Felsőbányai Hírlap, 1900 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1900-06-03 / 11. szám

leírása és a magyar nők emléksorai gazdagítják e gyönyörű könyvet, amelyik egyebekben töké­letes másodlata annak az ezüstboritéku példány­nak, amelyet O Felségének, a királynak nyúj­tottak át. A felséges királyi herczegnök és a mágnás asszonyok érdeklődése mellett az album május végén jelenik meg és előfizetési ára 6 korona, ami Budapestre (VII., István-ut 40.) az »Előkelő Világ« szerkesztőségébe küldendő. A Ludovika Akadémia. Régóta hangzik már a keserű panasz, hogy í a magyar ifjúság idegenkedik a hadi pályától i s hogy inkább bolyong olcsó eredmények lidércz- fénye után, inkább tolul seregestül olyan pályákra, hol alárendelt állásért is könyörögnie, magának és családjának később nyomorognia kell, hogysem j a hadi pályát választaná, mely a legegyenesebb j s leggyorsabban czélhoz segít, a legfényesebb ma és a legtöbb dicsőséget nyújthatja. Mig más nem­zet előkelő fiatalsága ott szolgál az ő hadsere- j gében, a mi fiatalságunk a katonai pályától telje- J sen idegen. Mig van ma is hadsereg, hol bizonyos osztályokat kizárnak a tiszti rendfokozatból s csak nemesekkel töltik be, addig nálunk nemze- í tünk java, az őscsaládok, a hősök ivadékainak sarjadékai, a nemzet értelmisége zömének ifjai a katonai pályától irtóznak, s a műveltebb ifjúság j máskép megélni nem tudván, seregestül tolul csekély hivatalok felé, pedig a hadi pályán ez­rekre menő tisztség készen áll a pályázónak s mindenesetre biztosabb kenyeret és állást ad, mint az idönkint választás alá eső állások és ad lega­lább is annyit a megélhetésre, mint egy irodai, | vasúti, postai másodrendű szolgálat, mely felé most annyira tolul a reményteljes magyar ifjúság. Elvitázhatlan tény, mert a statisztika bizo- * nyitja, hogy a mig a hivatalnoki állásokért a magyar ifjak 53%-a pályázik, addig a katonai j pályát csak mintegy 50-edik választja. Ezért van azután, hogy a magyar nemzet, mely a monarchia közös és kölcsönös védelmé- j nek szervéhez, a közös hadsereg fentartásához | évenkint 42% véradóval járul, a hadsereg vezető elemei között csak alig 10%-kal van több kép­viselve. Valóban szomorú dolog, hogy nemzetünk, mely géniuszának megfelelő hadszervezettel, hada­kozással és harczi erényekkel tartotta fenn magát j annyi évszázadon át, a hon védelmének köteles­ségét elhanyagolja akkor, mikor a vén Európá­nak nagyhatalmai világrengető események bekö­vetkeztét várván, körülötte talpig fegyverben állanak. Az átalános védelmi kötelezettség beho­zatala óta is immár egy emberöltő telt el, újabb nemzedék nőtt a régi helyén s az intézmény a nemzet szivében gyökeret még nem verhetett; a magyar elem a hadsereg vezérletében még min­dig nem foglalta el azt a teret, mely öt a vér­adó arányában megilleti. Pedig a mostani viszo­nyok között a hadi pályától való idegenkedés egyértelmű az öngyilkossággal. Jóllehet a törvényhozás bölcsesége felis- 1 merte a helyzetet s az általános védkötelezettség törvénybe iktatásával, valamint a katonai nevelö- és képzöintézetek felállításával módot nyújtott j arra, hogy fegyveres erőnk szám és erő tekin­tetében a nagyhatalmak haderejével szemben helyét megállhassa, de fájdalom, a nemzet zöme, élén a föranguakkal, a védelem kötelességét át nem érzi s a helyett, hogy egymással karöltve a nagy elv megvalósításához tettel, eszközzel hozzájárulnának, azt előbbre segítenék: nem gyámolitják, sőt mi több, iránta érdeklődést sem tanúsítanak. Ha valóban az volt az ok, mivel a katonai pályától való idegenkedést eddig mentegették: hogy a magyar ifjúság azért kerüli a katonai pályát, mert rálépve nemzetiségét kell feláldoznia, az 1897. évi XXIII. törvényczikk megszüntette I Felsőbányái Hírlap. ezt is, mert a honvéd nevelő- és képző-intézetek alapitásával megadta a módot arra, hogy a katonai pályára készülő ifjúság magyar intézetek­ben sajátíthassa el a hadi tudományokat, s mint kifejlett önnálló férfiú, lépjen a hadsereg kötelé­kébe. Mi tartja tehát mégis vissza az ifjúságot a katonai pályától ma, mikor a létért való ktizde- I lem minden pályán még ma is nehéz, sőt egyre nehezebbé válik, a katonai pályán ellenben a fizetésemelés türhetöbb állapotot biztosit, Immár magyar nevelőintézetek tárt kapui várják az ifjúságot, hogy jórészt ingyen nevel­jék az előkelő tiszti pályára, hol maga ere- 1 jéböl magasra emelkedhetik, s mégis évröl-évre fájdalommal tapasztaljuk a megdöbbentő tényt, hogy a Ludovika Akadémia növendékeinek számát betölteni nem képes. Kétszer irt már a honvédelmi miniszter a Ludovika Akadémiára pályázatot, két iskolaév­ben kellett volna már 50 — 50 ifjút felvenni az intézet kebelébe: fájdalom, az eredmény a vára­kozást egyszer sem elégítette ki. A törv nyhozás nemes szándéka tehát, hogy magyar nemzeti inté- 1 menyekben nevelt tisztekkel foglaltassa el a had- j sereg vezérletében ama teret, mely a nemzetet a véradó arányában megilleti : hajótörést szenvedett. Annak oka, hogy a nemzet ifjúsági a hadi pályát még most sem keresi, nem lehet más, mint vagy kihalt a nemzet géniuszából a harczi erények kultusza s a magyar, melyet annyi isten­adta tulajdonság tett a hadi pályára kiválóan alkalmassá, ősi erényeiben teljesen megfogyat, kozva, a züllés lejtőjére jutott, vagy hogy nem lévén még az ifjúság kellőképen tájékoztatva az uj honvéd nevelőintézetek s különösen a Ludo­vika Akadémiának a pccsujhelyi akadémiával immár azonos szervezetéről, azokat nem ismeri | s igy nem is keresheti. Az elsőt tagadván, az utóbbit kell el­fogadnunk. A Budapesten a'apitott M. kir. honvéd j Ludovika Akadémia jelen szervezetében első rangú katonai nevelő- és képző-intézet, mely keblébe j éVenkint ötven 17—20 éves olyan ifjút fogad, ki í a középiskola nyolczadik osztályát elvégezte s: j az intézetben a felvételi vizsgát megállotta. A rendszeresített helyek legnagyobb része ingyenes. Valamennyi növendék ’ benlakó, kiket j az Akadémia, tekintet nélkül arra, vájjon ingyenes j vagy fizetéses helyet tóltenek-e be, egyenlő j ellátásban részesít. A katonai nevelés három évig tart, mely­ből a növendék kívánságához képest a honvédség j vagy közös hadsereghez a hadnagyi rendfokozat­ban léphet be, még pedig, miután az intézet úgy j a gyalogsági, mint a lovassági szolgálatra egy­formán kiképezte: akár egyik, akár a másik fegyvernemhez, Az akadémia tehát három év alatt fényes | pályára ingyen segíti az ifjút, a kinek aztán 20—21 éves korában évente 2400—2600 korona a jövedelme. Mivel pedig megvetette az inté­zet nála azt az alapot is, mely a tisztet a hadi j iskola eredményes hallgatására képesíti, nyitva áll előtte az ut a vezérkarba s ezzel a legmaga.- sabb rendfokozathoz. Ha már most azt tekintjük, hogy más pá­lyán csak 25 —28 éves korában, sok anyagi ál­dozat árán, csekély kezdő fizetéssel juthat kevésbbé fényes állásba az ifjú, s hogyha katonának való, a hadi szolgálat kötelezettsége alól meg nem szabadul, ez pedig nemcsak hogy a választotta ; pálya elérésében akadályozza a fiatalságot, de anyagi áldozatot is követel tőle, továbbá hogy j a szolgálati kötelezettség hosszú tartama alatt esetleg még 40 éves korában is fegyvert kell fognia s ott hagyva állást, vagyont, családot, háborúba vonulnia : épen nem érthető tehát, hogy a katonai pályát oly kevesen választják élet­hivatásul. Vájjon oly nagy sulylyal nehezedik-e az összehasonlító mérték serpenyőjébe a kényelem- szeretet, hogy teljesen lenyomja a kötelességek súlyát ? A Ludovika Akadémiáról 32 illusztráczióval bővített ismertetés jelent meg, mely az intézet alapításáról, fejlődéstörténetéről, mostani szerve­zetéről, berendezéséről, továbbá a pályázatok és j felvétel körüli eljárásról minden tekintetben ki­merítő tájékozást nyújt. Az érdeklődők a füzetet az akadémiai parancsnokságnál 1 koronáért megszerezhetik. Felelős szerkesztő : Nagy Lajos. Fömunkatársak Vagányi Kálmán és Imre K. Kiadótulajdonos: Nánásy István. 306—1900. szám. Árverési hirdetmény. Alullrt bírósági végrehajtó 1881. évj LX. t.-cz. 102. §a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagysomkuti kir. járásbíróság 1899. évi V. 473. számú végzése következtében felsőbányái részvény-takarékpénztár javára Pap Mária és társa ellen 380 korona s jár. erejéig foganatosí­tott kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1000 koronára becsült lábasjószág és szénából álló ingó­ságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. jbiró- ság V. 262/4—1900. számú végzése folytán 380 korona tőkekövetelés, ennek 1898. évi márcz. hó 28. napjától járó 8% kamatai és eddig összesen 120 K. 66 fben biróilag mar megállapított költ­ségek és járulékai erejéig Szakálas községben alperes lakásán leendő eszközlésére 1900. évi j u ni US hó 6. napjának d. u. 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi XL. t.-cz. 107. és 108. jj-a értelmében készpénz- fizetés mellett a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Nagysomkuton, 1910. évi május 20. Devay Lajos kir. jbirósági végrehajtó Tisztelettel vagyok bátor a nagyérdemű városi és vidéki közönség tudomására hozni, hogy a Sztojka fürdő vendéglőjét a nyári szezonra átvettem és azt junius hó 3-án, azaz pünköst első napján meg­nyitom, kitűnő és jutányos konyha, tisztán kezelt valódi borok és pontos kiszolgálásról kezeskedem. A nagyérdemű közönség nagyrabecsült pártfogásába ajánlom magamat. Mély tisztelettel kész szolgájok "V" ur scher János a magyar-láposi takarékpénztár vendéglőse és czukrásza. 307 1900. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagysomkuti kir. járásbíróság 1899. évi v. 293. számú végzése következtében felsőbányái részvénytakarék javára Tárcza János és társa ellen 884 korona 90 fillér s járulékai erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefog­lalt és 10*>0 koronára becsült szénából álló ingó­ságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. jbiró- ság v. 261/^ — 1900. sz. végzése folytán 884 K. 90 f. tőkekövetelés, ennek 1896. évi äug. hó 6 napjától járó 8% kamatai és eddig összesen 90 K. 98 fillérben biróilag már megállapított költ­ségek erejéig Szakállason alp. lakásán leendő esz­közlésére 1900, évi Junius hó 6-ik napjának d. U. 4 Órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mel­lett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fog­nak adatni. Kelt Nagysomkuton, 1900. évi május 20. Dévay Lajos kir. bírósági végrehajtó. Üzlet áthelyezés! Van szerencsém szives tudomására hozni a nagyérdemű közönségnek, hogy czipész üzletemet junius hó 6-án Husovszky Gyula ur bolti helyi­ségébe a Kapnik-utc/.ába helyezem át. A n. é. közönség további szives párt­fogását kérve, vagyok tisztelettel Májercsik József. NYOMTATTA NÁNÁSY ISTVÁN NAGYBÁNYÁN. A zsibói vasút uj menetrendje. c c rv ü ö — S* ~ e o e "G "3 to ® G2 te c ^ £<3 o c G £ c ."2 “O 5J ü c/i — "G sí c *g tJn qiJsj S .5 .5 y::3 Minden Minden z SS nap kedden 10- 27 0 45 512 üf ind. Nagybánya . . Érk. A .'i40 S-ooiOh» 10 40 ;{ 0.4 5 31 () H.-Lapos ................. 2 <7 7-40 950 11- 3 3 Tő 510 „ K. Hosszuf.ilu . 2 3i 7-30 9T0 11*10 3-3i 6-oi „ Fehérszék.............. 219 7 1» 9*8 11- 31 3 ír g-^ )( Nagy-Nyires. . ,, 2 04 7 u:i yHi 11« 3-58 6-2» „ Sülelmed................. 1« 6« »jjjj 12- 11 4"2i 6^ ,, Benedekf.dva . I'27 6 28 837 12-17 4-28 7 02 )( Széplak ............. „ 1-20 6-1« 12-31 4 4e 7-u !t Szamosudvarh. ,, 1 -08 6 05 gl? 12-48 4 56 y-~ f> Zsibó . .................... 12-49 5 47 8ÖÖ 53 .45 9 ŐT “ „ Deés....................... 9 38 “ 415 24 >'Érk. Kolozsvár . . . Ind. || 7-25

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom