Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1903-05-31 / 11. szám
Személyi hir. Farkas Jenő polgármester f. hó 27-én szabadságáról hazaérkezett s 28-án átvette Nyisztor István h. polgármestertől az ügyek vezetését. Áthelyezés. Nagy Tamás p. ü. titkár Mára- marosszigetröl Nagykárolyba, Kardos László p. ü. titkár pedig Nagykárolyból Máramarosszigetre helyeztettek át kölcsönösen. Az ügyvédi kamarából. A szatmárnémeti-i ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Szűcs Sándor sz.-németi-i lakos ügyvédet a 125—1903. sz. a reá ruházott gondnoki tiszt alól felmentette s helyette néh. Földváry Sándor ügyvédi irodája részére Budaházy Sándor mátészalkai lakos ügyvédet rendelte ki. Bornemissza Béla ügyvédjelöltet 1903. április 1 -töl kezdődő joghatállyal dr. Hunvald Izidor fehérgyarmati lakos ügyvéd joggyakornokaképen bejegyezte. — Dr. Köves Miklós ügyvédjelölt joggyakorlatát 1903. ápril 25-től dr. Drágos Theophil nagybányai lakos ügyvédi irodájában folytatja. Igazságügyi előléptetések. Az igazságügyminiszter Szabó József szatmári kir. tvszéki jegyzőt a X. fiz. osztály 1-sö fokozatába, Boitner Károly tvszéki jegyzőt a X. fiz. osztály 2-ik fokozatába, Fekete Sándor kir. jbirósági aljegyzőt a XI. fiz. osztály 1-ső fokozatába, Tóth Lajos erdödi kir. jbirósági telekkönyvvezetőt a X. fizetési osztály 2-ik fokozatába léptette elő április 1-én kezdődő érvénynyel. Köszönet. Mindazok, kik szeretett jó anyánk, özv. Szabó Dánielné temetésén megjelentek s elvesztése felett érzett mély bánatunkat ezáltal némileg enyhítették, fogadják őszinte köszönetün- ket. Felsőbánya, 1903. május 29. A testvérek nevében Szabó Juliánná. Az iskolák bezárása. Dr. Fekete Sámuel vm. főorvos f. hó 21-én megjelent városunkban s konstatálta a vörheny-járvány nagymérvű elterjedését, minélfogva az alispánnak az összes iskolák bezárását javasolta. Ennek hírére 22 — 23. és 24-én valamennyi iskolában röktönözve megtartották az évzáró vizsgálatokat, amennyiben a tananyag már mindenütt fel volt dolgozva s mert a tavaly is vizsgálatok nélkül zárattak be az iskolák. E hó 26-án megérkezett az alispánnak az összes iskolákat bezáró 12375. sz. rendelete, mely azonban az iskolákat már zárva is találta. Lelkészi vizsgálato t. F. hó 12— 13-án tartattak meg Szatmáron a róm. lcath. lelkészi vizsgálatok, melyeken Pilcz Ede és Tamás Jenő m. szigeti segédlelkészek vizsgáltattak meg. A vizsgálatokat mindketten kitűnő eredménynyel tették le. Újabb államsegély A belügyminiszter gr. Hugonnai Béla főispán előterjesztése és közbenjárása folytán a vármegyei Ínségesek részére ismét 8500 korona államsegélyt engedélyezett. Anyakönyvi kinevezések. A belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök a kántorjánosi-i anyakönyvi kerületbe Juhász Lajos körjegyzőt anyakonyvvezetövé, a nagyszekeresibe Géresi Suta Pál h. körjegyzőt, a nábrádiba pedig Bornemissza Béla községi aljegyzőt anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki. Közgyűlés. A felsőbányái hitelszövetkezet, mint az országos központi hitelszövetkezet tagja, f. hó 24-én tartotta volna évi rendes közgyűlését. Felsőbányái Hírlap Miután azonban a tagok az alapszabályok által megkívánt számban nem jelentek meg, az újabb közgyűlés ideje f. évi junius hó 7-éuek d. e. 11 órájára tűzetett ki a városháza tanácstermébe, amikor is a tagok számára való tekintet nélkül határozni fog a napirendre tűzött tárgyak felett. Szolgabirák beosztása. A főispán az alispán javsala'ára Bay Miklós szolgaöirót a nagykárolyi járásból a szinérváraljaiba helyezte át és Jeszenszky Béla szolgabirót a nagykárolyi járásba osztotta be szolgálattételre. Kinevezés. A kir. pénzügyigazgató Kugler János díjtalan gyakornokot a szinérváraljai adóhivatalhoz díjas gyakornokká nevezte ki. Orbán napja. A szokatlanul hűvös május daczára a nevezetes fagyos szentek minden baj nélkül tartották meg nevök napját. Szolidáritást vállalt velők a szintén rossz hírnévnek örvendő Orbán is e hó 25-én, amennyiben sem deret, sem fagyot nem hozott. Kelemen Gizella kismartoni tanitónö, ki néhány évvel ezelőtt városunkban nyaralt s azóta a felsőbányái nyaralásról több lapba is irt, most kiadja összegyűjtött novelláit. A kötet ma jelenik meg. Kedves dolgot vélünk azért cselekedni, midőn mai tárczarovatunkban bemutatjuk olvasóinknak »En megkérem Natáliát« czimü novelláját. A fogyasztási szövetkezetek ellen. Mint a »Técső és Vidéké«-bői olvassuk, Máramaros megyében széleskörű akczió indult meg Krocsák Károly m. szigeti takarékpénztári igazgató vezetésével a felvidéki kirendeltség által szervezendő fogyasztási szövetkezetek ellen, Nevezett laptársunk vezérczikkben foglalkozik az, ügygyei s a többek között ezeket mondja, hogy: »fogyasztási szövetkezetekre Máramaros megyében szükség nincs, az a népen nem segít, hanem igenis tönkreteszi a megye lakosságának 40%-át, kik mar évtizedeken át kereskedői a vármegyének.« Ha ez igaz, t. i. hogy Máramaros megyében a lakosság 40%-a kereskedéssel foglalkozik, úgy mi sem igazolja ott jobban a fogyasztási szövetkezetek felállításának szükségét, mint maga ez a kiáltó — s tegyük hozzá: szomorú —- tény. Mert ugyan, kérdezzük, hány %-ra dolgozhatnak ott a kereskedők, ahol 100 ember közöl 40 kereskedő, 60 pedig fogyasztó ? Akkor ottan minden kereskedőre esik H/a fogyasztó. Ez elég kevés, Kivált ha tekintetbe veszszük a máramarosi nép egyszerű igényeit. Katonai lósorozást tartottak városunkban t. hó 26-án Halászy Dezső cs. és kir. huszárkapitány közbejöttével. Előállott 101 drb. ló, ezek közöl besoroztak hámos lónak 2 drb-ot, a vonat csapathoz 4 dabot. A sorozás újabb elhalasztása. Vm. alispán a honvédelmi min, 37000/VIII. sz. rendeletét, melyben az idei sorozást újabban julius 1 -töl aug. 20-ig óhajtja végrehajtatni, azzal küldötte meg a főszol gabiráknak és polgármestereknek, hogy a sorozási működési tervezet csak később fog szétküldetni. Ezek a működési tervek azonban a min. rendelet értelmében jóváhagyás végett legkésőbb jun. 15-ig feiterjesztendök a törvényhatóságok részéről a honvédelmi miniszterhez. Kölcsönös áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Mártonffy István szinérváraljai állampénztári pénztárnokot Tiszaroffra, helyére pedig Praefort János tiszaroffi pénztárnokot kölcsönösen áthelyezte. Jégeső, volt f. hó 22-én d. u. 1 órakor városunkban. Meglehetős sürjen hullottak a daránál csak valamivel nagyobb jégcsepek mintegy másfél perczig, kárt azonban sem a gyümölcsfákban, sem egyéb növényekben nem tettek. A zablegény. Uj fogalom, melyet egy cselédleány tudatlansága gyártott és hozott forgalomba a napokban. — Egy kereskedésben újságolja, hogy X ur influenzás. — Melyik Xf kérdi tőle a kereskedő, mivel azon néven két ember is lakik a városban. — Hát az a zablegény, — felelt jóhiszemüleg a leányzó. Mondanunk sem kell talán, hogy ő szegény feje agglegényt akart mondani. Vasutunk. E hó 15-én tartotta a szatmárnagybányai vasút részvénytársaság évi közgyűlését Budapesten. Mi nagy várakozással néztünk a közgyűlés elé, mert azon kellett eldőlnie azon ránk nézve nagyfontosságu kérdésnek, lesz-e eb- j ben az esztendőben vasutunk, vagy nem. Sajnos, az érdekek úgy csoportosultak, hogy a nagybánya- felsöbányai vasútnak az idén leendő kiépítéséből semmi sem lesz. A részvények nagyobb része ugyanis berlini tözsérek kezében van, kik közöl ketten egész ismeretlenül bejárták a szatmár- nagybányai vasutat, sőt Nagybányáról Felsőbányáig is feljöttek az építendő vasút nyomjelzését és az itteni viszonyokat megtekinteni. Közvetlen tapasztalatuk arra indította őket, hogy a Felsőbányáig építendő vasutat ez idő szerint ellenezzék. Az eszmét azonban ők sem kívánták végleg elejteni. A közgyűlés megbízta az igazgatóságot, hogy a felsőbányái vasút ügyét vegye újabb tanúlmányozás alá s ha a jövedelmezőségre nézve részletesebb adatok fognak rendelkezésre állani, akkor azt ismételten tárgyalni fogják legkésőbb a jövő évi közgyűlésen, szükségszerint előbb is egy rendkívüli közgyűlésen. Nekünk tehát ismét várni és remélni kell. — Itt említjük meg továbbá, hogy miután a szatmár-nagybá- nyai vasút már ez évben közvetlen összeköttetésbe lép Szatmárral a batizvasvári vonal önálló kiépítése folytán, a személy-forgalom gyors lebonyolítása szempontjából az igazgatóság íelha- talmazást nyert motor-kocsik beszerzésére. — Farkas Jenő polgármestert a közgyűlés a felügyelő-bizottság póttagjává választotta meg. Meghívó A géresi ev. ref. egyháztanács az ujonan épült iskola felavatási ünnepélye alkalmából f. év junius hó 1-én, az iskola helyiségeiben zártkörű tánczmulatságot rendez. Belépti-dij sze- mélyenkint 1 korona, családjegy három személyre 2 korona. Kezdete este 6 órakor. Me- h vó. A szatmár-ugocsamegyei róm. kath. tanítóegyesület 1903. junius 3-án (pünkösd után való szerdán) Szatmáron, a Czeczil-egye- sület dísztermében közgyűlést tart, melynek sorrendje a következő : 1. Kívánatos, hogy az egyesület tagjai pontban 8 órakor a Kálváriatemplomban megjelenjenek, hol szentmisét hallgatunk. 2. 9 órakor kezdődik az egyesület folyó ügyének tárgyalása. 3. Szabad előadás e czimen : A beszéd- és értelemgyakorlat múltja, jelene és jövője a magyar népiskolákban. 4. Tisztelgés Az utóbbi ' szavakat annyi melegséggel mondá, hogy én csodálkozva néztem arczára. Észrevette, elfordult. Behunytam szemeimet, tájt, hogy talán fájdalmat okoztam neki. Azt hitte, elaludtam, egy csókot lehelt homlokomra és suttogva mondta: — Boldog leszesz drágám, s én megyek tovább. Mikor atyám megjött s Berey megkérte tőle a kezemet, azt felelte: — No fiam, ha te már itt mindent olyan jól elintéztél, hát én szivemből mondom reá az ament. Boldog voltam, esküvőm napja mindinkább j közeledett. Natália figyelme, anyai gondossága kiterjedt jövő életem legapróbb dolgaira. De minél inkább közeledett esküvőm napja, atyám mind szomorúbb, mind idegesebb lett. Natálián is hasonló lázas izgatottságot vettem észre. Egyik este, mikor nevelönőmmel jövömről beszélgettünk, igy szólék: De ugye, kedves Natália, maga most már j mindig itt marad? Sötét pir önté el arczát, csaknem rekedt hangon mondá: — Nem drágám, az én hivatásom az ön esküvője napján lejárt. —- Natália, hát itt tudná -hagyni ezt a helyet, melyet az ön nemes angyali jósága úgy bearanyozott, oly derültté, oly boldoggá tett ? i — Gyermek, azt maga ma még nem érti; de nekem ezután itt már helyem nincs. Ezzel elhagyta a szobát. Ez volt az első est évek óta, hogy Natália nem csókolt meg, s úgy hagyott magamra, Alig vártam a reggelt. Korán, igen korán keltem, s meghagytam a szolgának, hogy amint atyám felkelt, értesítsen s kérje, hogy röktön óhajtanék vele beszélni. Alig félóra múlva ott voltam atyámnál. — Atyus, -Natália elmegy — kezdtem pityer egve szólani, — azt mondja, ha én férjhez mentem, itt nincs többé helye. — Tudtam, — felelte — s ettől féltem, —- Te tudtad, s mégsem akadályozod meg? Hát el tudod te képzelni Sajórétet Natália nélkül ? — Nem. — De hát mit tegyünk? — Az csak úgy volna lehetséges, ha Natália nőmmé lenne. " — Hát miért nem veszed el? — Látod Alice, épen az esik nekem oly fájdalmasan.« — Hát nem szereted Natáliát ? De igen. Kissé visszás ^ugyan a helyzet, miben most mi itt egymással szemben állunk. Hogy te kérdezesz és én felelgetek; de ez az adott körülmények között nem is lehet máskép. Tudd meg tehát, hogy én Natáliát igen szeretem. s csakis ö tudná feledtetni a múltat. De Natália oly megközelíthetetlen, hogy alig merem remélni, hogy igent mondana, hacsak érted nem. — No atyus, én megyek és megkérem neked Natália kezét! És repültem Natáliához és hízelkedve szóltam; — Natália, atyus igen boldogtalan, én is az vagyok, mind azok leszünk ha te elmégy. Hát még most is elakarsz menni ? — Nem Alice, hisz ha valaki köztetek boldogtalan, az én volnék. — Akkor kedves Natália, töltse be a jö • vőben azt a helyet itt, mint feleségem, mit eddig oly példásan, oly szeretettel és annyi gyöngédséggel betöltött — mondá atyám a szobába lépve. Három boldog Aember volt együtt, mig Feri meg nem érkezett. Én persze azonnal elmondám neki e fontos eseményt, s ö is szivéből örült, hogy kedves, megszokott négyesünk együtt marad. Natália eddig is szép volt az ö nemes egyszerűségében, de most a boldogság még szebbé tette. Esküvőnk csendben történt. E napon szivem egész melegével imádkoztam anyámért. Mert ha nem is mondták, én kitaláltam, hogy az ő szive az elérhetlen messze távolban valakit keresett. Mennyivel boldogabbak vagyunk mi, kik még itt a földön elértük, hogy szeretünk és szerettetünk Kelemen Gizella.