Felsőbányai Hírlap, 1901 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1901-08-11 / 16. szám

Minden kijelentés több és több világosságot hozott. Mózes és a próféták után Krisztus lépett fel a szeretet tanával. — Most, midőn a maté- riális felfogás gyilkolja szellemi életünk virágait, föllépett Isten akaratából a spiritizmus. melynek tana: az ismeret és szeretet. — Az a lepel, melyen keresztül sejtjük csak Krisztus lélekemelő tanaiban a másvilági életet, — a spiritizmus tudományos kutatásainak alapján lehull egészen. Földerül előt­tünk hivatásunk, rendeltetésünk. A megismerés nyomán virág és gazdag növényzet fog fakadni a szívnek, az erkölcsiségnek kertjében. A megös- merés lesz az éltető világosság. A hit és tudás karöltve fog járni. Ne féljetek, az igazság világossága nem vakít, de a sötétség elveszi a szem világát! A világossághoz hozzászokik a ssem; de a sötét­séghez soha, mert látásra van hivatva. — Ne csak testi, hanem lelki szemeinkkel is lássunk! Különfélék. Bányamegyei tisztújító gyűlés. A felsőbányái középhegyi bányamegye f. hó 4-én tartotta Ma­dán Ferencz bányakapitány elnöklete alatt tiszt­újító közgyűlését. Elnökké Kremniczky Albert, jegyzővé Spáczai Gyula, pénztárnokká Pap Már­ton egyhangúlag megválasztattak, A választmány pedig a következő tagokkal egészittetett ki: Farkas Jenő, Labina Sándor, Tánczel György, Smillár Mihály, Palkovics Márton. Áthelyezés. Dr Csókás Vidor róm. kath. segédlelkész hasonló minőségben Mezö-Petriböl városunkba helyeztetett át. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Szinyéri Ilona oki. tanítónőt az avas-vámfalusi állami elemi népiskolához rendes tanítónővé nevezte ki. Mike Imre abrudbányai m. kir. erdészt a földmivelésügyi miniszter föerdészszé nevezte ki. Gratulálunk az előléptetéshez! Bátori Oszkár nagybányai kir. járásbirósági díjtalan joggyakornokot a királyi tábla elnöke segély díjas joggyakornokká nevezte ki. Lux Ödön rendőrkapitány e hó 10-én meg­kezdte hat hétre terjedő szabadságát. A «Felsőbányái hitelszövetkezet, mint az országos központi hitelszövetkezet tagja« ma délelőtt 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését a városháza tanácstermében. Ez alkalommal a közgyűlés másodízben van összehiva, miért is az alapszabályok értelmében, tekintet nélkül a meg­jelent tagok számára, határozatképes leend. A plendgyár valahára tető alá került és csak napok kérdése, hogy építése teljesen be- fejcztessék. Vajha működését is mennél hamarabb megkezdené. Nyaralásra újabban városunkba érkeztek: Bugyis Andorné és családja Karczagról, Kovács Teréz Budapestről, özv. Weiser Antalné és családja s Wirth Gyuláné és családja Budapest­ről, Edvy Gyula Kaposvárról, Kozák János és családja s Föídessy Gyula Budapestről, Somlyai nárnö jött oda más utón, kik elfogadtak uti- társnak a szigetre, mi tanácsos is, mert a törö­köknél már csak igy lehet megtudni valamit, mert a nőket igen, de a férfiakat nem engedik be a házakba, hiába szoknyás ember is az ember. Ada-Kaleht azért hivják különben senki szigeté­nek, mert az talán egyedüli egész Európában, mely senkinek adót nem fizet, lakosai törökök ugyan, de osztrák-magyar katonaság őrködik a rendre, tehát a mienk is, nem is; Törökországé is, nem is. Az ellenpartról nézve, csak nagy tégla­rakások vannak. Lakóházat nem láthatni; a sok téglatöredékböl, halmazból, csak egy rozzant épü­let s egy elhagyott torony-féle emelkedik ki. A régebbi időben e hely nevezetes volt, mert tény, hogy a háborúzás idején a dunai hajózások felett az uralkodik, ki itt ur volt. A látható tégla­romok annak a régi erődítménynek maradékai, melyeket III. Károly emeltetett volt. A mai álla­pot 1878-ban állott be a sziget történetében, amely idő óta a mi országunk is ur lenne ott, vagy mi, mert török birtok ugyan, de mi paran­csolunk benne egy század baka erejéig. A ladikos kalauzunk is volt. Engem meg­lepett, hogy nagyon magas deszka-keritések van­nak Ada-Kalehban s a deszkák közt sem lehet be­látni. Arrul vannak a török lakások. Egyik he­lyen egy kis hasadásfélét láttam egy deszkán, be is akartam nézni, de a durva kalauz úgy hátra rántott, hogy kedvem jött oldalba bökni. A két úri nőt, úti társnőimet, beengedték a házakba, a kertekbe is, tőlök tudtam meg, mi és hogy van benn. A feleségeik s lakásaik miatt zárkoz­Teréz Munkácsról, Secheli Imréné és családja Budapestről, Mérza Anna és Dezső Szatmárról, Gőnyey Kata és Hon Szatmárról, Arkossy Béláné és családja Selmeczbányáról, Konczvald Endre és családja H.-Nánásról. Tevékeny, hosszú életnek vetett véget a halál múlt hó 28-án. Ekkor halt meg M.-Kékesen Szöllösy József földbirtokos élete 81-ik évében, éveken át tartó hosszas szenvedés után. A boldogult valóságos jóltevöje és tanácsadója volt az egy­szerű falusi oláh népnek. Szerették is mindnyájan, ott volt temetésén az egész falu, Felsőbányáról és a közeli községekből is számosán vettek részt a temetésen, hogy a boldogultat utolsó útjára kisérjék. Szöllösy József családot nem hagyott maga után. Hangya-szorgalommal és takarékos­sággal összegyűjtött vagyonáu rokonai fognak osztozni. Azonban, mint halljuk, nemes szive nem feledkezett meg hitbeli istápolóiról, feleke- zete egyhazairól sem, a felsőbányái és nagybányai ev. ref. egyházaknak 2—2000 koronát hagyomá­nyozott. A m.-kékesi és sándorfalusi gör. kath. egyházakról is szép összegekkel emlékezett meg végakaratában. Temetésén Nagy Lajos felső­bányái evang. reform, lelkész mondott gyász­beszédet a háznál és sírnál; ezenkívül a háznál dr. Lukács László, a sírnál pedig Cionte Döme gör. kath. plébánosok beszéltek román nyelven a fa­lusi lakossághoz. A temetési gyászpompát emelte a felsőbányái kincst. bányász-zenekar megjele­nése Jékly Károly karnagy vezetése mellett, mely az utón gyászdalokat játszott. A temeté­sen megjelent közönség számát körülbelül 1000 főre lehetett becsülni. — A halálesetről a kö­vetkező gyászjelentés adatott ki: Cserei Farkas, mint szerető koma és jóbarát, az összes távoli rokonok nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatja Szöllösy József urnák f. hó 28-án délután fél 1 órakor hosszas szenvedés után Magyar- Kékesen, életének 81-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hült teteme az ev. ref. egyház szertartása szerint folyó hó 30-án délután 2 órakor fog öröknyugalomra helyeztetni saját birtokán, Magyar-Kékesen. Nemes szive, mely minden jóért és szépért igazán érzett, meg­szűnt dobogni. Zokogó család nem veszi körül koporsóját. Magánosán élt s kidőlt, mint az el­korhadt tölgy. Magyar-Kékes, 1901. jul. 29-én. Testének adjon békés nyugalmat az áldott anya­föld, lelkét pedig fogadja magához a Mindenható! Sikerült tánczmulatság. A nagybányai iparos ifjúságnak e hó 3-án, szombaton este, a Szé- chenyi-ligetben tartott tánczestélye várakozáson felül a legfényesebben sikerült. Jókedv, vig hangulat, családi szinezetü otthoniasság jelle­mezte. Az első négyest száznégy' pár tánczolta s a szép est sikerültének az anyagi szép haszon az egyesület javára méltó befejezése volt, ameny- nyiben 189 korona 40 fillér volt a tiszta haszon. A fiatalság úgy a rendezésben, mint a táncz- ban — mely a késő reggeli órákig tartott - kitünően állta helyét. A máramarosmegyei gazdasági egyesület f. évi aug. 25-től szept. 1-ig Máramaros-Szige­nak úgy el. Jó messze egy-egy teljesen lefátyo­lozott nő, hatalmas nagy bugyogóban surrant el, nehogy meglássa idegen szem. A kis sziget közepén van a bazár, úgy 15—20 bolt szép kirakatokkal, előttök az utczán asztalok, mellette székek, hol kávéznak a törökök. A boltokban papucsokat, török-pipákat, csecse­becséket, vázákat s több eféle cziczomákat árul­nak. Egy jóképű török volt a boltos. Megszó­lítom magyarul, mi ott ritkaság, mert a török mellett a német uralkodik, magyarul nem is pró­bálja az utas sem. A török örömmel ugrik fel s beljebb megy s kihoz egy könyvet, török-magyar szótár volt. Egy szót kiolvas törökül s mutatja nekem, ami utána van. Én kiolvastam ugyanazt magyarul. A töröknek roppantul tetszett a mulat­ság, tánczolt, örömujongott. De én már unni kezdtem, megfogta a kezemet, úgy köszönte s egy szép pipát adott ajándékba. A jó török ká­vét potom olcsón lehet kapni. Az imaházhoz, a mecsethez érve, szerettem volna be is menni, de a kis csizmát le kellett volna előbb huzni, de erre már se a tanárnők se ée nem voltam hajlandó s igy csak a török saruk helyéről volt szabad bepillantani. Egy jó órai idözés után ladikon átjöttünk a vizen. De itt kezdődött a fináncz okosság. Ala­pos vizsgálat alá veszik a vissza jövőt, hogy van-e nálla finánczolni való. A szegény két úri növel is kutyául bántak el. Én már mérges vol­tam s kész vagyok nyakon ütni, ha a zsebemben akar nekem is babrálni, do a katonabecsületnek nagy értéke volt, mert óvatosságból katonasap­ten gazdasági és háziipar-kiállitást rendez. A tanulságosnak és tartalmasnak Ígérkező kiállítás megtekintésére felhívjuk a figyelmet. Meghívó. A nagybányai és kerületbeli ál­lami tisztviselők folyó évi augusztus hó 11-én délelőtti 10 órakor tartják helyi alakuló gyű­lésüket Nagybányán, a városháza nagytermé­ben. — Jöjjetek el mennél többen, hogy egy- szivvel-lélekkel csatlakozva az állami tisztvise­lők országos mozgalmához, megválaszszuk a budapesti országos kongresszusra kiküldendő bizottsági tagokat. Legyen elvünk a szegediek programmjának 12 pontja, első sorban a fizetés- rendezés és a szolgálati pragmatika. Nagy- Bányán, 1901. évi augusztus 9. — Több állami tisztviselő. Vaszary Kolos bibornok herczegprimás meleg­hangú felhívást bocsátott ki, melyben minden nemes-szivü emberbarátot felkér a Budapesten gyógyíthatatlan betegek számára épült »Irgalom háza« berendezésére s a betegek kórházi ápolá­sának mindennapi költségeire szükséglendö ado­mányok vagy alapítványok megajánlására. Pénz­beli adományok az »Irgalom háza« javára a Magyar Földhitel-Intézethez (Budapest V. Bál- vány-utcza 7.), természetbeni adományok pedig az »Irgalom házába« (Ü-Buda, III. kér. Fényes Elek-utcza) küldendők. Pénz-adományokat a ne­mes czélrá lapunk szerkesztősége is szívesen köz­vetít, hol a felhívás is megtekinthető. Értesítés. A tiszai ág. hitv. ev. egyház­kerületeperjesi collegiumának jogakadémiáján az 1901—1902. tanévre a beiratások f. évi szept. 1-től 12-ig eszközlendők, az előadások pedig szept. 16-án veszik kezdetöket. Utólagos fel­vételnek szept. 13—15. napjain dékáni, azután pedig tanárkari engedélylyel lehet helye. Azok az egyéves önkéntesek, akik tényleges katonai szolgálatukat folyó évi szept. hó végén fejezik be, október 1—8. napjain iratkozhatnak be. A vizsgálatok határideje szept. 1-től 15-ig terjed. A hallgatók átalában tápintézeti kedvezmény­ben í'észesülhetnek. Félévi dijak: Ebéd és va­csoráért 62 korona, ebédért 38 korona. Az érdemesek ösztöndíjakra, a szegénysorsuak tan­díj mentességre, a tápintézeti dij elengedésére, a Jogász segélyegylet támogatására stb. számít­hatnak. Eperjesen, a jogakadómia igazgatósága. A szatmárvármegyei lótenyésztés .emelésére a nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. minisz­ter ur által folyóévi 43,903. szám alatt a nagy- méltóságú földmivelésügyi miniszteri tárcza javadalmának terhére engedélyezett lótenyész­tési jutalomdijosztás f. évi szeptember hó 1-én d. e. 10 órakor Máté-Szalkán a »Sarkadi-féle vendéglő« előtti téren fog megtartatni. Köszönet. A »Felsőbányái Hírlap« tekinte­tes szerkesztősége és mindazok a közelben és távolban levő barátaink és jóismerőseink, kik ezüst-menyekzőnk alkalmával rólunk megemlé­kezvén, részvételökkel a mi örömünket édesebbé tették, fogadják jókivánataikért átdás-kívána- tunkat, szives megemlékezésökért köszönetünket. Mély tisztelettel maradunk: Budapesten, 1901. aug. 5-én. Poós István és neje, szül. Bányi Róza. kát tettem fel, mert itt katonavilág van ám, köszöntek s szó nélkül engedtek el. Innét a Herkules-fűrdöbe mentem át, mely közel esik, hol az igazgató egy megyénkbeli katona volt. Egyik legszebb fürdője az országnak, de a magyar szó ritka itt, a gazdag bojárok vannak itt nagy számban családostól. Annyit mondhatok, hogy szépség, kedvesség, igazi kénye­lem s minden, mit egy elegáns szép fürdő csak nyújthat, együtt található. Dunay János. Újkori bölcs. Irta: Bereczky László. Oh, ti naiv gúnyolódok! Mit kaczagtok felette, Hogy Gömböcz ur a birtokát Már megitta, megette ? . .. Tudnátok csak, amit ő tud 1 Csodálnátok lángeszét, S hirdetnétek nagy tudását, Bölcsességét szerteszét. A bölcs szavát fejté ő meg, S bölcs módra tett emberem. Hogy szólt a bölcs?: »En magammal Hordozgatoni mindenem 1« — Tanulhattok, mostan tőle 1 Beszedvén a birtokát: Magával hord ő is mindent: — Rengő hajat, dús tokát. Szöllösy József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom