Felsőbányai Hírlap, 1900 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1900-03-25 / 6. szám
Felsőbányái Hírlap. olvasóköreink, egyleteink és minden jó magyarnak pártfogásába, 3 frt 40 kr. csekély árért. E képnek bolti ára 3 frt 50 kr. vagyis 11 korona lesz. Minden igazi jó magyarnak — ha módjában áll — szent kötelessége támogatni a fővárosi legnagyobb 1848—49-i múzeumot, midőn a jeles fővárosi tanács múzeumunknak eddig birt helyiségét elvette, mig a német Göthe-muzeumnak ingyenes diszhelyiséget adtak a derék fő/árosban. Az 1848—49-i dicső napoknak most múlt ötvenéves jubileuma alkalmából ma nincsen nagyoboszerü emléke, mint az 1848—49-i és Kossuth-muzeum, amelynek hazafias föntartóihoz, kiadványaink vevőihez fordulunk, tudatván, hogy a hősök és vértanuk e Pantheonának létezése megszűnnék, ha országunk jobbjai nem támogat- ák azt. Budapest, 1900. márczius hó. Hazafias tisztelettel Krivácsy József, gróf Kreith Bála, 1848—49-i honv. tüzérezredes, az 1848—49-i Kossuth-muzeum v. tüzérparancsnok. alapitója. Életbölcseségek. Bor. A manicheusok Persiában azt állították, hogy a bor az ördögnek méze s élvezetét tilalmazák. A persa bölcseséghez szító keresztyének még az úrvacsorában sem akartak borral élni. Az essénusok méregnek tárták s így nem is itták azt, — Locrisban Zeleucus törvénye szerint az, ki orvosságon kívül itta a bort, halállal büntettetett. A rómaiaknál nők, ifjak, cselédek 30 éves koruk előtt bort nem ihattak. A római nők előtt hajdan ismeretlen volt a borital, nehogy miatta illetlenségre vetemedjenek. Egnatius Messenius consul saját nejét, mivel bort ivott, azonnal megölte. A massiliabelieknél is törvény szerint tilos volt a nőknek bort inni. — Plató és Aristoteles az ifjakat eltiltották a boritaltól. —‘ Diogenes egy vendégségben sok bort kapván, a feleslegest elöntötte, a mely tettéért megrovatván, ha — úgymond — mind kiittam volna, nem csak a bort, de magamat is elveszítettem volna. Bölcseség. Plátót kérdezték, miből lehet a bölcs embert megismerni ? igy felelt: ha^gyalázzák, nem haragszik, ha dicsérik, el nem fuvalkodik. Egy a Zenó iskolájából kikerült ifjútól kívánta apja, mutatná elő, mi hasznát vette a bölcselkedés tanulásának? Majd megmutatom, felelt az ifjú. Az apa e rövid válaszon megbósszankodván, megverte fiát, gondolván, hogy a reá tett költségei elvesztek. Ekkor mondá az ifjú : íme, tanulásomnak azon hasznát tudom előmutatni, hogy atyám bosszús haragját csendes lélekkel tudom tűrni. Zenó tanítás közben erősen igyekezett bebizonyítani, hogy mozgás nem létezik a természetben: Diogenes felkelt és járkált. Bűn, Ha jó akarsz lenni — mond Epiktét — előbb hidd e! azt, hogy rossz vagy. Egy ifjú megzavarodván, elpirult, Diogenes ezzel báto- ritá: Ne illetődjél meg jó fiú, ama pirosság az erénynek színe. Antalkidást kérdezé a jó pap, mi vétket cselekedett egész életében. Nem szükség, válaszold a kérdezett, azt neked megváltanom ; ha valami rosszat cselekedtem, tudják azt az sltenek. akaratodból a szabad szárnyalásu lelket megkötni, a gondolkozás meszsze téren való repülésében megakad ályozni f Az a nap, melyen a leiekre tett rabbiiin- cset e nemzetről levetted, e népnek dicsőségét, nagyságát hirdető napja volt. Fényes, ragyogó nap lehetett az. Oh de a dicsőség után újabb vereség, újabb küzdelem következett. Hősök vére párolgóit feléd, mely sötét gyászba boritá a verőfényes, diszteljes nap kezdetét. Akadtak sötét lelkek, kik megirigyelték a múlt minden bűnét megbünhödött nép előmenetelét : voltak, kik aljas ármány s mindenféle nemtelen eszköz felhasználásával sem szűntek meg e nemzetnek vesztére törni s boldogulásának útjába állani. Ez is akaratodból történt. Az volt ebben bölcseséged, hogy az újabb viharok erősítsék, bátorítsák a nemzetet nem rettenni semmi vésztől, semmi bajtól. Elvérzettek, elhullottak sokan legjobbjaink közöl, de te a híven küzdőknek, a honért vérüket áldozott hősöknek, fejükre hervadhatatlan égi koronát tettél. Egy hálás nemzet kegyelete mellett szálltak sirjokba az erőszakosan kivégzettek. Lehetne-e ezeknél szebb s drágább jutalom ? E jutalomban mindennél drágább, szentebb javat adtál nekiek, ez halhatatlanságot szerez itt Különfélék. Kinevezés. A nagybányai kerület m. kir. bányaigazgatójává — mint örömmel értesülünk — Neubauer Ferencz bányatanácsos neveztetett ki Nagybányára. ■— Fogadja a derék, munkás főtisztviselő és kiváló képzettségű szakférfiú e méltán megérdemelt előléptetéshez igaz szívből eredő szerencse-kivánatunkat! Kitüntetés. Királyunk ő felsége Bittsánszky Ede miniszteri tanácsosnak s a nagybányai kerület magy. kir. bányaigazgatójának, nyugdíjba helyeztetése alkalmából 44 évi hivatali szolgálata alatt szerzett érdemei elismeréséül a Lipót- rend lovag-keresztjét adományozta. Hegedűs Sándor miniszter e hó 15-én este 8 óra 50 perczkor a gyorsvonattal Szatmárra érkezett. A vasútnál igen nagy számú nép jelenlétében dr. Farkas Antal igazgatótanácsi elnök üdvözölte az egyház és iskola nevében. A vármegye képében pedig gr. Hugonnay Béla főispán fogadta. Fogadás után a városházára, mint a számára berendezett lakására hajtatott. Később tiszteletére gazdag vacsorát rendezett a város. Másnap 16-án mintegy 25 küldöttséget fogadott. Fogadta Felsőbánya város küldöttségét is. Innen egy 5 tagú küldöttség, névszerint: Farkas Jenő, Pemp Antal, Csausz István, Mün- nich Sándor, Nagy Lajos — ragadta meg az alkalmat, hogy itt a közelben járuljon a miniszter elé a város ügyében ennek érdekében. Farkas fenő polgármester adta elő a kérelmet s hívta fel a miniszter figyelmét ezen hanyatló város támogatására. A miniszter -— bár a programúiba nem is volt felvéve - kegyesen fogadta a küldöttséget. Az írásban is benyújtott kérelem tárgyának megvizsgálását megígérte, s a 2 évig nagy buzgósággal és tehetséggel tanított, de utóbb félbeszakadt csipkeverés támogatására is kedvező választ adott. Hegedűs Sándor miniszterről az az általános vélemény, hogy nem sokat szokott ígérni, de a mit megígér, meg is adja. Olyat igér ugyanis, a mi hatalmában áll. Farkas Jenő polgármester és kedves neje a márczius 17-én tartott fősorozás alkalmával a katonatisztek tisztelőiére gazdag ebédet adtak. A derült hangulatban, kedélyes jókedvben töltött ebédnek úgy rió óra tájban lett vége. Felköszöntőket mondtak Ilosvay László megyei számvevő, Nagv Lajos. dr. Szokol Pál és Farkas Jenő polgármester. Márczius 15-ét mi is megünnepeltük ez idén is. Az ev. ref. templomban imádkozott a nagy naphoz méltó megemlékezéssel Nagy Lajos ev. ref. lelkész. A templomból ment a. közönség egy része a ref. fi-iskolába, hol az Imre Károly vezetése alatti fiu-növendékek ügyes szavalataikkal, szép énekeikkel nyújtottak az ottlevőknek reményt, hogy a jól vezetett gyermekekből várható a hazának is hasznos polgársága. Végül Nagy Lajos lelkész buzdította a gyermekeket hazafiasságra. Este a polgári olvasó-körben volt társas-vacsora. Természetesen itt is a dicső napra való emlékezések kötötték le a lelkeket. Ez mind jól s szépen van igy. Hanem mindamellett lehetett volna az ünnep másként is. Igaz, hogy ilyen hideg márczius 15-re nem egy hamar emlékezem, de e földön, égi pálmát szent fiad, az Ur Jézusnak jobbján. Emlékeztess azért most is hathatósan ama választottaidra, kiknek' éltük sem volt drága, mint egykor szent fiad az Ur Jézusnak, csakhogy elvégezhessék a munkát, mely reájuk volt bízva. Állítsd elénk például őket, miként kell a hazát szeretni, miként lehet, ha kell — azért vért ontani s az életet is feláldozni. Áldd meg ezt a hazát, melyben nekünk ideiglenes lakozást adtál, áldd meg ezt kegyelmed s áldásod kifogyhatatlan javaival! Adj a tudománynak, kereskedelemnek, bányászatnak, iparnak, földmivelésnek elöhaladást, adj minden hü és igaz munkásnak előmenetelt, hogy béke s megelégedés legyen itt palotákban s kunyhókban, a gazdagok és szegények lakában. Legyen áldásod a magyar királyon, hogy bülcseséggel s jósággal uralkodhassék továbbra is e hűséges népen, áldd meg hosszú, csapástól ment élettel. Áldd meg minden ö tanácsosait igazságnak leikével, hogy tehessék közös erővel a haza virágzására szükségeseket. Áldd meg közelebb a város minden lakóját, áldd meg az elöljárókat, mint a tagokat, hogy ki-ki ne csak a maga hasznára, de a közjóra is munkálkodhassék kegyelmedből és segedelmeddel, I az Ur Jézus Krisztusért kérünk. Amen. Irta s imádkozta : Nagy Lajos. ilyen fagyosan maradt sok szív is. Nemzeti- szinü lobogót alig látott, a ki végignézett a fő-utczán. Templomban is sokkal kevesebb nép volt, mint máskor, még az iskolában sem szorítottuk ki egymást. Ha nézzük, hogy miként ünnepük meg sok helyen márczius 15-ét, s hogyan mi, szinte visszaképzeli az ember magát az 1848 előtti időre. Csak az vigasztalásunk, hogy nem belőlünk áll Magyarország magyarsága. Művészi Kossuth-kép. Alkalmunk volt meggyőződni róla, hogy üdvözült nagy hazánkfiának — Kossuth Lajosnak — mai lapunk más helyén is méltatott életnagyságu arczképe valóban oly kitűnő művészi terméke a mai modern nyomdai műiparnak, hogy azt nemcsak minden igaz magyar hazafinak, de minden jóizlésü művelt embernek is kötelessége volna még akkor is megszerezni, ha annak megszerzésével igazán csekélységnek mondható 11 korona árán nem egy örökéletü szent eszme szolgálatában álló ereklye-gyűjtemény föntartását kellene biztosítani. Meszlényi Gyula püspök mint m írmarosszigeti levelezőnk értesít bennünket -- folyó hó 3-dikán báró Perényi Zsigmond és Hámon József prépost-kanonok társaságában a reggeli vonattal Mármaros-Szigetre érkezett s ott mindnyájan Müller Károly plébánosnak voltak vendégei. A főpásztor — ki 3 napot töltött M.-Szigeten — ezúttal az ottani Mária-Valéria r, kath, nönövelde nyomasztó anyagi viszonyainak megvizsgálása és lehető orvoslása végett rándult ki M.-Szigetre, hol ismert bőkezű jótékonyságának újabb fényes bizonyítékát adta azáltal, hogy a nevezett intézet anyagi zavarainak elhárítására 4000 koronát adott az intézet vezetőségének s azonkívül az alsóbbrendű szegény nép égetőbb szükségeinek enyhítésére 200 koronát tettbe a plébános kezeihez. — A nemeslelkii főpásztor —• kit Mármaros természeti szépségei már régebben rendkívül elbájoltak — a folyóévi nyár nagy részét Márma- rosban óhajtja tölteni s a nyaralás ideje alatt valószínűleg Mihályi Péter orsz. képviselő kastélyát fogja e'foglalni Szarvaszón, hová kíséretével a főispán díszes fogatán ki is rándult. — Hát még a mi természeti' szépségeink mennyire elbájolnák a gyöngéd érzésű nemes egyházfőt, ha legalább egy kis rövidebb tartamú nyaralásra egyszer Felsőbánya városát is szerencséltetné, hol bizonynyal ssintén szívesen látott vendég lenne. Gyászhir. Herr József kereskedő hosz- szas szenvedés után e hó 20-án meghalt. Temetése nagy részvét mellett 22-én délután volt. A család a következő gyászlapot adta ki: Özv. Herr Józsefné szül. Husovszky Borbála mint hitves, Herr Ágoston, Herr Ida férj. Husovszky Gyuláné, Herr Ottilia férj. Kárpáti Endréné, Herr Mimi özv. Török Józsefné, Herr Ödön mint testvérei, Husovszky Ida férj. Husovszky Józsefné, Husovszky Kornélia férjezett Deák Károlyné sógornői, illetve sógorai az egész rokonság nevében fájdalomtól megtörtén tudatja a szeretett férj, jó testvér és rokon Herr József kereskedőnek 1900. évi márczius hó 20-án d. e. fél 12 órakor, életének 56-ik, boldog házasságának 28-ik évében történt elhunytét. Az elhunyt lelki üdvéért az engesztelő szentmiseáldozat folyó hó 22-én d. e. 9 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban bemutattatok A megboldogult földi részei folyó hó 22-én délután 4 órakor helyeztetnek a róm. kath. egyház szertartása szerint végső pihenésre. Felsőbányán, 1900. évi márcz. 21-én. Áldás és béke hamvaira! A nagybányai ev. ref. egyházmegye ez idei tavaszi nagygyűlését ápril 26-án és 27-én fogja megtartani Nagybányán. Gazdasági tudósitóvá a nagyméltóságu m. kir. földmivelésügyi miniszter ur J ere by Gábor István bajfalusi körjegyzőt nevezte ki a felsőbánya-vidéki kerületbe, mely kerülethez Felsőbánya város és Kapnikbánya, Laczfalu, Nyegrefalu, Bajfalu, Pusztatelek, Györkefalu, Dióshalom, Kisbánya, Szakállasdombó, Sándor- falu, Magyar-Kékes, Kékes-Oroszfalu s Oláh- Kékes községek tartoznak. A közelebb megtartott katonasorozás eredménye: Allitás-köteles volt 103 egyén, ebből ujonczjutalékba be lett véve 23, póttartalékba 6, felülvizsgálatra utasítva 3, idegen illetőségű be lett véve 4, idegen helyen állott elő 23. Szegények kenyere. A róm. kath. templomban a szent Antal perselyében az első két hét alatt befolyt 26 korona és 13 fillér. A nagybányai dalkör április hó 8-án Nagybányán a polgári olvasókör helyiségeiben dalestélyt rendez.
