Felsőbányai Hírlap, 1902 (7. évfolyam, 1-16. szám)

1902-07-13 / 14. szám

Felsőbányái Hírlap.

kitja át ; tehát a virágzó iparnak első föltétele a virágzó őstermelés. Az ipar tehát annál inkább fog prosperálni, minél közelebb van hozzá a virágzó földmivelés az ő produktumaival.

De másrészt a földmivelés is csak akkor prosperálhat, ha terményeit könnyen és hamar képes értékesíteni. Ezen fordul meg a földmivelés sorsa. Végre a kereskedelem annyiban bir fontossággal a nemzet gazdaságában, a mennyiben eme két tényező (őstermelés és ipar), szolgálatában bir azoknak is előnyeit előmozdítani és nemcsak a saját kapzsiságát kielégíteni ; t. i. ha azok terményeit a vevőhöz gyorsan és pontosan át tudja szállítani, vagyis a kínálatot és keresletet minél pontosabban kiegyenlíteni, szem előtt tartva mindenkor a nemzet vagyonosodását és egyesek érdekeit. Ez esetben a kereskedő a nemzetgazdaságban igen hasznos és szükséges tényezővé válik és ennélfogva méltóvá teszi magát a köztiszteletre.

Hogy ezen harmonikus állapot jelenben a három tényező között nincs meg, azt mindnyájan tudjuk. Erre azonban még visszatérünk.

Városi közgyűlés.

1902. junius 25.

Jelenvoltak: Farkas Jenő polgármester, Nyisztor István tanácsos, Spáczay Gyula jegyző, Pap Márton számvevő, Háder Ferencz pénztárnok, Bernovits Emil ellenőr, Münnieh Sándor tanácsos, Süssner Ferencz, Likker Károly, Nagy Lajos, Mikola A. Gyula, Lévay Károly, Almásy János, id. Szabó Károly, Szigyártó József, ifj. Lévay Sándor, Kerekes Sándor, Konczvald András, Máriás György, Tánczer György, Hanzulovits Kristóf, Zazula Béla képviselők.

L Elnöklő polgármester üdvözölve a megjelent képviselő-testületi tagokat a gyűlést megnyitja s a mai rendkívüli gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére — Nagy Lajos, Almásy János, Szigyártó József képviselőket kéri fel s hitelesítés idejét f. hó 28-ának d. u. 3 órájára teszi ki.

2. Olvastatott Szatmár vármegye közönségének 476/1902. bjkvi sz. határozata Felsőbánya város 1900. évi gazdasági pénztár s annak kezelése alatt álló egyéb alapok zárszámadásának jóváhagyásáról. Tudomásul vétetik s a számadási iratok megőrzés végett számvevőnek kiadatni határoztattak.

3. Olvastatott Szatmár vármegye közönségének 325/1902. kgy. sz. határozata az 1901. évi gyámpénztári számadása jóváhagyásáról, melylyel Felsőbánya város fölhivatik, hogy a tartalék-alap terhére 1901. évben elszámolt 8 korona 30 fillér összegre nézve a szükséges engedély kinyerése iránt az intézkedéseket tegye meg. — A vett határozat tudomásul vétetik s a tanács javaslatának egyhangú elfogadással vármegyei alispán urnák bejelenteni határozza a közgyűlés, hogy a nehézményezett 8 korona 30 fillérnek a tartalék- alapnak terhére lett elszámolását megengedő miniszteri engedélyre szükség nincsen, mivel ezen összeg nem képez kiadást a mennyiben Petrován András terhére tőketartozása után a számvevő 9 korona 76 fillér kamatot számított fel, holott nevezett csak 1 korona 46 fillérrel volt hátralékban és ezen összeget nevezett ki is fizette, hogy a számadásszerü többlet-kamat 8 korona 30 fillér

Petrován András terhéről leirassék, számvevő ezen összeget a tartalék-alap terhére kiadásba és egyúttal bevételbe is tette és igy tényleges kiadása a tartalék-alapnak nem volt.

