Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1899-04-23 / 9. szám

Felsőbányái Hírlap ötezer ötszáz hetvennégy forint kilencz kraj- czár ár mellett vállalata egyhangúlag kiadni határozza azzal, hogy az összes munkákat je­len határozat jogerőre emelkedésétől számított négy (4) hó alatt befejezni tartozik, tiszti ügyész pedig utasittatik az ajánlat és építkezési felté­telek beadása mellett, hogy vállalkozóval ez értelemben a szerződést készítse el, azt mielőbb i terjessze be, vállalkozó pedig felhivatik, hogy a szerződés megkötése végett tiszti ügyésznél 8 nap alatt jelentkezzék. Pénztár pedig számvevő utján utasittatik a vállalat biztosítására Kerekes Sándor vállalkozó által letett óvadékot 1000 azaz egyezer forintról K. jegyű 312. sz. betéti könyvet továbbra is le- tétileg kezelje. Az építési költségek fedezeti alapjára ne­vezett bizottsági javaslathoz képest a képviselő­testület egyhangúlag határozatilag kimondja, hogy az építkezési költség fedezése a Frommer A. Compogni Limited czég által a kismalom és viz jog biztosítására letett 1000 frt használandó fel, a hiányzó összeg pedig a szegényápolda pénztá­rából vétessék fel kölcsönül 5%-al, azzal, hogy ha a nevezett czég által kért eladási ügylet az építés alatt végleg létre jönne s abból kifolyólag befizetés történnék, úgy ezen befizetés tekintetbe vételével mutatkozó hiány erejéig vétetik csak igénybe a kölcsön. 19. A tanács beterjeszti a város házipénz­tára, valamint a város kezelése alatt álló alapok I898. évi zárszámadását azzal, hogy ezen száma­dások és mellékletek, valamint a megvizsgálá­sokról szóló bizottsági javaslat folyó évi márcz. hó 24-től folyó évi április 8-ig terjedő 15 napon át a városházánál közszemlére kitéve voltak s erről a lakosság megfelelő módon értesítve volt, de ellene észrevételek be nem adattak. A bizottság véleménye alapján a képviselő testület a beterjesztett zárszámadásokat elfogadja s a következőleg állapítja meg: I. a város házipénztára 1898-ik évi zárszá­madásánál 58 363 frt 67 kr bevétel 57.356 frt 201/2^r kiadást 1.007 frt 46Y2kr maradványt cselekvő hátralékban 22.198 frt 89 1/2 kr szenvedő . « 555 frt 03 kr II. Viktória alapnál 96 frt 6972kr bevétel 30 frt 85 kr kiadást 65 frt 84Y2kr maradványt cselekvő hátralékban 1485 frt 82 kr szenvedő « — frt — kr III. Hid-alapnál: 46 frt öOYakr bevétel 9 frt Oö^kr kiadást 37 frt 50 kr maradványt cselekvő hátralékban 774 frt 06 kr szenvedő « 12 frt 65 kr IV. Tiszti nyugdíj alapnál: 826 frt 61 kr bevétel 784 frt 44 kr kiadást 42 frt 17 kr maradványt cselekvő hátralékban 8189 frt 59 kr szenvedő « — frt — kr V. Szegény ápolda alapnál: 4516 frt 801/2kr bevétel 4022 frt 24 kr kiadást 494 frt öfi^kr maradványt cselekvő hátralékban 23.195 frt 69 kr szenvedő « — frt — kr VI. Mezőőri alapnál: 428 frt 6272kl- bevétel 432 frt — kr kiadást 3 frt 3772kr tulkiadást az 1898. évi vagyonleltárt pedig 298.060 frt 17 kr cselekvő 3175 frt 03 kr szenvedő 294.885 frt 19 kr tiszta vagyon átlaggal elfogadja s mennyiben a számadások egyes tételei okmányokkal igazolva s az 1898-ik évi költségelőirányzattól eltérő tételei kellőleg indokolva vannak, jóváhagyni s Háder Ferencz pénztárnok és Bernovits Emil ellenőr, felelős szá­madók részére a felmentvényt megadni határozza a szokásos óvások fenntartása mellett. Jelen határozat a számadások és összes mel­lékleteivel együtt vármegyei törvényhatósághoz jóváhagyás végett felterjesztendő. 20. sz. A városi tanács beterjeszti a városi árvapénztár 1898. évi számadását azzal, hogy ezen számadás a számvevő által előzetesen tör­tént megvizsgálás után folyó évi márcz. 24-től folyó évi április 8-ig terjedő 15 napon a város­házánál ki volt téve közszemlére és arról a la­kosság megfelelő módon értesítve volt, de észre­vételek a számadás ellen nem adattak be. A képviselőtestület a városi számvevő ál­tal előzetesen megvizsgált árvapénztári száma­dást felülvizsgálta, a pénztári napló bevételi és kiadási tételeit úgy jogczim, mint összeg tekin­tetében okmányokkal igazolva találta, a követe­lési és tartozási főkönyvek Jielyes vezetéséről meggyőződést szerzett és ennek alapján a városi árvapénztár 1898 évi mérlegét 24931.73 frt fe­dezettel, a gyámoltak és gondnokoltak követe­lését 21573.86 írttal, igy az árvapénztári tarta­lékalapot 3357.87 írttal megállapította s jóvá­hagyta és számadóknak a felmentvényt megadja. Jelen határozat jogerőre emelkedése után a számadás összes mellékleteivel együtt a várme­gyei árvaszék utján a vármegye tekintetes tör­vényhatósághoz felterjesztendő. 21. sz. A tanács beterjeszti az 1899. évi virilisek névjegyzéke ellen beadott fellebbezésre hozott harmadfokú 308—899. K. B. sz. hatá­rozatot. A felolvasott határozat tudomásul vétetett kairól, Az ég és földről, Petőfi életéről, A régi jó forrásokról. A Hunyadyak koráról, Csokonay és koráról, Az államhatalom és önkormányzatról, Márczius 15. és ápril 11-röl, Ragályos betegsé­gekről, a tulajdonról, A szoczializmus és kommu­nizmusról, a 10 szoborról, A király és Felség jogokról, A vagyonról, A hipnosisról, A népszerű magánjogról, A magántőkének a társadalombani szerepéről, Szt.-István és koráról, Az ipar jövő­jéről. Az egészségről, A lantos költészetről, A pénz és hitelről. A munkásosztály legközelebbi programmja : A munkásügyi osztály mindent — mi társa­dalmi utón lehet, megtesz arra nézve, hogy a munkások és munkaadók méltányos érdekai tisz- tázódjának, egy , ássál helyes hármániába ho­zassanak, kölcsönösen megértessenek. A kölcsö­nös bizalom fokozatosan felébresztessék, állandó­suljon, a mindenkori békés kiegyenlítődés szilárd alapjává váljon és ezzel mindkettőnek békés bol­dogulása biztosittassék. Erre a czélra: 1. Addig is, mig az állami munkáselhelyezö hivatal működését megkezdi, dijtalanul elhelyez a szövetségnél munkát kereső mindenfajta munkást. 2, Készséggel felvilágosítást ad mindennemű közigazgatási adóügyi, humanitási ügy és munkás­ellátási kérdésben, mely a munkásokat érdekli. Megvilágítja a munkásügyi törvények és re ide­ietek értelmezését, konkrét kérdésekben dijtala­nul közben jár minden ügyben, melyre a munká­sok, vagy munkaadók részéről felkéretik. Részre- hajlatlan véleményt és tanácsot ad minden mun­kásnak és munkaadónak, kik eziránt hozzá for­dulnak. Készségesen támogat vagy kezdeményez olyan ügyet, mely a munkáskérdéssel kapcsola­tos hazafias közérdeket képvisel. E tekintetben kérelmez, informál, közben jár, érdeklődést éb­reszt és megoldást inizziál minden arra hivatott tényezőnél. — Általában informáló és támogató szerepkört vállal el, önzetlenül közremunkál min­den az egyes munkás vagy munkaadó ügyében, valamint az egész munkásügygyel kapcsolatos kérdésekben. 3. Állandó figyelemmel kiséri a munkásokta­tás kérdését a kül- és belföldön. Felolvasásokat, népszerűén oktató és szórakoztató előadásokat rendez, minden olyan munkásegyletben, honnan erre felhívást nyer. Különös gondot fordit arra, hogy a munkásügyi törvények és rendelkezések helyes felfogás alapján, minél általánosabb köz­tudattá váljanak és hogy csak a törvények szel­lemében hajtassanak végbe. E jogos érdekért a munkaadókkal szemben minden tekintetben meg fogja védeni, Plazafiságot, liberalismust, huma- nismust és nemes demokratismust terjeszt és ez alapokon épit korlátokat a nemzetközi szoczializ­mus ellen. 4. Figyelemmel kiséri a munkásellátó és humanisztikus intézmények működését. Közrehat ilyenek terjedésére, egészséges fejlődésére és létre­hozására. Különös gondot fordit a munkások va­gyon képző és takarékossági hajlamainak fejlesz­tésére, előmozdítására. A halál, betegség, rok­kantság, munkanélküliség ellen való biztosítás módozatait és intézményeit tanulmányozza, ismer­teti, működésűkben segíti, terjedésüket előmoz­dítja. Erkölcsileg és anyagilag segíti s általában arra törekszik, hogy a munkások körében az ön­segély elvén alapuló intézmények népszerűséget és felkarolást nyerjenek. s a határozattal megállapított 1899. évi virili­sek névjegyzéke jogerőssé vált. 22. sz. A tanács javaslattal beterjeszti ifj. Bakó J., mint a Mélypatak II. és a Ferencz lugolda bányatársulat igazgatója nevében Sipos Géza nagybányai ügyvéd által benyújtott kérelmet, melyben a Frommer Compagni Limited czég ál­tal eladni kért területen évekkel ezelőtt részére 163—877. sz, határozattal, kötelezettségekkel a földtulajdonjognak a város részére lett fenntar­tása mellett átadott 200 [JJJ-ölre vonatkozólag a nevezett eladási kérelmet elutasitni kéri. A tanácsi javaslat alapján a képviselő tes­tületi közgyűlés a kérelmet, mint nem jogost, egyhangúlag elutasítani javasolja, mert azon ál­lítását, hogy Felsőbánya városa a Ferencz lu­golda részére 200 FJ-öl területet tulajdonjogilag eladott volna, mivel sem bizonyította, de nem is bizonyithatta, mert a városi tanács 1877. év julius 7-én 163. sz. alatt kelt határozatával a régi úgynevezett »Kereszti« zúzdához tartozott fedett sáreresztö épületet az e mellett levő kis házzal adta el 160 írtért, tehát csak az épüle­teket a földterületek tulajdonjoga nélkül, mig a földterületnek használatát msgengedte addig, mig a Ferencz lugolda társulat az érczlugzót üzemben tartja évi 20 kr jog elismerési dij mel­lett, azonban a hivatolt határozat értelmében ma már újólag a várost, mint földtulajdonost il­leti a földterület használati joga is, mert neve­zett társaság a jog elismerési dijat soha nem fizette, üzemét már évek óta beszüntette, lugzó- ját leromboltatta. — Nincs bizonyítva a kére­lemben felhozott azon állítás sem, hogy ott a nevezett társaságnak vizhasználati engedélye volna, mert feltéve, hogy folyamodó ezen állítást igazolni tudná is, ma már vizhasználati engedé­lyét elvesztette, mivel a lugolda évek óta nem áll üzemben és igy az 1886. évi XXIII, t.-cz. 36. jj-a 2. pontja értelmében az engedély a városra, mint földtulajdonosra szállott vissza. — Miről fo­lyamodó megbízott ügyvéde : Sipos Géza, nagy­bányai lakos utján értesittetik. 23. sz, Nyires erdőnek gyümölcsös, illetve mező gazdasági czélra leendő átengedése ügyé­ben készitett kérelem. A közgyűlés a felolvasott kérelmet az abban felhozott indokoknál fogva egyhangúlag elfogadja s azt a nagym. m. kir. földművelés­ügyi minisztériumhoz felterjeszteni határozza. 24. szí A tanács beterjeszti a város közpénz­tárai részéről folyamatba tett perek állásáról 1898. évi Il-ik feléről szerkesztett kimutatást. A beterjesztett kimutatás tudomásul vétetik. 25. sz. Özv. Lévay Ferenczné földterület feladása iránti kérelmére az építési és szépitési bizottság véleménye: A képviseleti közgyűlés a bizottság javas­latával megegyezöleg a kérelmet elutasítja, mert a közterek és közlekedési helyek elszükitését elősegíteni nem lehet s csak más ilynemű köz­terek feladására szolgáltatna praesedents, amely indokokból már Kuhajda József helybeli lakosnak is ily tárgyú kérelmét e helyen egyizben elu­tasította. 26. sz. Dr. Csausz Károly városi alorvos kérelme, melyben egyhavi szabadságidő enge­délyezését kéri. A kérelemnek a képviselő testület, ameny- nyiben dr. Wagner Sándor v. főorvos a helyet­tesítést ez időre elvállalta, helyt ad és az egy havi szabadidőt f. év április 15-töl kezdödöleg megadja. Miről kérelmező városi alorvos és dr. Wagner Sándor v. főorvos értesittetnek. 27. sz. Polgármester bejelenti, hogy a bánya­kárpótlás összegének első részlete kiutalva van, miután ily nagy összegű pénz a helybeli pénztár­ban vagy vidéki takarékpénztárakban biztosan el nem helyezhető, a bizottság értékpapírok vá­sárlására fordítani javasolta az összeget, hogy ez ügyben mielőbb határozat hozassák, indítvá­nyozza, hogy vegye tudomásul a közgyűlés azt, hogy a bizottságnak ez ügyben javaslata tárgyul tűzessék ki a f. évi április 29-re kitűzött köz­gyűlésre. A képviselő testület helyeslöleg tudomásul veszi s a f. évi ápril 29-re kitűzött közgyűlés tárgyai közé felvenni határozza. 28. sz. Indítvány tétetett, hogy a Petőfi li­getben a sétautak rendezése és javítása iránt intézkedni a tavaszi idő beálltával szükség lenne. A képviselő testület megbízza a tanácsot, hogy a pénztár erejéhez képest ez ügyben a szükségesnek mutatkozó javításokat tegye meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom