Felsőbányai Hírlap, 1902 (7. évfolyam, 1-16. szám)
1902-02-09 / 3. szám
"VII- évolyam. 3_ széLirt. 1902. feJoz-uán* 9. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések és előfizetési dijak a kiadó : Nánásy István könyvnyomdász czimére Nagybányára küldendők. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő czimére Felsőbányára küldendők. HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. a mai közgyűlés jagyzókönyvének hitelesítésére Lévay Károly, Jékly Károly és Konczvald András képviselőket kéri fel; a hitelesítés idejéül f. évi február hó 1-ső napjának d. u. 3 óráját tűzi ki. 15. sz. 182—1901. Olvastatott a szatmár- nagybányai vasút részvénytársaságnak a nagy- bánya-felsöbányai vasútvonal kiépítése tárgyában kelt 6092—1901. sz. megkeresése s az erre vonatkozó tanácsi javaslatot elfogadó bizottsági javaslat. — Ezek felolvasása után a tárgyalás megnyittatván, dr.Ezokol Pál városi képviselő örvendetes tudomásul veszi a felolvasott megkeresést és azt magáévá teszi ugyan, de felhívja a közgyűlés figyelmét, hogy amennyiben nehány hónappal ez előtt a villamos vasút és közvilágítás létesítése iránt már a kezdeményező lépések megtétettek s ezek létesítésé a város fejlődésének, jövőjének megállapítására nagyobb elönynyel lenne, mert mig a villamos vasút által a két város között a személy-forgalom nagyobb közvetlenséget nyerne, addig ezzel kapcsolatosan a közvilágítás kérdése is előnyösebb módozatok mellett lenne megoldható, ugyanazért indítványozza, hogy ezz,el egyidejűleg a villamos vasút és világítás ügyei előmunkálatainak tárgyalási költségeire is szavazza meg a közgyűlés a tényleg kimutatott költségek megtéritésére szükséges összeget s ezen ügy további tárgyalását mondja ki. — Ezek után elnök a szavazást elrendelte és a közgyűlés egyhangúlag elfogadva a felolvasott javaslatokat, azok alapján a gözmoídonyu üzemre berendezendő nagybánya-fclsőbmyai vasútvonal előmunkálati költségeinek fedezésére a város gazdasági pénztára javára kezelt tőkepénzek terhére a szükséges 3000 (háromezer) koronát megszavazza és utasítja számvevő utján pénztárt, hogy ezen összeget a szatmár-nagybányai vasút részvény- társaságnak nyugtájára fizesse ki. — Mert Felsőbánya város közönségének régi óhaja az, hogy a nagybánya-felsőbányai vasútvonal kiépíttessék, miután azáltal a személyi forgalom közvetlenebb lesz, a város és vidék lakosságának erdei, mezei és ipartermékei előnyösebb értékesítést és igy ezen indokok a nevezett vasut-részvénytársaság- nak ez ügyben vett megkeresését örvendetes tudomásul véve, az előmunkálati összeget készséggel kiutalja. — Dr. Szokol Pál városi képviselő indítványára a képviseleti közgyűlés szótöbbséggel határozatilag kimondja, hogy a villamos-vasút és közvilágitási ügyet további tárgyalásra elfogadja és biztosítja, ez ügyben további határozatait pedig a vasúti bizottság tárgyalásai alapján fogja meghozni. 16. sz. 179—1902. Olvastatott Goldstein Adolf nagybányai lakos volt vásárvámbérlö bérleti tartozásának rendezése ügyében beadott kérelme a bizottság javaslatával. Minthogy kérelmező a helypénzszedés bérlete, továbbá béradó, tüzkárbiztositás és épületfenntartási dijakba még 3485 korona 36 fillérrel van hátralékban és ezen hátralékos bérösszegnek általa felajánlott évi 200 korona részletekbeni törlesztése hosszú időt venne igénybe, a bizottság javaslatának egyhangú elfogadásával a képviseleti közgyűlés a kérelmet elutasítani határozza. Miről kérelmező értesittetik. 