Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1899-07-02 / 14. szám
Felsőbányái Hírlap. Különfélék. Női ipar kiállítás. Az ezelőtt két éve állami segítséggel létesült csipkeverési tanfolyam második éve végződött be junius 25-én. Ekkor állította ki Török Lenke k. a. ez évben tanítványai által készített igen szép, gyönyörű munkadarabokat. Két éve csipkeverés tanítására jött ó ide, de az idők folyamán a körülményekhez alkalmazkodva, a női munka minden ágában kitünően otthonos tanítónőnek fel kellett ölelni a nőiparág nagy részét. A junius 25-iki vizsga újabb bizonyítéka volt Török Lenke nagy szakavatottságának a női ipar mezején feltűnő ügyességének. S a kik a viszonyokat inkább ismerik, azt is tudják, minő erélyességnek kellett itt az oktatásban lenni, hogy a töretlen utón a bemutatott eredményre vezesse tanítványait. Csak egy olyan, minden tekintetben reá termett derék vezető tehbtte a tanfolyamot mindenfelől vonzóvá s általánosan kedveltté. Nagy baj azonban, hogy a biztos jövedelmi, anyagi forrás hiányában, legalább egy időre sincs a mi biztosítsa a jeles tanerő kimaradását. Az aratás után elment a várt családi körébe. Ki tudja, vissza jön-é ? Az egyszer 1000 irtot megadott állami segítséget megtoldták még 300 írttal. Többet nem biztosítottak ez ideig. Tevékeny Polgármesterünk jár, fárad, sokat zörget, de nehezen nyittatik. Elcsüggednünk mind- azáltal nem szabad. Helyzetünket jól ismerő főispánunk, országgyűlési képviselőnk mindketten látták, hogy az állami segítség mily hasznosan gyümölcsözik irt; nem kétkedünk, mérlegbe vetik befolyásukat Szüszner Ferenczné ő nagysága s Farkas Jnö polgármester informátiója meghozza az állandó, az intézményt szilárd alapra fektetendő jövedelmi alapot. Csak a segítség késő ne lenne ahoz, hogy addig Török Lenke másutt ne mutassa be jeles képességeit. E sorok leírása közben hallom, hogy Yig Albert ipar-oktatási főigazgató e hó végén jön ide ez ügyben tájékozást szerezni. Kilátás van, hogy egy alsóbb fokú ipar-iskola szervezésére szolgált reá a szép kezdet. Nagy elismeréssel kell itt megemlíteni Szüszner Ferencz bányatanácsos né ö nagysága érdemeit ez ügy körül, ki mint egyik elnök odaadó szorgalommal buzgólkodott a tanfolyam nagyobb- nagyobb sikerre jutásában egész tekintélyével. Nem hagyhatom szó nélkül, hogy a kiállítást egész nap igen nagy közönség látogatta, lelki örömmel gyönyörködve. Sokan voltak Nagybányáról is. így Bittsánszky Ede min. tanácsosné családjával. Stoll Béla ügyvéd családjával. Schönherr Antal főkapitány, Bobelly Lajosné nöegy- leti elnök, Szirthi Vilmosné és többen. Bradofka Frigyes kapnikbányai kincst. bányafőnök. A növendékek közül jutalomban részesültek: Literáti Etel 5 frt. Tersztyánszky Róza 5 frt. Nagy Teréz 3 frt. Domanovszky Róza 2 frt. Stoll Béla nagybányai ügyvéd 5 irtot volt szives jutalmazásra adni. Ezenkívül a nagybányaiak részére a kiállításra meghívót saját költségén nyomatott. Fel kell még említeni Mikola A. Gyula kereskedőt, ki a készült csipkék elárusitását a neki adott árban, tehát minden % nélkül vállalta el, miért neki a választmány köszönetét mond. két! Keresztény szülő ? Jézus legyen előtted a példa, a kit gyermeked nevelésében követned kell, ha nem akarod azt, hogy nevelésed eloszló varázs, eltűnő ábránd legyen. Vezessétek gyermekeiteket betlehemi jászolhoz, hol a szegénység felmagasztaltatott — ott alázatot s önérzet tanul ......... Imádságra, ha ok tatjátok, beszéljetek neki a tizenkét éves Jézusról, ki szent örömmel messziről siet atyjának házában. . . . Munkára ha buzdítjátok, mutassátok meg a gyermek-jézust, az engedelmest, ki készséggel segit nevelőatyjának földi dolgai közt............ Mi kor hazaszeretetre oktatjátok, mutassátok meg a Jeruzsálem felett könyeit hullató Jézust . . . Ha keresztény ember-szeretetre buzdítjátok, vezessétek a kereszt alá a türelmeshez, a szenvedőhöz, ki ellenségeinek megbocsát és érettök imádkozik. . . . Ha azt akarjátok előtte példázni, hogy mint kell egy eszméért és az emberiségért sokat feláldozni, róla beszéljetek, ki szent halálában életét áldozta, hogy életet nyerjünk, s elérjük, azt a czélt, melyért teremtettünk; s hogy gyermeketek ezt a czélt könnyebben elérje ; szülők írjátok a bölcsőre és szivetekbe e jelmondatot: „Istentől Istenhez/“ V. K. Hymen. Imre Károly e lap egyik munkatársa, ev. ref. tanító eljegyezte Melegh Albert köszegremetei lelkész hajadon leányát Ilona kisasszonyt, okleveles tanítónőt. Sok szerencsét a szív óhajtására tervbe vett házassági szövetséghez ! A városi ügykezelés megvizsgálása végett városunkba volt hétfőn, junius 26-án Gönyey István vármegyei tb. főjegyző, Szoboszlay József tb. föszámvevö. Ajegyzöség vizsgálatára László Pál föszámvevö, útadó vizsgálására Márton Elek számvevő. Kincstári revisió tartatott múlt junus 26-án, szemle után Szüszner Ferencz bányatanácsos urnái nagy ebéd volt. Dr. Wagner Sándor városi főorvos haza érkezett. Ápolásra még ugyan nagy szükége van, de javulása biztos léptekkel halad előre, mit megnyugvással konstatálunk tisztelőinek örömére Nyaralók. Mint nyaralók városunkba érkeztek: Mosdóssy Imre tanfelügyelő Budapestről, ki tavaly óta itteni háztulajdonos. Zborek Iván és neje, számtanácsos Nagyváradról. Pál Dezső jogász, Esztergomból. Szilágyi N. gépész, Kolozsvárról. Papolczy Lajos törvényszéki biró és családja. Szatmár vármegye fői spánjától. Tekintetes Szerkesztőség! A Szeretet testi és szellemi fogyatkozásban szenvedőket gyámolitó országos egyesület folyó évi február 15-én Budapesten (I. kerület, Virányos-ut. 8696. szám alatt) az országban e czélu első nyivános intézetét, a hülyék menházát megnyitotta. A raenházban a már felvételt találtakon kívül még húsz hülye helyezhető el. A midőn ezen emberbaráti intézményt figyelembe ajánlom, egyszersmind felkérem: szíveskedjék közhírré tenni, hogy abban a hülyék évenkénti 400 s illetőleg 250 frt ápolási díjért elhelyezést találhatnak s az elhelyezés tekintetében szükséges útbaigazítást az egyesület titkári hivatalánál (Budapesten, VIII. kér. Mátyás-tér 5. szám alatt) bármikor megnyerhetik. Nagykároly, 1899. jun. 13. GrófHugonnay főispán. Legolcsóbb táplálék.,Nem a Nestle-féle táp- lisztről, vagy a Kathreiner malátakávéról van ezúttal szó, de nem is a pozsonyi kétszersültröl, ; vagy a kassai sonkáról. Most az egyszer kivéte- j lesen szellemi táplálékot ajánlunk t. olvasóinknak. ! A mai korban már ezt sem nélkülözheti senki, a ki csak egy kissé igényt tart arra, hogy felvilágosult embernek tekintessék. Tudnia kell, mi történik a hazában és a nagy világban; tájékozódnia kell a gazdaság, ipar és kereskedelmi téren előforduló dolgokról; munkája után pedig jól esik egy kis szórakoztató olvasmány is. Mindezekhez nagyon olcsón es könnyen juthat az ember, ha megszerzi maganak a közkedveltségnek örvendő »BUDAPEST« képes politikai napilapot. Egy frt elöleges beküldése mellett minden nap a házhoz szállítva kapja; ha pedig ennyi pénzt sem ákar egyszerre kiadni, 4 krért megvásárolhat egy példányt bármelyik ujságelárusitónál. Mutatványul egy két példányt ingyen is küld a »Budapest« kiadóhivatala Budapesten, IV., Sarkantyus- utcza 3. sz. A »Magyarország« politikai napilap semmiféle magánérdeknek nem áll szolgálatában, egyenes, soha meg nem tántorodó, bátor irányának a legnagyobb érdeme van abban, hogy a közszellem hazánkban megváltozott és a kormányzati irány jobbra fordult. A bukott rendszer elleni harczot a »Magyarország« kezdette, vezette és lankadatlanul szította egész diadalig. Ennek nyomán következett be az a nemcsak journalisz- tikailag de politikailag is fontos esemény, hogy Kossuth Ferencz is, a lap munkatársai sorába lépett. Vele együtt a lap fövezérczikkirója Bartha Miklós, a magyar szónak és a magyar gondolkodásnak ez a nagy mestere, a kinél szebben és igazabban magyar publiczista még nem irt. A »Magyarország« hírszolgálata páratlanul áll a magyar joarnalisztikában, az összes többi lapokat megelőző kitűnő forrásokból szerzett értesüléseivel. A lapot Holló Lajos, ez a nagy tevékenységű és miuden közszükség iránt élénk érdekkel biró képviselő szerkeszti, dr. Lovászy Márton h. szerkesztő közreműködésével. A »Magyarország« előfizetési ára 14 frt, félévre 7, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Legczélszerübb az előfizetési pénzeket postautalványon küldeni a »Magyarország« kiadóhivatalába. Aláírási felhívás. A múlt 1898 év virágfakasztó május havának 26-ik napján, a villámszikra. a szélvésznél gyorsabban repítette szét az ország minden tája felé a lesújtó hirt, hogy hegy- megi Kiss Gedeon Szatmár-Németi sz. kir. város főkapitánya, a tisztelők és jóbarátok nagy tábo rának Gida bácsija, közszolgálatának 52. s tevékeny életének 75-ik évében, az örök béke honába költözött, hogy annak árnyas ligetében pihenje ki hosszú és munkás életének fáradalmait. Halandó részeinek örök nyugvó helyét, sírját azóta már kétszer nőtte be a fű, s a kegyeletes kezek ültette virágok, másodszor nyitják rajta kelyhü- ket; az elhunyta fölött érzett fájdalom azonban még mindig sajog s a keserv még mindig feljaj- dul visssaemlékezésekor. Hogy ki volt s mi volt Kiss Gedeon ? azt tisztelői, barátainak széles köre jól tudja róla. Mint ifjú, karddal védte hazájának függetlenségét, mint férfiú összes tehetségével páratlan tevékenységének egész odaadásával szolgálta a közügyet, mint Szatmár-vármegye törvényszékének bírája, a vármegyének főjegyzője, utóbb pedig s leghosszabb ideig mint Szatmár- Németi szab. kir, város főkapitánya a szigorú kötelesseg-érzetet szivének meleg szeretetével, úgy tudta egybeolvasztani, hogy haragosa aligha volt egy is. Hivatali elfoglalatossága mellett mindig volt ideje arra, hogy egyháza ügyeit támogassa, a társadalmi téren megmozdult mozgalmaknak pedig vagy kezdeményezője vagy lelkes s mindég áldozatkész hive volt. Ezekkel s kedélyének örök derűjével szerezte meg azt, a mi előtte olyan becses volt, a közszeretet és becsülést s ez nyilvánult meg olyan impozáns módon akkor, mikor daliás alakja sírba dűlt, abban, hogy örök nyugvóhelyére a résztvevők beláthatatlan serege kisérte ki a jó Gida bácsit, a társadalmi élet eme kimagasló alakját. Szatmárnémeti szab. kir. város törvényhatósága a folyó évi ápril. hó 13-án tartó't közgyűlésében elhatározta, hogy elhunyt érdemes tisztviselője emlékezetének megörökítése végett az áltála megteremtett és folyton szerető gonddal ápolt Kos- suth-kertnek egy e czélra kiválasztandó részén, társadalmi utón emlékművet létesít, s ennek költségeit azon társ dalomtól kéri, a melyért a megboldogult oly sokat áldozott. A törvényhatóság megbízásából azon kérelemmel bocsátom ki ezen felhívást hogy a kegyeletes em'ékmü létesitésé- sének költségeihez, a megboldogult emlékét kegyelettel őrző tisztelők és barátok tehetségük és tetszésük szerinti összeggel hozzájárulni szíveskedjenek. Szatmártt, 1899. május 20. Hermán Mihály s. k. polgármester. A felsőbányái m. kir. bányaiskolának folyó évben végzett bányászati szak hallgatói a Petófi- liget táncztermében tegnap, jülius hó 1-én, a szegénysorsu gyermekek javára zártkörű táncz- vigalmat rendeztek, mely igen jól sikerült. A tánczestélyen Rezes Károly zenekara szlogáltarta a talp alá valót. A mulatság egész a hajnali órákig tartott, s a derék fiuk mindent elkövettek, hogy a jelenvoltak kedves emlékekkel távozzanak. Szövetkezzünk. (Folyt, és vége.) Kívánatos, hogy városunk és vidékünk törekvő polgárai megértvén a kor intő szavát a szövetkezetek eszméjének terjesztésében karöltve közreműködjenek s emez életre való eszmének felkarolása által a nagy jövőt Ígérő tejszövetkezet létesítése érdekében minden lehetői elkövessenek s közös támogatással mielőbb meg is alakítsák az országszerte áldásosán működő tejgazdasági szövetkezetei. Azon esetben, ha a szövetkezet megalakítására komoly szándék nyilvánul, az országos tejgazdasági felügyelőség igen szívesen küld le egy szakegyént, ki a tejgazdaság köréből bővebb felvilágosítást nyujtand s a részletekkel meg fogja ismertetni az érdeklődő gazdaközönséget, melynek helyes irányú felfogásáról s akaratától lesz függővé téve csupán, hogy a tejgazdasági szövetkez-et az előirt törvényes formák szerint mielőbb megalakulhasson. Magam részéről nem tudom eléggé ajánlani gazdaközönségünknek a nagyfontosságu tejgazdasági szövetkezetei kellő felkarolás végett, mint a mezőgazdaság közvetett, de feltétlen kellékét, mely kárral s nagyobb tőkebefektetéssel nem jár s igv még a legkisebb községek által is igen könnyen és nagy haszonnal életbe léptethető. A tej nyers állapotban való értékesítése igen nagy haszonnal jár. Vajjá feldolgozva pedig nemcsak a hazai nagyobb városok, nemcsak a Balkán államok, hanem Afrika piaczain is nagy keresletnek örvend, ugyannyira, hogy országunk fejlődésnek induló tejgazdasága a
