Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1899-07-16 / 15. szám

Felsőbányái Hírlap zott viszonyokat eléggé regisztrálja a jegyzőkönyv ama passusa, hogy az egyházmegyei tanügyi bi­zottság szomorúan jelenti, miszerint egyes helyekre tanító 400 írt, lakás s az esedékes kórpótlékok mellett se akad. Uszkában egy szabómester kontárkodik a tanügy rovására. Dobra és Apáti­ban évek óta nincs se rendes, se ideiglenes tanító. Magosligeten és több más helyen azért nem sza­badulnak meg az elaggott, tanításra képtelen tanítóktól, mert nem kapni helyettük másat. E szomorú jelenségek miatt egyházmegyénk kezde­ményező lépést tesz a mélt. és főtiszt, egyh. kerület utján, hogy a magas kormány a kisebb szegény egyházak tanítói fiizetésökhez ne 400, hanem legalább 500 írtig való kiegészítésére nyújtson állami segítséget. A szatmárnémeti IV. osztályú ev. ref. fel­sőbb leányiskola 1898—1899-ik évi értesítőjét szerkesztette Demjénné, Molnár Ilona igazgató. E jónevü felsőbb leányiskolába a jövő 1899—900. iskolai évben a beiratások szept. 2—5-ig lesznek. Az első osztályba felvétetik IV. elemi osztályt végzett, 10 évet betöltött gyermek születési-, himlöoltási bizonyítvány bemutatása mellett. Ha a IV-ik elemi iskola elvégzéséről szabályszerű iskolai bizonyitványt nem visz, — akkor fel­vételi vizsgát kell tenni. Beiratási dij 2 frt. Tan­díj havonkint 3 frt. Rendkívüli tantárgy csak a zongora tanítás, ennek napi fél órával tandija 5 frt, napi 1 órával 10 frt, a kik hetenkint 4 fél órát, vagy két egész órát vesznek, azok havi 3 frt 50 kr zongoradijat fizetnek. A felsőbb leány­iskola mindama tanügyi követelményekkel el van látva, melyek szükségesek egy intézetben minden irányú igények kielégítésére. Internátus is van havi 22 frt kosztpénz fizetés mellett. Kanonika visitatió volt a reform, egyházban junius 28-án. Nagy tiszt. Benes Ik János esperes és Molnár Lajos tanácsbiró urak tartották a hiva­talos vizsgálatot. A küldöttség megelégedését fejezte ki az egyház czélirányos vezetése felett, örömét az egyház elöhaladásán. De egyidejűleg esperes ur és küldött társa komoly figyelmébe, sőt jóakaratába, áldozatkészségébe ajánlotta a híveknek a káplán kérdés szerencsés elintézését, melyre e gyülekezetben hova-tovább nagyobb szükség lesz. Aztán egy gyülekezet, ha ügyeit minden irányban idejében nem rendezi: a jövő­ben különös zavaroknak teheti ki magát. Mind­ezeket megszivlelés végett az egész egyházi közönség figyelmébe hozza. A t. olvasó közönséghez. A legközelebbi számhoz szükséges kézirat két ízben küldetett a nyomdába. Az egyik küldemény elveszett a leve­let kivivő cseléd gondatlansága miatt. Azon küldeményből egy-kettőt most közlünk habár későn is. Az ev. ref. fi- és leányiskolában a vizsgák junius 24—25-én voltak. A felmutatott eredmény teljesen kielégítette a szülőket is. A növendékek közt jutalmi könyvek osztattak ki a b. e. Báthy Károly alapítványa két részének kamatjából. A jutalmi könyvekhez járult Kovácsné szül. Zazula Mária úrnő 5 darab cs nos kiállítású, tartalmas erkölcsnemesitö könyvecskével. Nagy Lajos 2 db Felsőbányái ev. ref. egyház történetét adott. Gábor Sándor m. kir. főerdész az újonnan szervezett nagybányai erdögondnoki állást f. hó 1-én foglalta el. Petőfi regék. A Kossuth szobornak ez évi junius 11-én Marosvásárhelyt történt leleplezése alkalmából Péterfi Tamás népmesék után átdol­gozva egy 53 lapra terjedő füzetet irt s kiadta Adi Árpád Marosvásárhelyt. Ára 30 kr. Az élte tavaszán hazájáért elveszett nagy költőről kegye- letesen emlékező mű méltán megérdemli mind az anyagi, mind a szellemi pártolást. Tárczaro- vatunkban közlünk az érdekes füzetből mutatványul. Évzáró ünnepély a bányaiskolában. Dr. Szo- kol Pál bányatanácsos, igazgató-tanár szép isko­lai ünnepélyt tartott junius 30-án növendékeivel a bányaiskolában nagy közönség jelenlétében. A növendékek először a hymnuszt énekelték, aztán dr. Szokol Pál tartott a bányászat fontosságáról kötelmeik hűséges teljesítésére buzdító tartalmas beszédet. Majd egy végzett növendék a tanulók nevében búcsúzott el az intézettől, köszönetét mondva az intézet elöljáróságának, végül a szó­zat eléneklése után eloszlott a közönség nagy része, mig némelyek barátságos beszélgetésre az igazgató ur termébe mentek, hol hűsítő italok is vártak a megjelentekre. Ünnepeit tanító. A krassói ref. egyház 25 évet szolgált buzgó és tehetséges derék tanítójá­nak tiszteletére ünnepet rendezett, s az érdemes, tanítót értékes Író asztallal s más ajándékokkal lepte meg. »Általános pénzügyi szemle.« A szakiroda- lom terén valóságos esemény számba megy az „Általános Pénzügyi Szemle“ most megje­lent első száma, De beszéljen erről maga a változatos, 16 oldalra terjedő s magas szakiro­dalmi nívón álló tartalom. Találhatók benne a következő czikkek: Fogyasztási adóink az Ausztriával való kapcsolat szempontjából. Eta dr. Exner Kornél egyetemi m. tanár. — A kül­kereskedelmi hírszolgálat. Irta Sasvári Armin a m. kir. kereskedelmi muzeum tudakozó iro­dájának főnöke. — A hitelszövetkezetek. Irta Tauszig Aladár, az „Országos Központi f. szö­vetkezet“ elnök igazgatója. — Keskenyvágá- nyu és harmadrendű h. é. vasutak financirozá- sáról. Irta Frenkl Lajos oki. mérnök. — Am. kir. államvasutak munkástelepei. Irta Szigeti Barthos Andor dr. miniszteri titkár. — A ma­gyar posta-, táviró- és távbeszélő története. Irta hennvei Hennyei Vilmos dr. m. kir. posta és távirda igazgató. — A munkásmozgalmak története. Irta dr. Herczeg Mihály, a m. kir. tudomány egyetem prorectora. Ezenkívül : A kiegyezés ; Pénzpiacz és tőzsde ; Bankok és ta­karékpénztárak ; Hitelszövetkezetek; Kereske­delem és ipar; Nők a kereskedelem szolgála­tában ; Állami kedvezmények az ipar támoga­tására ; Közlekedés ; Magyar kir. államvasutak, Helyiérdekű vasutak; Hajózás; Posta, táviró, távbeszélő ; Találmányok és szabadalmak; Szak- tudomány és irodalom és Biztosítási Szemle czimü rovatai valóságos tárházai as általános pénzügyi világot érdeklő fontos eseményeknek és pontos adatoknak. A lap kiadóhivatalának egy külön osztálya pedig olvasóközönségének minden pénzügyi dologban díjmentesen ad fel­világosítást és útbaigazítást, sőt miután a társ­szerkesztők ügyvédek, jogi tanácsokat is. A már létesített rendkívül kedvező összekötteté­sek a bel- és külföldi bankokkal és pénzcso­portokkal, lehetővé teszi a lapvállalatnak ipar- vállalatok és vasutak fmancirozását, nagyobb amortisatios kölcsönök s egyéb pénzügyi mű­veletek gyors és sikeres lebonyolítását. A lap­nak felelős szerkesztője Török István, társszer- ; kesztők és kiadótulajdonosok dr. Pátkai Dániel j ( és dr. Pátkai Béla. A lapnak cheque számlái vannak a m. kir. postatakarékpénztárnál 7298. sz. a. s a „Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank“- nál 16301. sz. a. Előfizetési ,dij : egész évre 5 frt, félévre 2 frt 50. Az „Általános Pénzügyi Szemle“ szerkesztősége és kiadóhivatala: Buda­pest, VI. kér., Terézkörut 30. sz. földszint 9. Pályázatok. A m. kir. posta-távirda és távbeszélőnél betöltendő 135 gyakornokjelölti állásra ezennel pályázatot. nyitok. Ezen állá­sokra az 1883. évi I. t. czikk 14. §.-a alpján mindazok pályázhatnak, a kik középiskolát, vagy ezzel egyenrangú más tanintézetet, érett­ségi vizsgával sikeresen végeztek, 18-ik élet­évöket betöltötték, és magyar állampolgárok. Ezen feltételeken kívül a pályázók községi erkölcsi bizonyitványnyal fedhetlen előéletü­ket, közhatósági orvosi bizonyitványnyal pedig ép és egészséges a posta- és távirda szolgálatra testileg is alkalmas voltukat tartoznak igazolni. A pályázat alá bocsátott állásokat a kerületi posta- és távirda igazgatóságok fogják betöl­teni, szám szerint igazgatóság tizenötöt (15.) A sajátkezüleg irt, és születési, orvosi erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal fölszerelt kérvé­nyek, a már közszolgálatban állók által elöl­járóságuk, a közszolgálatban nem levők által pedig az illető főszolgabíró vagy polgármester utján, a folyó évi julius hó 31-ig a szerint, a hol pályázók alkalmazást óhajtanak nyerni, a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári, vagy zágrábi posta- és távirda igazgatóságokhoz nyújtandók ! be s a mennyiben az említett határidőig pályá­zók kellő számmal nem jelentkeznének, később érkező folyamodványok is elfogadtatnak. A pályázók közül kiválasztottak az illető posta és távirda igazgatóság felhívására, az igazgató­ság vezetőjénél személyesen jelentkezni tartoz­nak, a ki azután félfogadásuk iránt végleg ha­tároz. A felfogadott posta- és távitda gyakor­nok jelöltek eskü helvet ezt pótló fogadalmat tesznek, egy (1) frt napidijban részesittetnek s a következő feltételek mellett lépnek szol­gálatba. 1. Állásukat az illetékes posta- és tá­virda igazgatóság felhívására f. évi szeptember hó 1-én vagy ha az igazgatóság másképen rendelkeznék,, ehhez képest elfoglalni tartoznak. 2. Kötelesek a posta- és távirda igazgatóság által kijelölendő hivatalnál, melynek fegyelmi hatósaga alatt állanak, a posta- és távirda ke­zelést gyakorlatilag elsajátítani s ott rendes szolgálatot teljesíteni. 1900. évi szeptember hó 1-ére saját költségükön Budapestre, illetőleg Zágrábba fognak áthelyeztetni, a posta- és tá- virdatiszt képző tanfolyam szabályszerű hall­gatására. A posta- és távirda tisztképző tanfo­lyam tartama alatt, mint annak rendes halga- tói a tanfolyami szabályzatnak minden tekintet­ben alávetik magukat, tehát a beiratási é§ tan­dijakat is, ha ezek alól a szabályzat alapján föl nem mentetnek. 5. napdijaik élvezetében a tan­folyamnak tiz hóra terjedő ideje alatt is meg­maradnak, de ennek fejében a tanfolyam szék­helyén^ levő posta- és távirda igazgatóság ren­delkezése szerint, szabad idejükben szolgálatot tenni tartoznak. 6. A kik ezen feltételeknek eleget nem tesznek és a kiknek magatartása vagy megbízhatósága kifolyás alá esik, vala­mint azok is, a kik a posta-távirda szolgálatra más okok miatt alkalmatlanoknak találtatnak a szolgálat, illetve ezen próbaképeni alkalmazta­tás alól egyszerűen fölmentetnek. 7. Azok vi­szont, a kik gyakorlati alkalmaztatásuk alatt •teljesen beválnak, a posta- és távirda tisztképző tanfolyam szabályszerű elvégzése s az alap­vizsga sikeres letétele után posta- és távirda gyakornokokká neveztetnek ki, az 1893. évi IÄ. t. czikk 11. ^-ában megállapított segély- dijjal, azaz ha felsőbb tanintézetet végeztek, évi 500 írt, különben évi 400 frt járandósággal; a posta- és távirda tisztképző tanfolyam sza­bályzata által előirt szakvizsga sikeres letételé­vel pedig igényt szereznek a X. fizetési osz­tályba sorozott s az 1893. IV. t. czikkben meghatározott illetményekkel járó posta- és távirda tiszti állásokra, s ha ily állásokra hely üresedés hiánya miatt egyelőre kinevezhetek nem lennének, addig, mig kineveztetésük be- következhetik, posta- és távirda segédtiszti minőségben nyernek alkalmazást. Budapest, 1899. julius li. Kiadja A kereskedelemügyi m. kir miniszter. Az állomásfőnök regénye. Besztróczy Sza- niszló állomásfőnök reménytelenül szerette a gazdag regále-bérlő leányát, Juliskát. A leány apjának Besztróczy ellen az volt a fő kifogása, hogy beteges. Es az állomásfőnök annak is látszott. Erősen megfogyott, nehéz köhögés kínozta s azonkívül folyton lehangolt és szo­morú volt, jeléül annak, hogv nem egészséges. Már-már öngyilkosságra határozta el magát s s revolverét zsebebé tette. Ekkor történt, hogy állomásán keresztül robogó gyorsvonat egyik kupéja ablakából a „Mátyás Diák“ egy száma a Besztróczy lábai elé esett. Az áílomásfő- nök önkénytelenül az élezlap után hajolt, föl­vette és olvasni kezdte, a minek az volt a következménye, hogy az eddig bús ember ne­vetni kezdett s az életet megkedvelte. A helyett, hogy öngyilkos lett volna, a »Mátyás Diák '-ra előfizetett, a mi azt jetenti, hogy ettől kezdve mindig víg volt. Á jó kedv csodás hatással volt rá. Megerősödött, hízni kezdett, szellemes lett s olyan változáson ment át, hogy a regále- bérlő negyed év múlva szívesen hozzá­adta Juliska leányát. Az esküvő mostanában ment végbe s egy boldog párral megint több van. Besztróczy most minden ismerősének azt ajánlja, hogy a »Mátyás Diák»-ra előfizessen, hozzátéve, hogv az előfizetési ára egv negyedre 1 írt 50 kr. s kiadóhivatala Budapesten, Sar- kantyus-uteza 2. szám alatt. Gyászhir. Alólirottak sajgó fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a legjobb édes anya, hűséges nő, hőn szerető édes testvér, anyós és rokon özv. Donovák Antalné szül. Tódorffi Rebeka folyó évi julius hó 11-én d. e. 11 óra­kor életének 57 és özvegységének 5-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájta- tos felvétele után megszűnt élni. A megboldo­gultnak földi hamvai folyó évi julius hó. 13-án d. u. 4 órakor fognak a gyászháztól a római katholikus egyház szertartása szerint örök nyu­galomra tétetni. Az engesztelő gyászmise pedig folyó évi julius hó 14-én d. e. 9 órakor a róm. kath. plébánia-templomban fog az Egek Urának bemutattatni. Áldás és szeretet lebegjen a drága halott porai fölött! Az örök világosság fényes- kedjék lelkének. Donovák Antal, Donovák Anna és férje: Gross Emil, Donovák Mariska gyermekei. Todorffi Margit testvére. Todorffi Bogdánné és családja, özv. Todorffi Kristófné és családja, Todorffi János, Todorffi Domokos

Next

/
Oldalképek
Tartalom