4. Szatmármegye közönségének 312/902. kgy. sz. határozata 1900. évben a gyámpénztári tartalék-alap terhére elszámolt 66 korona 50 fillér kiadás miniszteri jóváhagyásáról. — Tudomásul vétetett.

5. Olvastatott a Nagyméltósáu m. kir. föld - mivelésügyi miniszter urnák 46730. sz. leirata, melylyel az utkaparói lakház építéséhez szükséges 0'5 kát. holdnyi területnek az erdők állagából kikebelezhetésére az engedélyt megadja. — Tudomásul vétetett.

6. Faizási jog korlátozása ügyében a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata. -— A képviselő-testület a bizottság javaslata elfogadásával szóló birsággal határozatilag kimondja, hogy ameny- nyiben a szabad faizási jog czimen kiadott évi építési fák az átlagos értéke kimutatás szerint 25 — 30 korona 76'8 fillérben, ami oly összeg, hogy az erdő évi jövedelmét számbavehelöleg csökkenti, továbbá a szabad faizási joggal évek hosszú során sok visszaélés történt, a város jövedelme, fokozása s a visszaélések megszüntetése érdekében jövőben faizási jog czimen dij nélkül senkinek épületi fát ló nem ad, oly lakóházak és épületekhez, melyek a város előnyére, szépítésére szolgálnak az épületi fák az érvényben levő árak V^-ének megfelelő összeg lefizetése után, olyan fa és mellék-épületekhez pedig, mely az illető magánérdekére szolgál, vagy pedig a város külső területén szándékoltatik felépittetni épületi fák csak az érvényben levő faárnak teljes lefizetése után adható ki, — a kiadott épületi fák más község területére nem szállíthatók, aki ezt tenné faizási jogát elveszíti. Minden építkezéshez a szükséges épületi famennyiséget az épületi terv bemutatása után a terv és esetleg helyszíni szemle alapján az építési bizottság, illetve a tanács állapítja meg és adja ki. — Miről ezen határozat jogerőre emelkedés után a ta^ftshoz végrehajtás végett áttétettek. W'

7. Magyar^ Lás* felsőbányái lakos róm. kath. feldtezeti tanítónak kérelme lakbér felemelése iránt^P- A képviseleti közgyűlés a tanács javaslatát egyhangúlag elfogadja s annak a'apján egyhangúlag határozatilag kimondja, hogy a felolvasott kérelmet teljesíthetőnek nem találja, mert kérelmező lakbér-ügyének rendezését az 1893. XXVI. t.-cz. alapján kérelmező azonban tévesen, mert ezen t.-czikk a községi, valamint a hitfelekezetek által fenntartott elemi iskolákban működő tanító és tanítónők fizetésének rendezéséről intézkedik, kérelme pedig köztudomás szerint nem községi, hanem róm. kath. felekezeti elemi iskolai tanító, ha tehát lakbér-ügyét a fent hivatolt törvény alapján rendeztetni óhajtja, nem Felsőbánya városhoz, hanem azon hitközséghez kell fordulnia, mely hitközség által fentartott elemi iskolánál van mint tanító alkalmazva. Egyidejűleg a képviseleti közgyűlés ezúttal is határozatilag kimondja, hogy Felsőbánya várossá az iskolákat csak segélyezi, de azoknak nem pátrónussa,

8. Kovács Pál volt városi erdötiszt által befizetett nyugdij-illeték kimutatása tárgyában Szatmárvármegye közönségének 256/1902. tjlcvi határozatá 10545 ein. 1—3. sz. miniszteri leirata. —- A bizottsági javaslat alapján tekintve, hogy

segéd-urakhoz, — a mai szellemes és kellemes kisasszonyok nem igen vágynak erős vágj ako- zással, legfelcbb csak az olyanok, akik mindenáron asszonyok szeretnének lenni. Természetesen, hogy most csak azokról szóltam, akik engem személyesen nem ösmernek. Ezeknek száma pedig millió! S nem lehetetlen, hogy éppen azon milliók egyike van számomra kijelölve.

Egyébiránt köszönetét mondok ez alkalommal tekintetes Szerkesztő urnák, rövid, de atyai tanácsáért, melyet a megházasodást, illetőleg nösülést tudakozó kérdésemre adott.' S egyben szabad legyen kérnem, hogy tapasztalataiból gyűjtsön számomra, mig találkozhatunk. Ott Felsőbá- nj’án sok nyaralók megfordulnak láttam én már ott egyszer olyan nyaralót is, — aki iránt nem tápláltam haragos érzelmeket. Csak azt sajnálom, hogy a nevét nem jegyeztem meg, mert még akkor abban a boldog együgyiiségben éltem, hogy jobb nőtlenül, mint házasságban élni. Ha a búzámat el nem veri a jég s ez a nagy egészségem egy kicsit alább hagy, nem lehetetlen, hogy Felsöbánjmra én is elmegj’ek még a nyáron. Miljr szépek ott az erdővel borított bérezek ! Mind megannyi — komor, méltóságos óriás, melyek közül soknak, tán éppen a szerelmi bánat, meg- repesztette a szivét, s folyik a vére, meghűlt, kristály tiszta vére, a bérezi friss patak! Mily

szépek az alacsony, hullámos rétek, mint ott nevezni szokták! A rét ölén az ezer tarká virág, a virágok közt elnémult lassan csergedező forrás! A gyümölcsösök. Mily meglepők a bányászok, kik mélyen a föld alatt keresik kenyeröket, a szegény bányászok, a drága aranynak felhozói. Persze tekintetes Szerkesztő ur mindezeket már annyira megszokta, hogy fel sem tűnik. Dehát ílyfeh az ember! A legfelségesebb, a legnagyobb- szerü tünemények, tájékok, a folytonos szemlélés,- látás áltél elvesztik vonzó erejüket, sőt némelyekre nézve unalmassá is válnak. És ez mindenütt úgy van, minden embernél úgy van, ami egyik kétségtelen bizonyítéka annak, hogy valódi hazánk ném ez a föld, hanem a menny!

Addig is azonban, mig oda mennénk, hol nincsen semmi romlandó, semmi múlandó, — ahol nincs sem Tiszteletes, sem Nagytiszteletü, sem méltóságos -czim, — gyakoroljuk magunkat a jóban, hogy otthon érezhessük magunkat á meny- nyei hajlékokban.

Tekintetes Szerkesztő urra, s mindazokra, kiket hozzám a jó ösmeretség édes kötele fűz, Istennek áldását kérve, vagyok

Olcsva-Apátiban, 1902, julius 2.

tisztelője Pótor Elemér.

midőn Kováts Pál volt v. erdötiszt az ottani szolgálatba átvétetett, ezáltal az állam a városnak egy oly nyugdijképes alkalmazottjáról gondoskodott, kit Felsőbánya városnak az itteni erdőtiszti állás megszűnése folytán nyugdíjjal kellett volna ellátnia, ezúttal a nevezett által szolgálata ideje alatt Felsőbánya város tiszti nyugdíjalapjára befizetett illetékeket kamatos kamataival kiutalja s jogerőre emelkedés után ezen határozatot a kiutalás megtétele végett a tanácsnak kiadni határozza.

9. Olvastatott Nyisztor István tanácsos szabadságidő engedélyezése iránti kérelme. — Tekintettel a kérelemben felhozott indokokra, a képviseleti közgyűlés a kért szabadságidőt f. év jul. 2-től terjedő hat hétre engedélyezi s polgár- mestert megbízza, hogy az állás helyettesítése iránt gondoskodjék.

10. Olvastatott dr. Sereghy Béla v. t.-ügyész kérelme, melyben pótlólag 2 heti szabadságidő engedélyezését kéri. — A kérelemnek a képviseli közgyűlés helyt ad a kért két-heti szabadságidőt f. hó 24-től számítva engedélyez.

11. özv. Marosán Györgyné földtér feladás iránti kérelme. — Az építési és szépitési bizottság javaslata alapján a kért földterületet háza előtt 45 czmnyi szélességben engedélyezi dij 4 nélkül s annak kijelölésével gazdasági tanácsost bízza meg.

12. Pap Kosztán földtér feladás iránti kérelméről. —- Elutasittatik, mert a kért terület feladásával két oly ut záratnék el, mely a fa kiszállítására szolgál.

13. Galkó Kristóf földtér-feladás iránti kérelme. — A képviseleti közgyűlés a kért földterületet feladni határozza dij nélkül azzal, hogy a bizottság által megálla itott elvek tekintetbe vétele mellett a tanács a kijelölés iránti intézkedéssel megbizatik.

14. Olvastatott Lévay Károly városi képv. indítványa. — A képviseleti közgyűlés a tanács javaslatának egyhangú elfogadásával az indítványt napi-rendről levenni s levéltárba helyezni határozza, mert 1. a korcsmái hitelt az 1883. évi XXV. t.-cz. már korlátozza. 2. Az iszákosság meggátlására most már középkorba való fenyítéseket alkalmazni nem lehet és a városi képviselő-testület e tekintetben büntető határozatokat megálíapitani jogosítva nincs. 3. Az idegenek letelepülésére vonatkozólag miután az 1886. évi XXII. t.-cz. rendelkezik. 4. A Nyires erdő területnek legelővé való átengedése már három Ízben kéretett s a város kérésével mindannyiszor elutasítva lett és különben is az erdők kezelése tekintetében az 1879. évi XXXI. t.-cz. az 1898. évi XIX, t.-cz. rendelkezik. 5. A létesítendő vasút magánvállalat, minek ügyében a képviselő-testület be nem avat- kozhatik, azonban, mert a vállalat minden esetre a legjutányosabban, legelőnyösebben és kellő szakértelemmel fogja azt építtetni is. 6. A magyarkékesi ut ügye tárgyalás alatt áll, miről annak idején a tanács fog a közgyűléshez javaslatot előterjeszteni.

Különfélék.

Kérelem. Lapunk mindazon t. olvasóit, kik előfizetéseikkel hátralékban vannak, tisztelettel kérem, hogy az előfizetési dijakat hozzám, Nagybányára, beküldeni szíveskedjenek.

Nagybánya, 1902. jul. 13.

Nánásy István kiadó.

Lapunk szerkesztője négy hétre eltávozott, a következő két szám szerkesztését ezen időre nt. Nagy Lajos ev. ref. lelkész ur volt szives elvállalni.

Segédtitkárnak nevezte ki a pénzügy- miniszter a nagykárolyi pénzügyigazgatósághoz Balika Sándor kataszteri nyilvántartási biztost.

Dr. Sereghy Béla t.-ügyész szabadságáról a napokban hazaérkezett.

Kölcsönös áthelyezés. A m. kir. pénzügy- miniszter Vass Géza nagykárolyi és Nagy Gergely beregszászi pénzügyi titkárokat saját kérel- mökre kölcsönösen áthelyezte.

Almásy Erzsiké, Almásy János polgártársunk kedves leánya a szatmári kir. kath. tanitónő- képző-iníézetbe a képesítő vizsgát jó sikerrel letette és oklevelet nyert. Sok szerencsét kívánunk a szorgalom édes gyümölcséhez !

Kinevezés és előléptetés. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Mikes János és Baltai János m. kir. főerdészeket erdőmesterekké nevezte ki és Siller Ede m. kir. erdőszámellenőrt a X-ik fizetési osztály 1-ső fokozatába léptette elp1. ,,

Áthelyezés. A földmivelésügyi m. kir. minister Erőss Gyula m. kir. erdőszámvizsgáló szám-