Felsőbányai Hírlap, 1900 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1900-03-25 / 6. szám

Felsőbányái Hírlap. olvasóköreink, egyleteink és minden jó magyar­nak pártfogásába, 3 frt 40 kr. csekély árért. E képnek bolti ára 3 frt 50 kr. vagyis 11 korona lesz. Minden igazi jó magyarnak — ha módjában áll — szent kötelessége támogatni a fővárosi leg­nagyobb 1848—49-i múzeumot, midőn a jeles fő­városi tanács múzeumunknak eddig birt helyisé­gét elvette, mig a német Göthe-muzeumnak in­gyenes diszhelyiséget adtak a derék fő/árosban. Az 1848—49-i dicső napoknak most múlt ötvenéves jubileuma alkalmából ma nincsen nagyoboszerü emléke, mint az 1848—49-i és Kossuth-muzeum, amelynek hazafias föntartóihoz, kiadványaink vevőihez fordulunk, tudatván, hogy a hősök és vértanuk e Pantheonának létezése megszűnnék, ha országunk jobbjai nem támogat- ák azt. Budapest, 1900. márczius hó. Hazafias tisztelettel Krivácsy József, gróf Kreith Bála, 1848—49-i honv. tüzérezredes, az 1848—49-i Kossuth-muzeum v. tüzérparancsnok. alapitója. Életbölcseségek. Bor. A manicheusok Persiában azt állították, hogy a bor az ördögnek méze s élvezetét tilalmazák. A persa bölcseséghez szító keresztyének még az úrvacsorában sem akartak borral élni. Az essénusok méregnek tárták s így nem is itták azt, — Locrisban Zeleucus törvénye szerint az, ki orvosságon kí­vül itta a bort, halállal büntettetett. A rómaiaknál nők, ifjak, cselédek 30 éves koruk előtt bort nem ihattak. A római nők előtt hajdan ismeretlen volt a borital, nehogy miatta illetlen­ségre vetemedjenek. Egnatius Messenius consul saját nejét, mivel bort ivott, azonnal megölte. A massiliabelieknél is törvény szerint tilos volt a nőknek bort inni. — Plató és Aristoteles az ifjakat eltiltották a boritaltól. —‘ Diogenes egy vendégségben sok bort kapván, a feleslegest elöntötte, a mely tettéért megrovatván, ha — úgymond — mind kiittam volna, nem csak a bort, de magamat is elveszítettem volna. Bölcseség. Plátót kérdezték, miből lehet a bölcs embert megis­merni ? igy felelt: ha^gyalázzák, nem haragszik, ha dicsérik, el nem fuvalkodik. Egy a Zenó iskolájából kikerült ifjútól kívánta apja, mutatná elő, mi hasznát vette a bölcselkedés tanulásának? Majd megmutatom, felelt az ifjú. Az apa e rövid válaszon megbósszankodván, megverte fiát, gondolván, hogy a reá tett költségei elvesztek. Ekkor mondá az ifjú : íme, tanulásom­nak azon hasznát tudom előmutatni, hogy atyám bosszús ha­ragját csendes lélekkel tudom tűrni. Zenó tanítás közben erősen igyekezett bebizonyítani, hogy mozgás nem létezik a természetben: Diogenes felkelt és járkált. Bűn, Ha jó akarsz lenni — mond Epiktét — előbb hidd e! azt, hogy rossz vagy. Egy ifjú megzavarodván, elpirult, Diogenes ezzel báto- ritá: Ne illetődjél meg jó fiú, ama pirosság az erénynek színe. Antalkidást kérdezé a jó pap, mi vétket cselekedett egész életében. Nem szükség, válaszold a kérdezett, azt neked megváltanom ; ha valami rosszat cselekedtem, tudják azt az sltenek. akaratodból a szabad szárnyalásu lelket megkötni, a gondolkozás meszsze téren való repülésében megakad ályozni f Az a nap, melyen a leiekre tett rabbiiin- cset e nemzetről levetted, e népnek dicsőségét, nagyságát hirdető napja volt. Fényes, ragyogó nap lehetett az. Oh de a dicsőség után újabb vereség, újabb küzdelem következett. Hősök vére párol­góit feléd, mely sötét gyászba boritá a verő­fényes, diszteljes nap kezdetét. Akadtak sötét lelkek, kik megirigyelték a múlt minden bűnét megbünhödött nép előmene­telét : voltak, kik aljas ármány s mindenféle nemtelen eszköz felhasználásával sem szűntek meg e nemzetnek vesztére törni s boldogulásá­nak útjába állani. Ez is akaratodból történt. Az volt ebben bölcseséged, hogy az újabb viharok erősítsék, bátorítsák a nemzetet nem rettenni semmi vésztől, semmi bajtól. Elvérzettek, elhul­lottak sokan legjobbjaink közöl, de te a híven küzdőknek, a honért vérüket áldozott hősöknek, fejükre hervadhatatlan égi koronát tettél. Egy hálás nemzet kegyelete mellett szálltak sirjokba az erőszakosan kivégzettek. Lehetne-e ezeknél szebb s drágább jutalom ? E jutalomban mindennél drágább, szentebb javat adtál nekiek, ez halhatatlanságot szerez itt Különfélék. Kinevezés. A nagybányai kerület m. kir. bányaigazgatójává — mint örömmel értesülünk — Neubauer Ferencz bányatanácsos neveztetett ki Nagybányára. ■— Fogadja a derék, munkás fő­tisztviselő és kiváló képzettségű szakférfiú e méltán megérdemelt előléptetéshez igaz szívből eredő szerencse-kivánatunkat! Kitüntetés. Királyunk ő felsége Bittsánszky Ede miniszteri tanácsosnak s a nagybányai kerü­let magy. kir. bányaigazgatójának, nyugdíjba helyeztetése alkalmából 44 évi hivatali szolgá­lata alatt szerzett érdemei elismeréséül a Lipót- rend lovag-keresztjét adományozta. Hegedűs Sándor miniszter e hó 15-én este 8 óra 50 perczkor a gyorsvonattal Szatmárra érkezett. A vasútnál igen nagy számú nép jelen­létében dr. Farkas Antal igazgatótanácsi elnök üdvözölte az egyház és iskola nevében. A vár­megye képében pedig gr. Hugonnay Béla fő­ispán fogadta. Fogadás után a városházára, mint a számára berendezett lakására hajtatott. Később tiszteletére gazdag vacsorát rendezett a város. Másnap 16-án mintegy 25 küldöttséget fogadott. Fogadta Felsőbánya város küldöttsé­gét is. Innen egy 5 tagú küldöttség, névszerint: Farkas Jenő, Pemp Antal, Csausz István, Mün- nich Sándor, Nagy Lajos — ragadta meg az alkalmat, hogy itt a közelben járuljon a minisz­ter elé a város ügyében ennek érdekében. Farkas fenő polgármester adta elő a kérelmet s hívta fel a miniszter figyelmét ezen hanyatló város támogatására. A miniszter -— bár a prog­ramúiba nem is volt felvéve - kegyesen fo­gadta a küldöttséget. Az írásban is benyújtott kérelem tárgyának megvizsgálását megígérte, s a 2 évig nagy buzgósággal és tehetséggel taní­tott, de utóbb félbeszakadt csipkeverés támo­gatására is kedvező választ adott. Hegedűs Sándor miniszterről az az általános vélemény, hogy nem sokat szokott ígérni, de a mit meg­ígér, meg is adja. Olyat igér ugyanis, a mi hatalmában áll. Farkas Jenő polgármester és kedves neje a márczius 17-én tartott fősorozás alkalmával a katonatisztek tisztelőiére gazdag ebédet ad­tak. A derült hangulatban, kedélyes jókedvben töltött ebédnek úgy rió óra tájban lett vége. Felköszöntőket mondtak Ilosvay László megyei számvevő, Nagv Lajos. dr. Szokol Pál és