Felsőbányai Hírlap, 1901 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1901-12-29 / 26. szám

Láng Lajosnak a város díszpolgárává történt megválasztása is.

Ez az év hozta meg vége felé a vármegyei tisztujitást is, mely bennünket—ugyan csak közvetve, de mégis — érdekel. Rendszerváltozást a választás épen nem csinált. Egy-két tisztviselő állást cserélt, más penzióba ment, ennyi az egész. Szeretjük hinni, hogy a közigazgatás szellemével, bár annak feje a régi maradt is, a jövőben jobban meg leszünk elégedve, mint voltunk a múltban.

íme, ezen főbb mozzanatok képezték az 1901-dik esztendő történetének minket érdeklő fejezetét. Adjon Isten a küszöbön álló uj-év folyamán mindnyájunknak keveset a rosszból, többet a jóból, mennél több örömet és boldogságot!

Imre Károly.

Tisztujitás a vármegyén.

Vészes hírek járták be a megyét jó eiöre, hogy a f. hó 19-én kezdődő választások sok meglepetést rejtegetnek. Igaz, hogy a megyebizottsági tag-választásoknál a függetlenségi párt megizmosodott s ebből lehetett is erős küzdelemre következtetni, de azért a nagy sakkjátékban mégis csak az alispán adta a mattot ellenfeleinek.

Nem lehet czélunk, hogy ezen választás részleteinek méltatásába bocsátkozzunk, de annak eredményéről mégis tudósítani kívánjuk olvasóinkat.

A tisztujitás e hó 19-én és 20-án ment végbe nagy érdeklődés mellett, amennyiben azon több mint 400 bizottsági tag vett részt.

Közfelkiáltással választattak meg: alispánnak: Nagy László, főjegyzőnek: Ilosvay Aladár, tiszti ügyésznek: Scbönpflug Richárd, alügyésznek: Almásy Ignácz, árvaszéki elnöknek: Ilosvay Fe- rencz, mátészalkai főszolgabírónak-. Ilosvay Endre, erdődi főszolgabírónak: Damokos Ferencz, s:at- mári főszolgabírónak: Csaba Adorján ,fehör-gyar- ma 'i főszolgabírónak : Jékey Sándor, csengeni főszolgabírónak : Böszörményi Endre, nagysomkuti főszolgabírónak : dr. Péchy Péter, nagybányai főszolgabírónak-. Dienes Dezső, első árvaszéki ülnöknek \ Bornemissza Géza, harmadik árvaszéki ülnöknek-. Illés Olivér, negyedik ülnöknek: Szuhányi Géza, mint egyedüli jelölt, ötödik ülnöknek: Thoma László, mint egyedüli jelölt, első aljegyzŐ7iek\ Nagy Sándor, (egyedüli jelölt), harmadik aljegyzőnek: Mangu Béla, negyedik aljegyzőnek: Kozma Gergely, (az ötödik aljegyzöségre nem volt pályázó) szolgabitóknak : dr. Képessy László, Rába László, Szombathy Ödön, Sepsy Sándor, Eötvös Róbert, Neupaner János, Izik Vilmos, Péchy László, Kállay Ödön, Szabó Zsigmond, Bay Miklós és Gulácsy Tibor.

Szavazattöbbséggel választattak meg: nagyNyaraló-idénynek is közéig a vége;

Erdő, liget zúgott: volt sok kirándulás,

Csapongó jókedvből volt pohárborulás.

Mikor búcsút mondtunk, még jött pár hét rája, Amikor megürült a »Jákob létrája».*

Szeptember hónapban sincs vége a gyásznak. Kidőlt az oszlopa az erős »Kő<-háznak**.

— Rengeteg sok munka, szűk a járandóság, lm, igy panaszkodik az elöljáróság.

— Fizetésemelést vennénk talán elő, Költségvetést csinál a derék °zámvevö,

Jut is és marad is, nem dolgozott fucsra,

— Csak ne legyen szükség, majd az adókulcsra.

*

Október kezdődött sok kortesfogással,

Választani mentünk, szörnyű forrongással.

A »libamezöre« vígan kisétáltunk,

Később Láng Lajostól szomorán megváltunk.

— Volt székfoglalója jó Pály Edének;

Kiket ö vendégelt, mindent feledének.

Bőviben volt jó bor: egri, badacsonyi,

Tósztok árján úszó fogas, balatoni.

(Sokat emlegeti a jó Kronwell öli!)

*

* B. S.-né-féle ház tornáczának lépcsője.

** Olvasd: Síéin.

Felsőbányái Hírlap.

károlyi főszolgabírónak: Gönyei István, szinér- váraljaifőszolgabírónak-. Ilosvay Gusztáv, második árvaszéki ülnöknek-. Gáspár Pál, második aljegyzőnek : Péchy István, szolgabirónák: Kovács Sándor.

Egyhangúlag megválasztattak: pénztámok- nak : Madarassy Gyula, ellenőrnek: Pokomándy Lajos.

A főispán indítványára áivaszéki elnök- helyettesnek : Bornemissza Géza választatott meg.

Tiszteletbeli tisztviselőknek a főispán a következőket nevezte ki: Jőjegyzőkké: Gőnyei Istvánt, Domahidy Viktort, Nagy Sándort és ináncsi Papp Kálmánt; tiszti főügyészekké dr. Miskolczy Sándort, Stoll Bélát, Uray Gézát, dr. Adler Adolfot, dr. Falussy Árpádot és Baudisz Jenőt; főorvosokká: dr. Czukor Lajost, dr. Diósi Adolfot, dr. Csató Sándort, dr. Herczinger Ferenczet és dr. Aáron Sándort, főszolgabíróknak dr. Képessy Lászlót, dr. Komoróczy Ivánt, Földváry Sándort, Rába Lászlót, Péchy Istvánt és Péchy Lászlót; aljegyzővé ifj. dr. Vetzák Edét; járás- orvosokká: dr. Somossy Ignáczot és dr. Goldstein Ármint; alszámvevőkké Kovács Dezsőt és Szépe Lászlót; árvaszéki ülnökké Kozma Gergelyt.

A tisztújító széken több érdekes incidens is történt, melyek közöl megemlítjük, hogy nagy elkeseredést szült azon tény, hogy a n.-somkuti főszolgabírói állásra dr. Komoróczy Iván nem jelöltetett. Ezen eljárás ellen Bay Lajos orsz, gy képviselőnk mindjárt a helyszínén be is jelentette fellebbezését.

A megválasztott tisztviselők a gyűlés végén letették a hivatalos esküt, mire az izgalmas tisztújító szék a főispán beszédével és Ilosvay Aladár főjegyző válaszával 20-án véget ért.

Egy-két kupeezfogás, ami állatkínzás is.

Lelkiismeretlen lócsiszárok, kivált czigány- kupeczek, csalási szándékból különféle fogásokkal, műveletekkel élnek, amelyek amellett, hogy a rászedettet károsító csalafintaságok, még állatkínzások is.

Elkövetik pedig ezeket az embertelen és csaló műveleteket pl. azért, hogy a megvásárolt, de nem tetsző állatot az eladóra vissza- kényszeritsék s a vételárt visszacsalják.

E kétféle hunezutság elérésére pl. sörétet tesz a kupecz a megvásárolt ló fülébe, hogy annak folytán némi butaságba essék az állat s úgy tűnjék fel, mintha az u. n. butacsirában (gyógyíthatatlan agybántalom) szenvedne, mely miatt a törvénybiró a lovat az eladónak vissza szokta ítélni a vételár visszafizetésének kötelezettsége mellett. A port kerülendő, az eladó talán visszaveszi a lovat, visszaadja a pénzt, avagy kiegyezik a kupeczczel pl. 20—40 korona visszaadása mellett. így mindkét esetben károsodik, meri kap egészséges lova helyett egy mesterségesen elbutitottat, vagy aztán fizet. A kupecz pedig mindkét esetben jól jár, mert vagy ingyen pénzhez jut s a lovat is visszakapja, melynek füléből aztán a sőréteket kiNovember susogta, hogy nincs már szelíd nyár, Lovász helyett Pásztort kapott a szelíd nyáj, Melynek a rémület feszité inait,

Mikor nagyot dördült egy átkos dynamit. Dobták pinezéjébe a főkapitánynak,

És most ütik nyomát az Anarch-Miskának.

A rendőrkapitány most kért erősséget,

— Mert hát ő nem végzi az örmesterséget.

De a városatyák gondoltak most másra, -»Mennyei bizottsági tag<c választásra !

Ki legyen a jelölt? Ki lesz méltó rája?

Ismét vetnek koczkát Nagy Lajos királyra. Másik szólt: Istvánhoz eredj fiam fuss át;

De ö most átadta a megyei jussát . . .

— Hejh, ha én most volnék jó csürő-csavaró,

Ez a vers úgy nyúlna, mint a paszulykaró.

Mire bevégezném, olvasóm tán ásit,

És megbosszanthatnám jószivü Nánásyt.

De csupán álljon itt: déli harangszóra

— Mikor választásnál vártak szavazóra —

Mit tett Márton főpap kedélyes humora ?

— Vajh, ki hoz ebédet? Szarka-i ? Holló-i ? Ekkép sopánkodik a jó Kronwell öli.

Előáll egy küldöncz, kezében egy nagy tál. .. Rászól Kronwell öli: No fiú, mit hoztál?-— Leplét bontogatja megkorduló hassal,

. .. . Teli van a nagy tál, egy ruha-fogassal\ ...

veszi s a felidézett bajt megszünteti, vagy nem károsodik, mert a vételárt visszakapja.

Épen ez az eset pl. akkor is, ha a csaló csepü-, vagy rongydugóval a vett ló egyik orrlyukát betömeszeli, hogy igy u. n. fulado- zíst 'idézzen elő. Az ily lovat is visszakinálja aztán az eladónak, ki a port, melyben vesztes lenne, kerülendő, a vételárból néhány koronát visszaad, a kupecz pedig markába nevetve, a lovat elviszi, az orrtömeszt kiveszi s azzal a fuladozásnak vége.

Hasonló az eset akkor is, mikor pl. azzal viszi vissza az eladóhoz a vásárolt lovat, hogy az nem eszik s vagy követeli, hogy vegye vissza az eladó, vagy: hogy adjon vissza valamit a vételárból, pedig ha jól megvizsgálná a lovat, felfedezhetné, hogy azért nem eszik, mert egy- pár órával előbb fa-szegeket vagy bádogdarabokat vert a kupecz a ló fogai közé, avagy a nyelvét tűszurásokkal felsértette, fájdalmassá tette.

S hogy még egyet említsek: a kupecz az egy-két nap előtt vásárolt lovat, melytől szabadulni akar, vagy amelyet hirtelen haszonnal eladni nem tud, sántává teszi s visszakinálja. A legtöbb tájékozatlan eladó ebben is felül a csiszár furfangjának, pedig ha jól megnézné az állat lábát, észrevenné, hogy készakarva van az ideiglenesen sántává téve, pl. úgy, hogy patkója és talpa közé kavics vagy vas-ék van dugva, avagy patájának érzékeny pártája meg van szurkálva, vagy pedig lába hajlító inába tü segélyével egy szőrszál vagy vékony sodrony van huzva.

Ilyen s hasonló — állatkínzással kapcsolatos — gazemberségekre jó tehát mindannyiszor gondolni, ahányszor afféle eset adja elő magát. (i. y )

Különfélék.

Boldog újévet kívánunk lapunk olvasóinak és munkatársainak s kérjük, hogy mint a múltban, úgy a jövő 1902-ik esztendőben se vonják meg tőlünk anyagi és szellemi támogatásukat, melyet igyekezni fogunk ezentúl is legjobb tehetségeinkkel kiérdemelni.

Felsőbányán, 1901. decz. 29.

Hazafias tisztelettel:

A Szerkesztőség és Kiadóhivatal.

Kinevezés. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Molcsány Gábor erdömesteri czimmel és jelleggel felruházott főerdészt a nagybányai fóer- dőhivatal kerületébe erdömesterré nevezte ki.

Esküvő. Ditrói Puskás Etelka kisasszonyt néhai Puskás Antalnak, városunk felejthetetlen emlékű rendőrkapitányának kedves és müveit leányát. ez évi nov. 30-án vezette oltárhoz Budapesten Csajkovich Endre m. kir. tisztviselő. Az egyházi

Deozemberb« hittük, hogy tán végezetül, Al-orvosi állás, kérdése vég-eldül De bármiként dűlne, választanánk bárkit,

Nem gyógyítja többé jó öreg Tersztyánszkyt.

— Most pedig ne hagyjuk az adót befagyni,

A szerencsét most is, Töröknél* kell hagyni.

Sok a zúgolódás végrehajtó miatt;

Ki jött-ment«, most fizet telepedés-dijat.

De kinek érdemét mi nagyrabecsüljük,

Díszpolgár okmányát Láng Lajosnak küldjük. Díszes volt a gyűlés, meghallgattuk Szokolt.

Ki szépen beszélni igen gyakran szokott,

Bár igy örvendhetnénk régi indítványán,

Azóta tán futna a vasút vágányán I . . .

— Vágóhíd, közfürdő, vízvezeték, vasút — Mindez akkor lészen nagykölcsönből, ha jut. Vegyünk-e hát kölcsönt? Kíván meggondolást!

— Előbb hord a Zazar hátán egy gondolást, Melyben »Cháron« viszi nászutra hü nejét,

S Jékly ott dudálja, mint jövő zenéjét . , .

*

Ki e lapnak hive: előfizetője,

Kívánja, hogy legyen boldog esztendője:

Nagy Lajos királynak névtelen jegyzője

* Adótiszt neve.