vendégei voltak. — Szép buzdítás az ilyen jutalmazása a hűséges cselédnek napjainkban, midőn — sajnos — átalánosan elterjedt nézet, hogy a cseléd a legtöbb háznál nem egyéb, mint szükséges rossz, fizetett ellenség, aki bizony nemhogy 55 évig, mint Remzső György, de gyakran 55 napig sem képes egy helyben maradni.

Gyászhir. Szentimrei és krasznik-vajdai Szent- imrey Tamás nyug. főgymn. tanár, Beregvár- megye levéltárnoka, élete 64-ik évében Beregszászban elhunyt.

Betörés a templomba. Május 29. éjjePismeret- len tettesek behatoltak Felsökapnikon a róm. kath templomba, hol a páduai sz. Antal-perselyt feltörték s tartalmát elrabolták.

Veszett eb garázdálkodott múlt hó 28-án Alsókapnikon. Hét gyermeket, 3 embert, több szarvasmarhát és igen sok kutyát megmart. Az ebet a csendőrök lelőtték, a megmart gyermekeket és embereket 30-án Budapestre szállították a Pasteur-intézetbe. A hatóság elrendelte a törvény által előirt ebzárlatot.

Kertészeti kiállítást rendez a Szatmárme- gyei Gazdasági Egyesület f. évi szeptember 27-től okt. 4-ig Szatmáron. E tárgyban népes értekezlet volt a múlt hó 27-én Szatmáron a városháza tanácstermében, melyen dr Fekete Sámuel a kert. szakosztály elnöke elnökölt. A kiállításon tért nyernek Szatmárvármegye és Szatmárnémeti szab. kir. város területén termelt szőlő, gyümölcs én konyhakertészeti termények nyers és feldolgozott állapotban, méhészeti termények, valamint bárhol előállított, kertészet, borászat és méhészet keretébe vágó czikkek, eszközök és feldolgozó gépek. A vármegyei kiállítás keretében önálló csoporttal szerepelnek Szatmárnémeti. Nagykároly és a nagybányai Gazd. Egyesület. Az ügy érdekének előmozdítására megalakult a rendező bizottság, még pedig minden csoportra külön-külön. Alakítottak egy nagyobb sajtóbizottságot, melybe az összes vármegyei lapok szerkesztőit bevonták. — A rendező egyesület csak oklevél-jutalmakat fog adni, lépések lesznek azonban téve, hogy hatóságok, testületek és magánosok részéről felajánlandó megfelelő dij-jutalom is legyen kiosztható. — Óhajtandó volna, hogy a kiállításon városunk gyümölcstermelői is résztvennének!

Hirdetmény. Közzététetik, hogy Felsőbánya város egész területén lakó minden férfi, aki magyar honos, a folyó esztendőben legalább 26-ik életévét betölti, a magyar nyelvet érti, azon írni és olvasni tud és évenként legalább 20 korona egyenes állami adót köteles fizetni, amennyiben pedig időleges adómentes- ' séget élvez, húsz korona egyenes állami adó- 1 nak megfelelő értékű vagyonnal biró vagy az adózásra való tekintet nélkül köztisztviselő, lelkész, a magyar tudományos akadémia tagja, tudor, okleveles tanár, ügyvéd, mérnök, építész, hajóskapitány, gazdász, gyógyszerész, vegyész, erdész, bányász, tanító, sebész, állatorvos, továbbá az, ki a felsőbb művészeti vagy más felsőbb szakiskolát elvégezte, végül aki a középiskolai záróvizsgát letette, folyó hó l5-én d e. 9-től 12 óráig az esküdtek 1904. évi alap-, lajstromába való felvétel végett a város tanácstermében az összeíró bizottság előtt személyesen vagy meghatalmazott által megjelenhetik. Felső-Bányán, 1903. junius 6. Farkas s. k. polgármester, mint az összeiró-bizottság elnöke.

Meghívás. Felkérem a «Magyarországi

munkások rokkant- és nyugdijegylete felsőbányái fiók«-jának t. tagjait, hogy folyó hó 14-én, vasárnap, d e. 11 órakor a város tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. Kelt Felsőbányán, 1903. évi junius hó 6-án. Spáczay Gyula elnök. — Tárgy: 1. Elnöki beszámoló a Budapesten tartott közgyűlésről. — 2. Esetleges indítványok.

Sylvester-iinnepély Szinérváraiján. Szépen

sikerült emlékünnepet tartottak e hó 1-én, Pün- köst másodnapján Szinérváraiján. Ekkor lep lezték le ugyanis Erdösy Sylveszter Jánosnak, Szinér- váralja nagy nevű szülöttének társadalmi Jutón létesített emlékoszlopát. Nem hirdette előre a reklám, nem csináltak belőle országos ünnepet, pedig megérdemelte volna. Csupán a község és vidékének áldozatkészsége hozta létre az egyszerűségében is imponáló emlékoszlopot, mely a Kepes- testvéreksirkögyárának müve,szinérváraljai 2 méter magas homokkő alapzaton 2Yaméter magas andezit obeliszk, csinos vasrácscsal körülvéve. Az emlékoszlop Szinérváralja főterét díszíti s rajta a következő felírás olvasható:

»Erdösy János

Joannes Sylvester Pannonius De Zynérváralja.

1503—1558.

A tudós humanista, az első magyar nyelvtan szerzője, az uj testamentom magyar fordítója, a klasszikus versforma meghonosítója, a magyar nép- költészet első méltatója, Szinérváralja szülötte emlékének megörökítésére Magyarország ezeréves fennállása alkalmából emelték szülőföldének lakói az 1903. évben.

Álljon e kő, mig az anyag állhat.

Szelleme éljen, mig magyar él!«

Az ünnepélyen jelen voltak; a debreczeni főiskola és a tiszántúli egyházkerület képviseletében dr. Kérészy Zoltán jogakadémiai igazgató, a nagykárolyi Kölcsei-kör részéről Nagy Sándor vm. tb. főjegyző, a nagybányai áll, fögymnázium részéről Bencsik János tanár, ugyanezen gyruná- zium Petöfi-körének képviseletében Achim Viktor, Barbul Károly, Bohaczel Koriolán, Dragos Aurél, Hetkó György, Kaba Emil, Kepes János, Papp Aurél, Steinfeld Géza, Sovre Valér, Tibii János, * Velle Béla VIII-ad, Harausz Gyula és Ürmösi Zoltán VÍI-ed és Stoll Károly Vl-od oszt. tanulók s rajtok kivül Szinérváralja és vidékéről nagyszámú közönség. Az ünnepélyt a szinér- váraljai ev. ref. énekkar a Hymnus éneklésével nyitotta meg d. u. 5 órakor. Ezután Sátor Dávid sz.-váraljai ev. ref. lelkész tartotta meg nagyhatású leleplező beszédét,melynek során Sylvester munkásságát kizáróan irodalomtörténeti szempontból méltatta. Beszédének ezen idézeténél: »Próféták által szólt nékünk az Isten.« Lehullott a szoborról a lepel. Utána Kovalik József szolnoki főgymn. tanár, Váralja szülötte mondotta el ünnepi beszédét, melyben főkép Erdösi életrajzi adatait sorolta elő mély irodalomtörténeti tanulmányra valló alapossággal. Beszéde végeztével letette az emlékkő talapzatára a m. tud. akadémia koszorúját, melynek felirata ez: »Az első magyar nyelvész és jeles iró emlékének — a Magyar Tudományos akadémia.« A nagykárolyi Kölcsei-kör nevében Nagy Sándor vm. tb. főjegyző, a nagybányai fögymnasium Bencsik János tanár, az ugyanottani főgymnasium Petöfi-körének megbízásából pedig Kepes János tettek koszorút az emlékoszlopra. Rajtok kivül letették még koszorúikat: Ilosvay Gusztáv főszolgabíró, mint az emlékezetes napon alakult szinérváraljai polgári olvasókör elnöke, a kör részéről, Bárány Béla községi biró Szinérváralja részéről, Tóth Károly kereskedő a szinérváraljai iparosok és kereskedők részéről. — Papolczy Béla végül átadta a szobrot köritő rácsozat kulcsát Bárány Béla bírónak, s a szép ünnepély a szózat éneklésével véget ért. Utána a Koronában tánczmulatság volt.

A tavaszi fagyok után virágzó gyümölcsfák.

Molnár István gyümölcsészeti min. biztos Dániában, Svédországban, Norvégiában és Németországban járt avégböl, hogy a magyar gyümölcsnek jó piaczot szerezzen. Ezen útjában azzal is megbízta a földművelésügyi miniszter, hogy az állami faiskolákban való szaporítás czéljából szerezzen be olyan későn virágzó és a tavaszi fagyoknak jobban ellenálló gyümölcsfajtákat, melyek nálunk, ha korábban is, de mégis a tavaszi fagyok után fognának virágozni.

Kivándorlás. A belügyminiszter ismét 60 útlevelet küldött le az alispáni hivatalnak, melyekkel nagyrészben a szatmári járás területéről szándékoznak Amerikába utazni. Komorzánban a nép aratási szerződést nem köt, mert Amerikába és Romániába készül.