Farkas Jenő polgármester. Márczius 15-ét mi is megünnepeltük ez idén is. Az ev. ref. templomban imádkozott a nagy naphoz méltó megemlékezéssel Nagy Lajos ev. ref. lelkész. A templomból ment a. közönség egy része a ref. fi-iskolába, hol az Imre Károly vezetése alatti fiu-növendékek ügyes szavalataikkal, szép énekeikkel nyújtot­tak az ottlevőknek reményt, hogy a jól veze­tett gyermekekből várható a hazának is hasz­nos polgársága. Végül Nagy Lajos lelkész buz­dította a gyermekeket hazafiasságra. Este a pol­gári olvasó-körben volt társas-vacsora. Termé­szetesen itt is a dicső napra való emlékezések kötötték le a lelkeket. Ez mind jól s szépen van igy. Hanem mindamellett lehetett volna az ünnep másként is. Igaz, hogy ilyen hideg márczius 15-re nem egy hamar emlékezem, de e földön, égi pálmát szent fiad, az Ur Jézusnak jobbján. Emlékeztess azért most is hathatósan ama választottaidra, kiknek' éltük sem volt drága, mint egykor szent fiad az Ur Jézusnak, csakhogy elvégezhessék a munkát, mely reájuk volt bízva. Állítsd elénk például őket, miként kell a hazát szeretni, miként lehet, ha kell — azért vért on­tani s az életet is feláldozni. Áldd meg ezt a hazát, melyben nekünk ideiglenes lakozást adtál, áldd meg ezt kegyel­med s áldásod kifogyhatatlan javaival! Adj a tudománynak, kereskedelemnek, bányászatnak, iparnak, földmivelésnek elöhaladást, adj minden hü és igaz munkásnak előmenetelt, hogy béke s megelégedés legyen itt palotákban s kunyhók­ban, a gazdagok és szegények lakában. Legyen áldásod a magyar királyon, hogy bülcseséggel s jósággal uralkodhassék továbbra is e hűséges népen, áldd meg hosszú, csapástól ment élettel. Áldd meg minden ö tanácsosait igazság­nak leikével, hogy tehessék közös erővel a haza virágzására szükségeseket. Áldd meg közelebb a város minden lakóját, áldd meg az elöljárókat, mint a tagokat, hogy ki-ki ne csak a maga hasznára, de a közjóra is munkálkodhassék kegyelmedből és segedelmeddel, I az Ur Jézus Krisztusért kérünk. Amen. Irta s imádkozta : Nagy Lajos. ilyen fagyosan maradt sok szív is. Nemzeti- szinü lobogót alig látott, a ki végignézett a fő-utczán. Templomban is sokkal kevesebb nép volt, mint máskor, még az iskolában sem szorítottuk ki egymást. Ha nézzük, hogy mi­ként ünnepük meg sok helyen márczius 15-ét, s hogyan mi, szinte visszaképzeli az ember magát az 1848 előtti időre. Csak az vigaszta­lásunk, hogy nem belőlünk áll Magyarország magyarsága. Művészi Kossuth-kép. Alkalmunk volt meg­győződni róla, hogy üdvözült nagy hazánk­fiának — Kossuth Lajosnak — mai lapunk más helyén is méltatott életnagyságu arczképe való­ban oly kitűnő művészi terméke a mai modern nyomdai műiparnak, hogy azt nemcsak minden igaz magyar hazafinak, de minden jóizlésü mű­velt embernek is kötelessége volna még akkor is megszerezni, ha annak megszerzésével igazán csekélységnek mondható 11 korona árán nem egy örökéletü szent eszme szolgálatában álló ereklye-gyűjtemény föntartását kellene bizto­sítani. Meszlényi Gyula püspök mint m írmaros­szigeti levelezőnk értesít bennünket -- folyó hó 3-dikán báró Perényi Zsigmond és Hámon József prépost-kanonok társaságában a reggeli vonattal Mármaros-Szigetre érkezett s ott mindnyájan Müller Károly plébánosnak voltak vendégei. A főpásztor — ki 3 napot töltött M.