Felsőbányai Hírlap, 1901 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1901-10-06 / 20. szám
VI. évfolyam. SO. szám 1901- október 6_ ^—Ff k FELSŐBÁNYÁI TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség: Felsőbányán. kiadóhivatal Nánásy István könyvnyomdásznál Nagybányán. MEGJELEN NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK VASARNAP. Előfizetési ára: Egész évre 4 K. — Fél évre 2 K. — Egyes számok 20 fillérért kaphatók. HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK »ELLETT KÖZÖLTETNEK. Minden a lap szellemi részét illető közleményekés előfizetések Felsőbányára a szerkesztőhöz küldendők. Nyilttér soronkint 20 fillér. I Október 6. | E gyászos emlékű napon, melyre ma ötvenkettedikszer kél föl az ősz biboros napja, ismét föllebben előttünk ama fátyol, mely egy kicsiny, de hős nemzet és egy jó király nagylelkűségének és kiengesztelö- désének szálaiból van szőve. Ha patakokban omlanék is szemünkből verbekeverödve hul'ó könyünk, nem volnánk képesek méltóan elsiratni e szörnyű napot és gyötrel- mes, fájó eseményeit. Diadalmas, emberfölötti harczokban elbukva, megváltatásunk lett ez a nap, amelyen az aradi tizenhárom védtelenül, fegyvertelenül, áldozati bárányokként — akik röviddel azelőtt mind még rettenhetetlen oroszlánok voltak — föllépett érettünk a halál lépcsőfokára. Nincs a nemzetek történetében ehhez hasonló példa. A magyar szabadságért ennek a kis nemzetnek oly tömegesen folyt a vére idegen bárd alatt, hogy a világ históriájában joggal helyet kér magának vértanúink könyve. A világszabadság büszke vérfolyójának nevezetes, jelentékeny mellékfolyója lett a mi kiontott vérünkből. Ezrek és ezrek szózata repül ma az ég felé és ezrek és ezrek igaz könye hull ma a hazai földre, amelyet egykor annyi hős, mind megannyi félisten kiomlott vére áztatott meg. E gyászos emlékezetű napon föllebben a véghezvitt iszonyatosságokról a fátyol, föllebben egy perezre, de ám nem azért, hogy a fájdalom s a lihegő és reszkető bosszú táplálkozzék a látványából. Föllebben azért, hogy erőt, bizalmat, hazaszeretetei, hűséget, nemes önfeláldozó cselekedetekre erőt merítsünk belőle. Nem akkor győztek ők, amikor diadalmámorban, dicsőségtől ragyogva, maguk előtt űzték az ellenséget, hanem akkor, amikor a bakó kioltotta életök gyertyáját. Diadalt feledni lehet, a szerencse gőgöt és elbizakodást szül. A sors kedvezése fen- héjázóvá, léhává tesz embert és nemzetet egyaránt. De a balsors és elnyomás, a méltatlan és kegyetlen üldözés, fosztogatás és vérontás; a rabkenyér és zsarnok önkény a mártírhalál és a keresztrefeszités: a szivet, a lelket és az elmét termékenyíti meg halhatatlan érzésekkel, életre vágyó gondolatokkal és elszánt tetterővel. A méltatlan megalázás rugója a fölemelkedésnek. A gyilkos igazságtalanság talajából kél ki a diadalmas jog, királyok diadalmas háborúiból lesz a népek szolgasága. A hazafiak letarolt életéből támad a nemzetek szabadsága Az aradi vesztőhelyen ment végbe a modern magyar nemzet megváltásának a misztériuma: megöletett teste- és kiontott vére a nemzet jogainak testévé és vérévé lett. Fátyolt borítottunk az akkor történtekre. De ez a fátyol ott, Aradon, a nemzeti misztérium oltártakarója. Nem azért terítette rá bölcseség és nagylelkűség, hogy elfelejtsük azt, amit eltakar Iszonyú volna felejteni vagy csak nem is ünnepelni azokat, akik érettünk a bitófán haltak borzasztó halált. Inkább melléjük feküdni, semmint elfelejteni őket! Nekik megmaradna a vértanuság megszerzett dicsősége a nemzetek tudatában; ránk pedig — ha elfelejtenék őket, — ránk szállna a szégyen és megvetés, amelyet nekik szántak, midőn a megbecstelenítő bitófára Ítélték őket, kiket a nemzeti történet örökön-örökké szentjei közé avatott. A fátyol tehát, melyet a múltak eseményeire borítottunk, a kiengesztelődés zászlója, melynek azonban az ö megdicsöült alakjokat nem szabad eltakarnia, a halál pillanatában megihletett arezukat nem szabad elfödnie. Az a fátyol nem a holtakat, nem a halottak érdemét takarja, hanem az élők gyarlóságát. A fájdalom meggondolatlanságai, a lelki gyötrelmek elragadtatásai, a bosszuállás kezei vannak a fátyollal megkötve. Csak nemesebb érzelmeink lobognak föl és égnek hőseink dicsőségére szivünkben ; ezt jelenti az a bizonyos fátyol. A magyar nemzet két vállán két szent kötelességnek kell pihenni: kegyeletteljesen őrizni a múltat, önmegtagadással munkálni a jövőt. Közbül áll múlt és jövő között az aradi vesztőhely, a pesti és pozsonyi vesztőhelyek és a vesztőhelyek mindenütt és a csataterek sokasága és börtön és bilincs és mindezek fölött egy bölcs, nagy és igazságos államfő, — szemében könynyel, szivében meleg hazaszeretettel és reszkető félkezében a feledés fátyolával, — aki a másik kezével kézenfogja és fölemeli letaposott nemzetét és átvezeti a múltból a jövőbe ... Pap Márton. Hagyj még-----(A Felsőbányái Hirlap eredeti tárczája.) Óh! hagyj még ábrándimnak élni, Ajkad a szót ne mondja még ki, Mely mint a jósok üstököse: Majd egy világot rombol össze. Álmodom . . . tudom, hogy csak álom Az én egész ábránd-világom; Ha álon is, mit bánja lelkem . . . Csak hagyj még rajta elmerengne ! Hadd forrjon mindig szebbre-szebbre Sovárgó lelkem képzeletje, S ha mindenét rád pazarolta: Csak akkor ébredj a valóra 1 Csak akkor, akkor mondd ki bátran, Hogy mit sem érezesz irántam 1 Óh! hátha igy fájóbbra hatna . . . Hátha a szivem meghasadna! V. S. \J3 Ü Z L £ 7, , FELTÉTLENÜL a legelőnyösebben vásárlunk Egy ártatlan. (Vége.) — Signor Brokly, megért-e engem? Kérdé tőle Scienca, közelebb lépve hozzá. — Igen ! Szóltak leheletszeriien a kérdezett remegő ajkai. — Akar-e ön nekem válaszolni? — Brokly a kemény deszkán hánykolódott, hideg verejték tört ki rajta és tekintetét a mereven ránéző szemekről le nem véve, kínosan nyögte ki az »igen« szót. Ekkor szünet nélkül erősen a fogolyra nézve, Scienca súgva odaszólt Gaudinhoz. — A ezédulát, biró ur I Scienca a ezédulát a hanyatt fekvő ember jobbkezébe nyomta és igy szólt hozzá: — Mit érez most ? — Egy ezédulát! — Mi áll rajta ? — Madame d’ Epais, Rue de Neuilly 10-ik szám. — ön vásárolni fog valamit! — Egy ollót ? — Kérdé gyenge hangon. — Igen. Evvel elmegy a Rue de Neuilly 10. szám alatti házba és meggyilkolja d’ Epais asszonyt. — Igen, uram! — Álljon fel ! Brokly fölemelkedett nehézkesen, — Hol veszi az ollót ? Erre nem válaszolt semmit. A vizsgálóbíró, a sajátságos jelenettől leg nagyobb mérvben felizgatva, kétségbeesett pillantást vetett az olaszra. Signor Scienca pedig rendesen órájára nézett. — Most félötre. Küldjön valakit kocsiért. Hárman a kocsiba ültek, mig a kocsis mellett egy fogházi hivatalnok foglalt helyet. Háromnegyed ötkor érkeztek a szerény földszinti lakás elé, hol ezideig vádlott lakott. Itt újra megkérdezte Scienca Broklytól, hogy az ollót hol akarja vásárolni ? A vádlott pár pillanatig habozott, majd igy szólt: — Tudom, hogy hol, uram! angol vagy belföldi gyapjúszövetekből elkészítve, vagy mérték után; úgyszintén női felöltők legújabb divatu eredeti párisi modellek után, nagy választékban. tv° HOL? ■ üW3 6 Nagybányán. budapesti éiz’-u.liéizái'ból Gyári raktár mindennemű férfi- és női- czipőkben, úri- és fiú - kalapokban. Megrendelések pontosan eszközöltetnek.