17. sz. 190—1902. Smillár Mihály és Tán- czel György felsőbányái lakosok kérelme, melyben a város tulajdonát képező száraz ércztörő zúzdát 1902. év január 1 - töl kezdödöleg 2 évi időtartamra bérbeadni kérik. — A képviselőtestület a kérelemnek helyt ad s a száraz éreztörő zúzdát f. évi január 1-től kezdödöleg 2 egymásutáni évre 100 korona évi bér mellett nevezetteknek bérbeadni határozza azzal, hogy bérlők ezen bérlet után a béradót nem kötelesek megtéríteni, továbbá a bérlet a bérleti időn belül is három havi előleges felmondás mellett megszüntethető s ehhez képest utasittatik tiszti ügyész, hogy bérlőkkel a szerződést ezen értelemben kösse meg. 18. sz. 341 —1902. Lévay Károly v. képviselő indítványa, melyben a Szűcse csorgónak az u, n. 2-ik zúzdáig való levezetését indítványozza. —- A képviselőtestület az indítványt a bizottság javaslatának elfogadásával a vízvezeték létesítése ügyében múlt évben közgyűlési határozattal kiküldött bizottságnak kiadni határozza azzal, hogy amint a téli időjárás engedi, az ügyet vegye tárgyalás alá és erre nézve költségvetéssel együtt tegyen javaslatot. 19. sz. 27—1902. Főorvos jelentése a járvány- kórháznál egy ápolói állás szervezése ügyében. — A bizottsági javaslatok alapján a képviseleti közgyűlés ezen ápolói állásnak a szegény ápolda alap terhére leendő szervezését elhatározza és az állás szervezésével a városi tanácsot megbízza. * > *■ Ezeknek letárgyalása után véget ért az a közgyűlés, melynek története, ha a képviselő-testületnek a polgárság zömétől támogatott ügy- buzgósága és a város anyagi felvirágoztatására irányuló törekvése lankadni a jövőben sem fog, maradandó betűkkel lesz megörökítve az utókor számára.. ,. Városi közgyűlés. (1902. január 28.) Valaki egyszer azt mondta, hogy erős akarattal még főnyereményt is lehet csinálni. Lehet, hogy egészen nem volt igazsága, de hogy a szívós akarat utóvégre is sikerre vezet, arra sok példát mutat fel maga az élet. Városunk jobbjainak lelkében régen él a vágy, hogy Felsőbányának vasúti összeköttetést szerezzenek. Ez a vágy sokáig a jó reménységből táplálkozott. Azt vártuk, hogy a vösut elöbb-utóbb kiépül Rónaszékig s akkor óhajtásunk teljesül. Ez a remény azonban igen csalókának bizonyult. A vágy tehát akarattá alakult és ime — ahhoz képest -- elég rövid időn már tud valamit felmutatni, ami eredményszámba megy. A szatmár-nagybányai vasút igazgatósága hajlandónak mutatkozik a vasutat Felsőbányáig kiépíteni. Az erre vonatkozó átirat méltó örömre gerjesztette a városatyákat a jan. 28-iki közgyűlésen. Mi azonban nem nézzük rózsaszín szemüvegen ezt a dolgot, mert jól tudjuk, hogy mig az ige testet ölthet, még sok viz lefolyik a Zazaron, sok akadályt kell leküzdeni. Hanem a vasúttársaság átiratát őszinte örömmel üdvözöljük! A közgyűlés lefolyása különben a követ kező volt: Jelen voltak: Farkas Jenő polgármester, Spáczay Gyula jegyző, Lux Ödön rendőrkapitány, Münnich Sándor gazd. tanácsos, dr. Sereghy Béla t. ügyész, Pap Márton számvevő, Háder Ferencz pénztárnok, Bernovics Emil ellenőr, dr. Csausz Károly v. főorvos. — Likker Károly, dr. Szokol Pál, Juhász János, Rettegi Károly, Lévay Károly, Smillár Mihály, Szigyártó József, Konczvald András, Delhányi Zsigmond, Jékly Károly, Tánczel György, Hanzulovics Kristóf, Zazula Béla. 14. sz. Polgármester üdvözölve a megjelent képviselőtestületi tagokat, a gyűlést megnyitja s A kuruez gödör. — A Felsőbányái Hírlap eredeti tárczája. — A Szatmárból Máramarosba vezető meredek hegyi utón volt a régi jó időkben a haramiák legkedveltebb tanyája. A pandúr-korszakban olyan hitvány lábon állott e vonalon a közbiztonság, hogy az ember, mielőtt ez irányban útra kelt volna, nagyon bölcsen cselekedett, ha előbb hites tanuk előtt végrendeletet hagyott ingó és ingatlan vagyonáról, azután úgy búcsúzott el kedves családjától, mintha az örökkévalóság honába készülne. A rengeteg őserdő kész alkalom volt a rablótámadásra. Végre is közigazgatási intézkedés folytán 6 -6 ölre levágták a gyönyörű szál bükkfákat az ut mindkét oldalán, hogy a jámbor utazó tudjon legalább valamennyire óvakodni és védekezni országút ragadozói ellen. Kisebb-nagyobb távolságban különböző •jelek emlékeztetnek a szomorú időkre. Itt egy vfílámütött fa kérgébe van vésve egy szomorú fűz, amott fából durván összetákolt kereszt vándorkövekből összehordott halom tetején, sőt egy fordulónál éppenséggel meglep bennünket egy csinos vaskereszt, melynek aranyozása egykor igen szép lehetett. E mellett a közeli b ..........i zárdába zarándokló bucsusok rende sen stácziót tartanak. Azt beszélik róla, hogy itt egykor valami gazdag gyolcsos tótot raboltak ki. Védelmezni próbálta magát az istenadta, de pórul járt, mert nemcsak pénzét és portékáját, hanem életét is elvesztette. Lehet, hogy nagyon dús volt a zsákmány, vagy talán a rablókat ösztökélte a lelkiismeret, elég az hozzá, hogy a gyilkosság helyét rövid idő múlva a most is látható vaskereszt jelölte. Ahány forrás, patak, nagyobb tömegű vándorkő, régi földhányás, vagy sánezmarad- vány van az ut mentén, a környékbeli nép mindegyikhez fűz valami borzalmasan romantikus történetet. Az utas annyira rabja lesz ezen históriáknak, hogy kivált éjjel a legtöbb állandóan revorverét szorongatja. Pedig most már igazán nincs mit félni. Legfeljebb egy zsákmány után kullogó róka, vagy egy-egy félénken iramodó nyúl veszélyezteti az utas biztonságát. * * * Szekeresünk, értelmes szántó-vető ember, nem tartotta érdemesnek, hogy a sok mendemonda közül csak egyet is elmondjon- Hanem amint a kissé veszélyes meredekségü serpen- tinákon Máramarosba ereszkedtünk alá, egy hirtelen fordulónál olyasvalamit láttunk, amire meghűlt bennünk a vér s utitársammal egyszerre hallattuk a rémület jaj kiáltását. A kanyarulat szögleténél borzalmas mélység tátongott elénk. Egy rakonczátlan hegyi patak képes csak a szilárd kőzetekkel dúsan átfont hegyi talajt oly borzalmasan megszaggatni. Lent a mélység fenekén hallottuk a tajtékzó hullámok mormolását. Péter gazda, látva rémületünket, mosolyogva fordult hátra. — Ne tessenek félni, már elhagytuk. Az volt a Kuruczgödör. Emberemlékezet óta nem történt ott semmi szerencsétlenség, mert minden fuvaros jól ismeri és vigyáz. Csak egyszer, még az apám legénykorában halt oda három ember, de az se véletlen dolga volt. — Ugyan Péter barátom, mondja el nekünk, hogy történt? ! — Mindjárt kérem. A hutánál úgy is etetünk egy jó félórát, azalatt ráérek, ha nem restellik meghallgatni az urak. Mert az csak olyan paraszt történet, nem a milyeneket a könyvekbe szoktak írni ... Az üveghutánál aztán Péter gazda kifogta a lovakat, szénát vetett elibök s a következő történetet beszélte el nekünk: . .. Kajtár Andris olyan elhagyott gyerek