-Szigeten — ezúttal az ottani Mária-Valéria r, kath, nönövelde nyomasztó anyagi viszonyainak megvizsgálása és lehető orvoslása végett rándult ki M.-Szigetre, hol ismert bőkezű jótékonyságának újabb fényes bizonyítékát adta azáltal, hogy a nevezett inté­zet anyagi zavarainak elhárítására 4000 koronát adott az intézet vezetőségének s azonkívül az alsóbbrendű szegény nép égetőbb szükségeinek enyhítésére 200 koronát tettbe a plébános kezei­hez. — A nemeslelkii főpásztor —• kit Mármaros természeti szépségei már régebben rendkívül el­bájoltak — a folyóévi nyár nagy részét Márma- rosban óhajtja tölteni s a nyaralás ideje alatt való­színűleg Mihályi Péter orsz. képviselő kastélyát fogja e'foglalni Szarvaszón, hová kíséretével a főispán díszes fogatán ki is rándult. — Hát még a mi természeti' szépségeink mennyire elbájolnák a gyöngéd érzésű nemes egyházfőt, ha legalább egy kis rövidebb tartamú nyaralásra egyszer Felsőbánya városát is szerencséltetné, hol bizony­nyal ssintén szívesen látott vendég lenne. Gyászhir. Herr József kereskedő hosz- szas szenvedés után e hó 20-án meghalt. Te­metése nagy részvét mellett 22-én délután volt. A család a következő gyászlapot adta ki: Özv. Herr Józsefné szül. Husovszky Borbála mint hitves, Herr Ágoston, Herr Ida férj. Husovszky Gyuláné, Herr Ottilia férj. Kárpáti Endréné, Herr Mimi özv. Török Józsefné, Herr Ödön mint testvérei, Husovszky Ida férj. Husovszky Józsefné, Husovszky Kornélia férjezett Deák Károlyné sógornői, illetve sógorai az egész rokonság nevében fájdalomtól megtörtén tu­datja a szeretett férj, jó testvér és rokon Herr József kereskedőnek 1900. évi márczius hó 20-án d. e. fél 12 órakor, életének 56-ik, boldog há­zasságának 28-ik évében történt elhunytét. Az elhunyt lelki üdvéért az engesztelő szentmise­áldozat folyó hó 22-én d. e. 9 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban bemutattatok A megboldogult földi részei folyó hó 22-én délután 4 órakor helyeztetnek a róm. kath. egyház szertartása szerint végső pihenésre. Felsőbányán, 1900. évi márcz. 21-én. Áldás és béke hamvaira! A nagybányai ev. ref. egyházmegye ez idei tavaszi nagygyűlését ápril 26-án és 27-én fogja megtartani Nagybányán. Gazdasági tudósitóvá a nagyméltóságu m. kir. földmivelésügyi miniszter ur J ere by Gábor István bajfalusi körjegyzőt nevezte ki a felsőbánya-vidéki kerületbe, mely kerülethez Felsőbánya város és Kapnikbánya, Laczfalu, Nyegrefalu, Bajfalu, Pusztatelek, Györkefalu, Dióshalom, Kisbánya, Szakállasdombó, Sándor- falu, Magyar-Kékes, Kékes-Oroszfalu s Oláh- Kékes községek tartoznak. A közelebb megtartott katonasorozás ered­ménye: Allitás-köteles volt 103 egyén, ebből ujonczjutalékba be lett véve 23, póttartalékba 6, felülvizsgálatra utasítva 3, idegen illetőségű be lett véve 4, idegen helyen állott elő 23. Szegények kenyere. A róm. kath. templom­ban a szent Antal perselyében az első két hét alatt befolyt 26 korona és 13 fillér. A nagybányai dalkör április hó 8-án Nagy­bányán a polgári olvasókör helyiségeiben dal­estélyt rendez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom