Felsőbányai Hírlap, 1902 (7. évfolyam, 1-16. szám)

1902-01-12 / 1. szám

Felsőbányái Hinlap. tat. És pedig nem csupán a nagy tömeg pénz, hanem főképpen a kevés. Itt egy áramlattal állunk szemközt. Ha vele haladunk, gyarapítjuk szerény, megélhetésre alig elegendő jövedelmünket, nem sokkal, csak kevéssel. Tudjuk, hogy az irányzat, mely magával ragad, helytelen, de hát okos ember megalkuszik a körül­ményekkel. Ha szabadon kimondja a maga kárhoztató Ítéletét, elveszti az előnyöket és sok káros következményt kell viselnie. így öli meg az élet a vélemeny-szabadságot pénzzel, nem sok pénzzel, csak garasokkal, mert élni oly igen nehéz ! Amott nehányan jó ügyet támogatnak, mely az emberiség boldogulását czélozza, terheit kevesbíti, a megélhetést könnyebbé teszi. Sokan, talán mindenki helyesli törek­vésüket. De midőn a megvalósításról van szó, midőn nem fegyverrel, csak szóval kellene nyiltan fellépni mellette, a tábor szakadozik, az eszme hajótörést szenved éppen a kikötőben. Miért ? Nehányan rósz szemmel nézik a jó munkát. A tömeg szá­mítani kezd. Mérlegeli az esélyeket. Egyszerre mindenki okos ember lesz. Senki sem akar magának kellemetlenséget szerezni. Egyik­másik nem akar elveszteni olyasvalamit, amiért másnak csak kezét kellene kinyújtani. Pénzről van szó ismét, nem sokról, csak kevésről, hogy naponkint egy falat kenyérrel több jusson. S a pénz megöli a vélemény- szabadságot. Hát ez nem jól van igy. A szabadság ilyenformán nevetséges figura s ebben egyen­lők és testvérek vagyunk . . . Közéletünk igy csak visszafelé fejlődhetik. Aki hazáját igazán szereti s annak fej­lődését, boldogulását szivén viseli, annak oda kell törekednie, hogy ez az állapot meg­változzék. A közéletnek nem bábokra, hanem em­berekre van szüksége, akik szabadon követ­hetik a magok meggyőződését. Csakis igy fejlődhetik egészségesen a közkormányzat, a közigazgatás, a közjavak kezelése, gyara­podása csak igy vehet helyes irányzatot, igy lehet építeni nemcsak a mostani, hanem a jövő nemzedék boldogságát is. Hogy pedig ez lehetővé váljék, módot kell találni arra, hogy véleményét kiki sza­badon nyilváníthassa s ne háruljon azért reá odium, ne legyen kénytelen amiatt anyagi károkat szenvedni. Athene polgársága Klisthenes korában a szemünk örömkönynyel. Az ő örömük elra­gadott minket is. S gondolatban önkénytelenül is újból átrepültem szeretett hazánkba, elgon­dolván, mikor lesz a mi lárváinknak ily asiluma s ily karácsonyfája. De ne képzelje a t. olvasó, hogy ezen nagy értékű sok ajándékot maga az intézet vette volna meg; ez mind a nemeslelkü és szivü berni polgárság ajándéka. Talán nem lesz érdektelen a t. olvasó előtt, ha főbb vonásokban leirom ezen intézet keletkezését. A Burgdorfból származott J R. Schnell több évvel ezelőtt Párisban nagykereskedő volt, ki 1852-ik évben az ő szeretett hitestársának, Victoriának emlékére alapította ezen intézetet. Ugyanis házasságuk gyümölcstelen volt. S midőn a nevezett évben a szeretett nő súlyos, halálos be- ' tegségbe esett, azt hangoztatta, hogyha a Gond­viselés legalább egy leánygyermekkel áldotta volna meg, nyugodtan hunyná be szemeit. Mire a nemes férfi biztosította hőn szeretett élettár­sát, hogy nemcsak egy, de 100 leánya lesz s ezzel fölmutat egy okmányt, amely 700 ezer frankkal egy »Victoria« nevű árvaleány-intézet alapításáról szól. Mire a nemeslelkü nő nyugod­tan zárta le szemeit. A nemes férfi is 4 év múlva követte őt az örökkévalóságba. Mind­kettőnek az arczképe ott díszíti a Victoria-inté- zet dísztermét, melyeket a hálás növendékek időről-időre friss koszorúkkal látnak el. Az alapitó-levél úgy intézkedik, hogy a berni canton keresztény lakosságának aránya szerint vétessenek be a növendékek. Miután vájjon merte volna-é az államnak bármelyik fiát száműzni az ostracismus nélkül? Bizo­nyára sokszor befolyásolta volna Ítéletét a hatalmas rokonoktól való félelem . . . Hogy az egészséges közvélemény sza­badon nyilvánulhisson, korunkban is szükség van a közügyek intézésénél az ostracizmusra, más szóval : >a titkos szavazásra. Igaz, hogy ezáltal sok meglepetés származh&tik, de a közjó bizonyára csak nyerni fog. Ha a titkos szavazás fog dönteni mindenütt, akkor szabadon fog nyilvánulni a közvélemény minden téren, amit többé nem hatalmi esz­közökkel fognak befolyásolni, hanem nevelni fogják a szó legvalódibb értelmében. Mikor ez az idő bekövetkezik, nem fogunk reszketni az anyagi nyereségekért, vagy veszteségekért, mert az emberben a tehet­séget fogják becsülni mindenütt, nem pedig a szolgai meghunyászkodást. .. . Városi közgyűlés. A képviselő-testület ez uj esztendőben f. hó 4-én tartotta első közgyűlését. Hogy ez a közgyű­lés rendkívüli volt, talán nem akar czélzás lenni arra nézve, hogy ez évben a képviselet munkás­sága is rendkívüli dolgokra lesz igénybe véve. Bárhogy lesz is, legyen minden munkája városunk haladására, felvirágoztatására törekvő s ezen szel­lemben mindig támogatást fog találni a népben, melytől mandátumát nyerte! A közgyűlésen Farkas Jenő polgármester elnöklete alatt jelen voltak: Spáczai Gyula jegyző, dr. Sereghy Béla t.-ügyész, Pap Márton ssámvevő: dr. Szokol Pál, Likker Károly, Nagy Lajos, Rettegi Károly, Mikola A. Gyula, Lévay Károly, Almásy János, Smillár Mihály, id. Szabó Károly, tSzalai László, Szigyártó József, Baumerth Károly, Koncz- vald András, Tánczel György, Salamon Májer, Zazula Béla, Orbán Károly. 1. Elnök boldog újév kivánatainak kifejezése mellett üdvözölve a megjelent képviselő-testületi tagokat, a gyűlést megnyitja s a mai közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Konczvald András. Almásy János és Szalai László képviselőket kéri fel, a hitelesítés idejét f. évi január 10-ére tűzi ki. 2. Napirendre térés előtt elnöklő polgármes­ter részvéttel emlékezik meg Tersztyánszki Ferencz képviselőnek elhalálozásáról, ki több éven át, mint a képviselő-testületnek tagja, a város ügyei irán érdeklődéssel viseltetett s a polgárság egyik megnyerő s népszerű alakja volt. Indítványozza, hogy emlékét jegyzőkönyvileg örökítse meg és elhalálozásafeletti részvétét fejezze ki a közgyűlés. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatván, az el­hunytnak emlékét s a halála felett érzett őszinte részvétét a közgyűlés jegyzőkönyvileg is megörö­kíteni határozza. 3. Elnök megemlékezik továbbá putnoki Putnoky József városi állatorvosnak f. hó 3-án pedig a nevezett canton (megye) lakossága: 400 ezer protestáns és 50 ezer katholikus, tehát az arány a prot. és kath. között úgy áll, mint 8 : 1-hez. S innen van 8 protestáns — és 1 katholikus család (per 10—12 növendékkel.) Ezzel csak azt akartam documentálni, hogy ott a katholikusok és protestánsok mily szépen megegyeznek. Talán nem lesz érdektelen, ha még egy pár sorral leírjuk az úgynevezett »családi-szer- vezet'i-ei. Ez ellentéte az oly szervezeteknek, a hol, mint ez minálunk is szokás, 100—300 gyermeket összecsürhölnek mintegy kaszárnyába, a hol bizony a gyermekek individuális szük­ségleteit, hajlamait fejleszteni, vagy nyesegetni teljesen lehetetlen. Innen van aztán, hogy az ilyen nevelési rendszernek vajmi kevés az ered­ménye. Holott a családi systémáju nevelésnél mind­ezen hátrányok elesnek. Itt ugyanis egy nevelő atyát vagy anyát helyettesítvén, mindössze 10—12 gyermekkel foglalkozik. Egy család külön lakásban lakik, a mely áll : egy nappali szoba, egy háló, egy mosakodó s öltözködő, egy ruhatartó, egy vizit- vagy salon s végre egy konyhából. A közös használatra szánt fürdő, beteg stb. szobák külön épületekben vannak. Egy ily család élete mindenben megegyezik egy jó polgári család háztartásával. Reggel a család felkél, mosdik, öltözködik, reggeli imádságát elvégezi, azután a nappali szo­bában terítenek, reggeliznek, takarítanak, virá­gokat megöntözik, madarakat és egyéb házi­történt elhalálozásáról, felemlíti, hogy rövid 8 ’hó­napi hivataloskodása alatt már megnyerte a lakosság rokonszenvét s igy csak a képviselő­testület egyhangú óhajával remél találkozni, ha nevezettnek emlékét s az elhalálozása feletti rész­vétet jegyzőkönyvileg is megörökíteni indít­ványozza. Az indítvány egyhangú elfogadásával a kép­viselő-testületi közgyűlés nevezett állatorvos el­halálozása feletti őszinte ^ részvétét jegyzőköny­vileg is kifejezi és emlékét jegyzőkönyvileg is megörökíteni határozza. 4. Ezután elnök bejelenti, hogy az elhalt ! Tersztyánszki Ferencz képviselő helyébe a követ- j kezö póttag, Csonka József, Münnich Sándor gazdasági tanácsos helyébe pedig, ki időközileg a szervezeti szabályok változtatására hozott köz­gyűlési határozat jogerőre emelkedésével a kép­viselő-testületi közgyűléseken is szavazattal biró tisztviselővé lett, Majercsiií József póttag hivatott be. Tudomásul vétetett. 5. Napirendre térve, olvastatott nagymél­j tóságu dr. Láng Lajos O Excellentiájának távi­rati válasza Felsőbánya város díszpolgárául lett megválasztását tudató távirati értesítésre. Éljen­zések között vétetett tudomásul s a távirat szövege szóról-szóra jegyzőkönyvbe vétetni határoztatott következőleg: »Farkas Jenő polgármester urnák Felsőbányán.« »Annyiszor tapasztalt és legújab­ban ismételten tanúsított megtisztelő bizalmukért és szives barátságukért fogadják hálás köszöne- temet és legyenek rólla meggyőződve, hogy mindig büszke leszek arra, hogy az önök polgár­társa vagyok. Láng« 6. Múlt év decz. 27-én tartott váratlan pénz­tárvizsgálatról felvett jegyzőkönyv és kimutatások fjlolvastatnak, melyek szerint a pénztár rendben találtatott. Tudomásul vétetett. 7. Magy. országos közp. takarékpénztár vá­lasza záloglevelek vétele ügyében a gazd. és p. ü. bizottság javaslatával. — A képviseleti közgyűlés a bizottság javaslatának egyhangú elfogadásával a bányakárpótlási összegnek újabban kiutalt rész­lete erejéig újólag a magyar országos központi takarékpénztár 41/2%-os zálogleveleit vásárolni egyhangúlag elhatározza. 8. Borsa Mihály felsőbányái lakos, malom­bérlő lemondása a bérletről. — A bizottság javas­latának egyhangú elfogadásával nevezettet, miu­tán a bérlet alóli felmentést sem az árverés, sem a szerződés feltételei meg nem engedik, bérlet­felmentés iránt beadott kérelmével elutasítani határozza a közgyűlés. 9. Fridrich Géza felsőbányái lakos, szoba­festő kérelme a község kötelékébe leendő felvétel iránt. A tanácsi javaslattal egyetértöieg a kére­lemnek hely adatik, s miután nevezett a város megterheltetése nélkül képes magát föntartani, 50 korona telepedési dij lefizetése mellett Felső­bánya város kötelékébe egyhangúlag felvétetni határoztatik. Közgyűlés felhívja a kérelmezőt, hogy ezen 50 koronát 15 nap alatt kölönbeni közigazgatási végrehajtás terhe alatt felvételi dij czimen a város gazdasági pénztárába fizesse be. Miról Fridrich Géza és számvevő utján pénztár értesittetik. szárnyasokat, sőt még a macskákat is megetetik. Azután 8-kor iskolába mennek. Iskola után ismét a házi munkához látnak ; 12 órakor asz­talt terítenek s a közös konyhából elhozzák az ebédet s étkeznek stb. Szóval éppen úgy élnek, mint egy jó polgári ház gyermekei anyjokkal szoktak élni. Életökben nincs semmi mesterkéltség, félszegség. A szemlélőre ez az élet éppen azt a benyomást teszi, mintha egy jó, okos, ügyes, müveit özvegy anya 10—12 leánykájával élne. Az anya megszabja mindenkinek a maga teen­dőit, s a leányai, mint azt a jól nevelt gyer­mekektől el lehet várni, örömest, készséggel teljesitik a nekik kiosztott munkát. Maga az intézet Berntől 3/i órányira van egy szép, nagy birtok közepén. -- A főépület, a melyben a tantermek is vannak, 2 emeletes impozáns épület. Jobbról is, balról is U alakban vannak a családi-pavillonok elhelyezve, össze­sen hat. Az egész telep egy jól ápolt parkban fekszik, s azt a benyomást teszi a szemlélőre, mintha egy úri park volna. Még csak azt akarom megjegyezni, hogy egy ily tanítónői állás nagyon terhes, mert egész lényét s egész idejét leköti. De azért, ha ily állás üresedésbe jő, van elég pályázó, mert a dotatió nagyon szép. Például az igazgatónak évi jövedelme: készpénzfizetés 5000 (mond öt­ezer) frank (körülbelül 2500 fit o. é.), öt ele­gáns szobából való lakás és teljes (úgy maga mint családja részére) ellátás és kiszolgálás. lomasovszky Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom