Felsőbányai Hírlap, 1900 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1900-12-02 / 24. szám

Felsőbányái Hírlap. Maga az országos központi hitelszövetkezet ügykezelése is a m. kir. kormány felügyelete és ellenőrzése alatt áll. Ebből kifolyólag a pénzügy- miniszter a központi szövetkezet mellé kormány- biztost nevez ki, aki a közgyűléseken és igaz­gatósági üléseken résztvevén, e fontos tisztéből kifolyólag gyakorolja legfelsőbb ellenőrködő jogát. Kétségtelen tény tehát az, hogy a szövet­kezetek nem csupán egy szükebbkörü tekintélyes csoport érdekeit szolgálják, hanem magasabb ethikai jelentőséggel is bírnak, amely abban nyer kifejezést, hogy az állam legfelsőbb védelmébe fogadta őket, ellenőrzi működésüket, lényeges ked­vezményekben részesíti, egyszóval ohbá tekinti, mint a pénzgyűjtő nép tőkéinek elhelyezésére alkal­mas pénztárakat és az olcsó hitel nyújtásával a szegény fóldmives osztály igazi és becsületes ments­várait. Ama kedvezmények közül, melyekben a hitelszövetkezetek az állam által részesülnek ki­emeljük a következőket: Adót nem fizetnék. Sem a többi pénzintézetre kiróvni szokott adók, sem a törvényhatósági és községi adók vagy az útadó nem terheli őket. Mentesek a kereskedelmi és iparkamarai illeték alól. — Kötvényeikre és egyéb okirataikra, a váltók és utalványok kivételével, nem kell bélyeg. Üzleti körünkbe tartozó levelezéseik és egyéb postaküldeményeik, postautalványaik portómentesek. Az adómentesség a betétek után járó kama­tok fokozását, a bélyeg- és illetékmentesség a bekebelezésekkel járó tetemes költségeknek, úgy­szólván a nevetséges minimumig való leszállítását eredményezi. Nagyon fontos ez különösen a kisebb kötvények bctáblázásánál, Eddigelé ha a reászorult, többnyire szegény sorsú földmi vés egy 100 koro­nás kölcsönt végre kézhez kaphatott, annyi levo­nás történt abból kamat, nyomtatvány, portó, bélyegkiadás, ügyvédi dij czimén, hogy szinte szédült bele. És annak nem a pénzintézet s még kevésbbé a bekebelező közeg az oka. A kincstárnak kevés a bélyeg-skálája, s a kisebb összegeket is úgy megtaksálja, mint az aránylag nagyobbakat. Ha most e kis kölcsönöket felmentjük a bélyegilleték és portó-kiadások terhe alól, úgy mégis csak megfelelőbb összeg jut a kölcsön- vevőnek, amelyet Így nem uzsorás-kamatra kény­telen fölvenni. Közel vidékünkön Felsőbányán van egy hitelszövetkezet, mely az országos központi hitel- szövetkezetnek tagja. E viszonyánál fogva a köz­pont ellenőrködő felügyelete alatt áll, s élvezi mindazon előnyöket is kedvezményeket, amelye­ket a törvény a szövetkezeteknek biztosit. Működése kiterjed: Felsőbánya városára, Laczfalu, Bajfalu, Nyegrefalu, Pusztatelek, Diós­halom, Győrkefalu, Giródtótfalu, Kisbánya, Kap- nikbánya, Magyarkékes, Oroszfalu, Sándorfalu és Sz.-Dombó községekre, Tagja lehet minden teljeskoru egyén, aki a szövetkezet kerületében lakik és vagyona felett szabadon rendelkezik. A belépő tag már a belé­péssel egyidejűleg köteles egy 50 korona értékű üzletrészt, melyet havi 100 filléres részletben fizet, jegyezni. - Minden tag felelőssége a szövetkezet kötelezettségeiért a névérték ötszöröséig terjed. Kölcsönt csak saját tagjainak nyújt, de takarék betéteket nem tagoktól is elfogadhat. Kölcsönt, váltók és kötelezvények után számítolják A váltót két hitelképes tagjának aláírásával fogadja el, mig a kötelezvényre csak jó kezes, vagy jelzálog mellett kölcsönöz. Ez utóbbi eset­ben a kölcsönösszeg a lekötött ingatlan becsérté­kének 60°/o~áig terjedhet. Úgy a felsőbányái, mint az országos köz­pontnak bármelyik tagja, ennek állandó ellenőr- ködé se alatt áll. E jogát kiküldöttje által gyako­roltatja, aki résztvesz a gyűléseken, tetszés szerint megvizsgálhatja a könyveket, iratokat és pénztárakat, s általában a legfelsőbb ellen- őrködést gyakorolja. —■ Ezenkívül ott működik a szövetkezet saját kebeléből választott igazgatóság, felügyelő-bizottság, hivatalos közegek, akiknek hatáskörét a többi pénzintézetekéhez hasonlóan a kereskedelmi törvény szabja meg. A szövetkezet szervezete, a legfelsőbb ellen- őrködés, olcsó pénz, kevés költség biztos alap­ján épül fel. Czélja főleg a szegényebb néposztály hitel-igényeit kielégíteni, a földmivelőkét, akik olcsó kölcsönre szorulnak. A többi pénzintézetekkel, a széles körben operaló takarékokkal és bankokkal nem versenyez. Mindegyiknek más a czélja és más az eszköze, melylyel eredményes tevékenységét kifejti. És mert a nép érdekeinek hűséges szolgája, tiszta lelkiismerettel ajánljuk azt a papok, tanítók jegyzők figyelmébe, akik legelső sorban őrei a nép érdekeinek, s akiknek becsületbeli kötelességök vigyázni, hogy a paraszt vérét ne szívja ki az uzsora, s ha véletlenül bajba került, őt onnan kimentsék. A nép javát és üdvét nem a fővárosi pénz­intézetek káprázatos fénynyel berendezett ter­meiben, s a milliókat rejtegető pánczélos szekré­nyek között mozdítják elő ridegen számitó pénz­emberek, hanem az ő sorsuk a becsületes magyar szivek aggódó szeretetében bírja mentsvárát, olyan férfiak szivében, mint Károlyi Sándor grófé, aki a mercantilistáknak legádázabb küzdelme daczára is megteremtette, védi és föntartja a szövetkezeteket, a nép szegényebb osztályainak ez igazi menedékét! j, tj t Különfélék. Kérelem. Miután a köztem és lapunk kiadója között történt megállapodás szerint a lap nyom­tatási költségeit számonkint fedeznem kell, tel­jes bizalommal kérem lapunk mindazon pár­tolóit, kik előfizetéseikkel ez idő szerint még hátralékban vannak, hogy azokat hozzám any­agival is inkább beküldeni szíveskedjenek, mivel e hó végével a félévi bevételekből a kiadáso­kat ki kell egyenlítenem. Tisztelettel: Imre Károly. Városi közgyűlés volt nov. 17-én szép számú közönség érdeklődése mellett. Az október 18-án megtartott árverésekről szóló jelentést a közgyűlés a bizottság vélemé­nyével tudomásul vette, mely szerint az I. sz. vagy köbolt évi 241 koronáért Róth Salamonnak, az I. sz. piaczköri kisbolt 60 koronáért Klein Herman- nak, a II. sz. piaczköri kisbolt 60 koronáért Zazula Bélának, a régi patika pinczéje 50 koro­náért Róth Lázárnak, a kenyérszin 29 koronáért özv. Tóth Pálnénak január 1 -töl 3 évre, a III. sz. piaczköri kisbolt 40 koronáért Dóra István bor­bélynak adatott ki. A piaczi helypénz-szedési jogra vonatkozólag határoztatott, hogy mig a vám- szedési illetékre vonatkozó szabályzat módosit- tatik, a nagyobb állatok után az eddigi 40 fillér illeték-szedés továbbra is fentartassék. — A kellő bérösszeget el nem ért piaczi helypénz-szedési jogra, járványkórház kerte, Bocska rétre, száraz ércztöröre, timárszinre, gubaványolóra, kisbányai fogadóra és malomra, a II. sz. piaczi boltra, az ahhoz tartozó piaczköri kisboltra uj árverés ki­tűzése határoztatott, a II. számú piaczi köbolt kikiáltási ára 220 korona, a hozzátartozó kisbolté pedig 80 koronában állapíttatott meg; árverési határidőül nov. 29-e tűzetett ki, Izsák Ferencznek a I. kisbányai fogadó és malomra, Kovács Sán­dornak a Bocska-rétre és Lupán Athanásznak a járványkórház-kertre vonatkozó utóajánlatai eluta- sittattak. Lux Ödön r. kapitánynak a hivatala elfog­lalására kért négyheti idöhaladékot a közgyűlés megadta. Dr. Csausz Károly városi főorvos tiszti orvosi minősítési bizonyítványa meghirdettetvén, a törvényhatósághoz felterjesztetni határoztatott. A legtöbb adót fizetők 1901. évi névjegy­zékének megállapítására Pemp Antal elnöklete alatt Nagy Lajos és dr. Sereghy Béla küldettek ki, valamint Pap Márton számvevő és Spáczay Gyula jegyző, kik a bizottságnak hivatalból tagjai. A n.-bánya—m.-szigeti útvonalon építendő utkaparói lakhoz szükséges telek átengedése tár­gyában a gazd. és p. ü. bizottság véleményével egyezöleg határoztatott, hogy a szükséges 800 Q-öl terület a kir. kincstár javára átengedtetik, az utkaparói lakház mellett tervezett hivatalos szoba előtti terraszhoz a város az építkezési anya­gokat kerü-árban adja azzal a kikötéssel, hogy ennek ellenében a kir. kincstár köteles megen­gedni, hogy ezen terraszt kirándulások alkalmá­val úgy a városi, mint a nyaraló közönség használ­hassa. Egyidejűleg felhatalmaztatott a tanács, hogy ha a n.-bánya—m.-szigeti útvonal rendsze­res kiépítése megkezdődik s megfelelő jövedelmező­ségre lesz kilátás, az utkaparói lak közelében egy korcsmát építtethessen. A városi erdőknek állami kezelésbe átadá­sáról felvett jegyzőkönyv tudomásul vételénél határoztatott, hogy az üzemtervi és egyéb ira­tokhoz., eszközökhöz a város tulajdonjogát fen- tartja s azokat továbbra is saját leltárában tartja nyilván, megengedvén a m. kir. államnak, hogy azokat a város területén felelősség mellett használ­hassa. Az erdei anyagok további kezelésével és egyéb erdökezelési teendőkkel, melyek a városra háramlottak, a szervezeti szabályrendelet módo­sításáig Münnich Sándor v.-gazda bízatott meg havi 30 korona dij mellett. Ha az állam a város területén csemete-kertet állit fel, arra a város a Nyires erdőből 15 holdat díjmentesen átenged azon kikötéssel, hogy az állam a város közönsé­kedelem, a leírhatatlan szabású üvegbazárok, az esti otérzenék, melyek a'att a tiindéri világítás mellett tengernyi népáradat tolong, szorong az úgynevezett séta közben, mely tulajdonkép csupa kerülgetés, lökdösés. Itt ad találkát egymásnak a fiatalság, itt gyönyörködhetik Velencze szépeiben az idegen, itt beszélnek olaszul, németül, francziául, angolul, magyarul stb, itt lehet látni négert, amerikait, oroszt, törököt. Szállodámban mellettünk egy telivér chica­gói öreg lakott. De most annál szebb volt Velencze, mert hatszáz magyar ajkáról hallottam az édes hazai nyelvet. Lovat Velenczében legfölebb a Markus- templom sajátszerii vegyes stylü homlokzatán látunk, melyet négy hatalmas bronz-ló diszit s a Lidón, hol a hajó-állomástól az alig pár percz- nyi távolságban levő gyönyörű nyaralókhoz, a kies tengeri fürdőhöz viszi lóvasut a kiváncsiakat. Odavaló lakosok azt állítják, hogy benn a városban akkor láttak utoljára lovat, midőn Nagy Napoleon a Márk-tér egyik szegletében levő cam- panilére (harangláb)Tellovagolt. Úri fogat, bérkocsi helyett ott vannak a többé-kevésbbé díszes gondolák. A nagy csator­nán kisebb-nagyobb csavargözösök hasítják a vizet, sőt mélyebb járatú hajók is kikötnek. Érde­kesek azok az apró kis propellerek, melyek alig nagyobbak egy kis csónaknál, de azért gőzzel fülnek s bámulatos gyorsasággal siklanak tovább a tenger hullámain. Kereskedők közlekedési s vontató eszközei. Sajátszerii a gondolák alkotása. Egy hosz- szukás, karcsú csónak, mely nem a vízben, hanem a vizen siklik tova. Alig pár decziméternyire érintkezik a vízzel a középen. Eleje s vége sza­badban van. — Zátonyos helyeken is bámulatos könnyen megy át. Minő kényelmes, párnázott támlás ülései vannak. — Öt ember kényelmesen elfér rajta, a hatodik, a gondolás, állva hajt ja jár­müvét a hajó hátulján. Ä gondolása legnagyobb szívességgel beszél, magyaráz, dalol, ha kívánják, mily ügyességgel kezeli az evezőt a szűk csatornákon át, még akkor is, ha három-négy gondola kerül egymás mellé. Mily díszesen káromkodik s lapá­tolja ellenfelét, ha a gondolák erősebben össze­ütköznek. Valamikor hatalmas iparág volt az ö mesterségek; most a gőzhajó gyorsasága, nagy­sága az ő gazdagságukat, tekintélyöket aláásta. Először elzárták őket a Mestrével való összeköt­tetésből, midőn az öt és fél kilométer laguna- vasuti hidat felépítették. Azután nagynehezen sikerült egy vállalkozó czégnek a gőzhajó-jára­tokat behozni, mily sok áldozatába került az en­gedély kinyerése a vállalkozóknak. S mily sok kicsinyes okot kitaláltak a velenczeiek, hogy az ő érdekes, typikus alakjaiknak biztosítsák az őket megillető keresetet. Ha figyelembe veszszük a gon­dolásokat kikötőjükben, csodáljuk azt a szerete- tet, amelylyelcsüggenek járművökön. Hogy poroz­nak, pedig por alig szállhat a puha vánkosokra. Mint törölgetik, fényesítik a feketére lakkozott gondolákat! Régi időkben annyira nagy volt a fényűzés a gondolák kiállításában, hogy valóság­gal megbotránkoztató volt s ezért a város tör­vényt hozott, hogy ezentúl csak feketére szabad azokat fényezni. A nap égető heve ellen nyáron szellős ponyvákat húznak a gondolákra; az eső ellen pedig ajtós fedelet raknak az ülőhelyek felé, mely csupa disz, sallang, fekete gombkötő-munka. Ha a gondola kiköt, akárhonnan is, de elő­kerül egy lazzaroni s fanyelű kampójával oda­vonja a parthoz a csónakot és segít kiszállani. De jaj annak, aki nem tartja készen számukra a soldit (5 fillér)! A legkisebb, mit tölök kap: egy szá­nakozó mosoly a szája végén. Mert Velencze épen olyan, mint Nápoly. — Tengersok a koldus, vagyis inkább az idegenek pénzén élősködő ut- vezetö, naplopó, munkakerülő. Hadd dolgozzék az asszony ! De mert az is szégyenli terhét vinni, gondosan kendőbe takarja s úgy rejti el és azu­tán emelt fővel viszi hóna alatt batyuját. Egy magyar csoportot megszólít egy ilyen csavargó, hogy fejenkint tiz czentesimiért elvezeti az üveg­gyárba. Kapva-kapnak rajta: ez ugyan olcsó ve­zető ! Azután elmentek tiz lépésnyire a kapuhoz, hol leveszi a kalapját s jelenti: Glasfabrik, és azu­tán a becsapott savanyuképü idegeneken sorba megveszi a kalauz diját, miközben ravaszul mo­solyog jól magtermett bajusza alatt. Különben lelkes nép, mely hazájának nagy­jait követendő például érczben, márványban meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom