Felsőbányai Hírlap, 1901 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1901-12-01 / 24. szám
VI. évfolyam. 24. szám. 10O1_ deczember 1. ff FELSŐBÁNYÁI /I SŐIXI TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. , Szerkesztőség; Felsőbányán. Kiadóhivatal Nánásy István könyvnyomdásznál Nagybányán. MEGJÉLEN NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egész évre 4 K. — Fél évre 2 K. — Egyes számok 20 fillérért kaphatók. HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. Minden a lap szellemi részét illető közlemények és előfizetések Felsőbányára a szerkesztőhöz küldendők. Nyílt tér soronkint 20 fillér. Munkásvédelem. A téli évad beköszöntött. A föld népe kora tavasztól késő őszig serényen munkálkodott, hogy begyűjtse az élelemre, ruházatra valót, hogy midőn »tűz mellé, házba szorulunk«, ne legyen szegény házának vendége a paizsos férfiú: a szükség. így tesz az, aki az anyatermészettől várja munkája jutalmát: a földművelő. Bár számtalan esélyektől függ, hogy megnyeri-e fáradsága gyümölcsét, bár olykor-olykor csalódott szivvel tér haza a letarolt mezőkről, mégis megnyugszik jóban, roszban egyaránt, mert a világokat intéző Gondviselés akaratából történik vele minden. De hogyan nyugodjék meg sorsában az a szegény bányamunkás, akinek gondviselése egy idegen bányatársulat volt, amely télviz idején lelketlenül szélnek ereszti s reá vigyorog a nyomor egész borzalmasságában ?! A Rota Anna Mines Limited angol bányatársulat Kapnikbányán a múlt hó 28-án beszüntette az üzemet. A munkásnép mehet, amerre szemével lát, csakhogy munkát nem kap sehol. Nem is csoda. Hiszen minden keresetforrás be van töltve ilyenkor. Télére senki nem teszi ki sem magát, sem családját a bizonytalanságnak. Nincs üres hely sehol, sehol! Megdöbbentő az a helyzet, amibe a Rota munkásnépe önhibáján kívül jutott. Mikor az angolok megvették a bányát, mennyi remény, mennyi bizalom röppent feléjük ! És ők ezt a reményt, ezt a bizalmat szívtelenül kijátszották. Sok munkáscsaládot büntetlenül a nyomorba, a szenvedésbe, nélkülözésbe taszítottak. A munka- nélküliek már kilincsröl-kilincsre járnak, de mindössze némi halvány biztatást kapnak a Koporsóba fekszem. . . . — A Felsőbányái Hírlap eredeti tárczája. — Koporsóba fekszem, halott vagyok .. . Megfutott pályám a szemfedelem... A feltámadást mikor hozod rám Boldog szerelem! Ha feltámadok, uj életemnek Első öröme vájjon hol terem ? Hogy nyugton várjak, ó mondd meg, kérlek, Boldog szerelem! Vagy számomra nincsen feltámadás ? E koporsó, e magány mindenem ? ’ — Jó . . . csak koporsóm te szegezd hát le, Boldog szerelem. Pótor Elemér. közel jövőre, talán 2 — 3 hónap múlva esetleg a bányakincstár ad nekik foglalkozást, hanem gyors segítséget bizony nem kaphatnak. Aki érdeklődik embertársainak sorsa iránt, nem nézheti közönynyel annyi ember kétségbe esett nyomorát. A kutató elme bírál, okoskodik, keresi az enyhítő irt, melylyel talán orvosolható lenne a baj, De az orvosságot oly nehezen lehet megtalálni! . . A fővárosban uralkodó munkanélküliségen idönkint szükségmunkák, köz-épitkezések foganatosításával szoktak segíteni. Láttuk azonban, hogy a bajt ezúton sem lehetett megszüntetni, csak ideig-óráig elodázni. A bányamunkásokon eképen sem lehet segíteni, mert a föld gyomrának ezen sápadtképii rabszolgái csak a maguk szakmájában foglalkoztathatók. A bányászatnál pedig minden üzem el van látva a szükséges munkaerővel; újabb feltárásokat eszközölni rövid idő alatt a munkás-existentia biztosítása szempontjából még a rengeteg vagyon felett rendelkező bányakincstár sem képes. Legfölebb úgy. segíthet a bajon, hogy egyeseket időközön- kint alkalmaz egyik-másik bányaműnél. De erre a segedelemre csak a fiatal erők számíthatnak. A 35—-50, év közöttieket már nem szívesen alkalmazzák. Érdekesnek tartjuk itt ismertetni egy Bécsben élő hazánkfiának, Löbl Mátyásnak terveit a munkanélküliség által okozott nyomor enyhítésére. Ezen terv egyenesen a törvényhozásra támaszkodik s azt egy tartalék-alap törvényes létesítésére hívja fül. Ezen tartalék-alap egyrészről állami hozzájárulásból, másrészről a munkaadók és munkások befizetéseiből szerveztetnék. »Az állami hozzájárulást az iparosok és gyártulajdonosok állami adójának 10°/o-a képezné, mely hat- havonkint az állami adóból levonva, a munkások számára való tekintettel megfelelően elosztva, minden egyes munkásnak nevére kiállított pöstatakarékpénztári könyvbe fizettetnék be. A munkaadó ezenkívül az időkö- zönkinti munkabéreknek 5°/0-át fizetné he sajátjából, 5%-ot pedig levonva ^fiituáen ') " egyes munkás fizetéséből s ezen összeget is az emlitett könyvecskére fizetné be*. Ezen tartalék-alap aztán kiterjesztetnék az összes gyári munkásokra, a kisipar és háziipar munkásaira, a bányászat és az állami vállalatok munkásaira, ezeken kívül az olyan mezőgazdasági munkásokra, akik havi fizetést húznak. A tartalék-alapot az illetékes községi hatóságok kezelnék s munkanélküliség esetén az egyes munkások 1 korona 60 fillért, esetleg a családtagok számára való tekintettel 2 korona 40 fillért kapnának belőle. E tervezet melegen érző emberbaráti szivnek a munkája, azonban gyakorlati kivihetősége nagyon is bizonytalan. Mindenesetre sok eszme van benne, melyek komoly megfontolást igényelnek. A mi concret esetünk is önkénytelenül az államhatalomhoz utasít, mert ugyan hol is találhatna méltó védelmet a bányamunkás ilyenkor, midőn az államtestbe beékelt idegen szervezet részéről követtetik el ilyen sérelem és méltánytalanság, melyre még a hazai törvények sem alkalmazhatók minden tekintetben, ha nem az államhatalom védőpalástja alatt ? Mi eltekintünk ez alkalommal a Löbl Mátyás ur terveitől, mint amelyek csak hosszas és komoly munkálatok után lesznek megvalósíthatók bizonyos részeikben, hanem azt óhajtanok, hogy az ily esetlegességek ellen a törvényhozás a legnagyobb erélylyel védje meg az anélkül is elég sanyaruan díjazott magyar bányamunkást. Életunalom. Az előkelő vendégsereg ott várakozott a virágfüzérekkel pazarul íöldiszitett csarnokban s figyelmesen szemlélte a víznek messze terjedő tükrét. Csolnakverseny volt s a Badacsonyból elindult versenyzőket izgatottan várták Füreden. A Balaton nyugodt volt s az ég derülten mosolygott. A báró ur unottan ült fe'nött fiával egy kis teremben és beszélgettek. A szép fiatal bárónőt elvitte a főhadnagy ur csolnakázni — csak úgy kettesbe. Ez a bárónéra nézve igen kellemes csere volt, mert a főhadnagy ur bár csapongó termé ■ szét, a vele való idözés mégis, kellemesebb volt, mint a báró ur hideg, semmitmondó udvariassága. Ok jól mulattak s a báró ur nem törődött velők épenséggel semmit sem. A báró ur azonban igen különös dolgokról beszélgetett a fiával. — Hát aztán miért nem akarod nőül venni Miranda herczegnót ? kérdé az apa fiától. — Ah! A herczegnö ellen nincs semmi kifogásom sem, de nem akarom magam lekötni. Hiszen ha valakit szeretünk, miért kelljen azt mindjárt nőül is vennünk?! Azt akarnád, atyám, hogy épen azt szeressem, akit nőül is veszek és azt, akit nőül vennék, azt szeressem is, ugyebár ? Hogy elveidnek megfeleljek, vagy többször kellene szeretnem, vagy többször nősülnöm. A te felfogásodból kiindulva, az egyik oly képtelenség, mint amilyen sivárság a másik! — Mondhatom, fiam, hogy igen különös elveid vannak. — A szerelmet, e mesebeli szép tündérálmot, melyből én is származtam, mint bimbó az ágról, nem tartom másnak, mint önzésünk legnemesebb formájának. Egy összhang és pedig a legszebb összhang az- ember és állat között. Anyai, apai, gyermeki szeretet csak állati létünknek megnyilatkozott ösztöne, semmi más, s végj eredményben a lelkesedés, vágy, érzelem, szénLEGOLCSÓBB BEVÁSÁRLÁSI gg Brol] Jenő budapesti áruházában NAGYBÁNYÁN. ___I A raktár tulhalmozása miatt kényszerítve vagyok az összes raktáron levő mé lyen leszállított db Rendkívüli olcsó árak férfi, női és árakban árusítani. ^ gyermekczipőkben és kalapokban. Deczember hó 31-ig tart ezen árleszállítás és 20 írton felüli vásárlásnál 5% pénztári engedményt nyer a vevőközönség. kész férfi-ruhákat, női felöltőket
