Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1899-01-15 / 2. szám

Felsőbányái Hírlap kezemben van. Mert, hogy beillik-é a jövőben készített szervezésbe a gazdasági tanácsosi állás, az kérdések kérdése. Va­lamint arról is ki állhat jót, hogy míg a 6 éves tisztujitást el nem törlik : nem akad-é valaki — bár sokkal érdemetlenebb legyen nála, ki ki nem szorítja? Hiában nem csak a szerencse, de a népszerűség is forgandó e világon Kívánjuk azonban mielőbb mint gaz­dasági tanácsost üdvözölhessük igen tisztelt barátunkat ! A jutalmazások után következik a há­lás köszönetébe sora. Mennyi illet e hálás köszönetből kit-kit, azt kevesen tudják. De tett legyen bár egyik s másik bármi keve­set, egy jó szót, köszönetét megérdemelnek. Adós a város nem akart maradni, azért vett fel inkább többet, mint kevesebbet. Illesse azért hálánk egyenként s összesen mindeniket, kik e lap közelebbi számában névszerint elvannak sorolva. . . Bárcsak fáradozásaiknak,jóakaratu tá­mogatásuknak tőkéje kamatoznék bőven, ezen múltat már jól megbünhödött város elöhaladására, virágzására ! Legyen a ki - nyert töke, ennek jövő nagyságának alapja ! __________________________.. gy .... s. Vá rosi közgyűlés. Felsőbánya sz. kir. rendezett tanácsú vá­ros képviselőtestülete 1899. évi január 7-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen Farkas Jenő polgármester elnöklete alatt a következők voltak jelen: Prohászka Antal r. kapitány, Spáczay Gyula jegyző, Pap Márton számvevő, Kovács Pál erdőtiszt, Bernovits Emil ellenőr, Nagy Lajos, id. Hajdú Sándor, Máriás György, Lévay Károly, Almásy János, Smillár Mihály, id. Szabó Károly, Münnich Sándor, Szalay László, Szigyártó József, dr. Csausz Károly, Gábor József, Pemp Antal és Gáspárik Ignácz képviselők. 1. Elnök üdvözölve a megjelent képvise­leti tagokat, a gyűlést megnyitja s a mai köz­gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Nagy Lajos, Lévay Károly, Szalay László képviselő­ket kéri fel s a hitelesítés idejét f. hó 10-ének d. u. 3 órájára tűzi ki. 2. A tanács jelentését beterjeszti a múlt év deczember hó 30-án a serház bérbeadására megtartott árverési eredményről a bizottság javaslatával. A városi képviselőtestület a bizottság vé­leményével egyezőleg Felsőbánya város tulaj­donát képező sörházat, azaz a sörházi épületet — a fűrészmesteri és erdőőri lak kivételével — továbbá a hozzátartozó kertet — a sörfő­zéshez meglevő felszerelések kivételével évi 270 fit bér mellett 5 évre Péchy József nagy- nyiresi lakos tiszttartónak, mint gróf Teleki László Gyula megbízottjának kiadni határozza és felhivatik nevezett bérlő, hogy a bérszerző­dés megkötése végett jelen határozat vételétől számított 8 nap alatt tisztiügyésznél jelentkez­zék, egyideüleg tisztiügyész utasittatik, hogy a sörházra vonatkozólag a szerződést ez értelem­ben mielőbb kösse meg s azt jóváhagyás vé­gett a képviseleti közgyűlésnek terjeszsze be. 3. Tanács előterjesztése az esküdtképes férfiak összeíró bizottságába 4 kiküldött válasz­tása iránt. Az esküdt bírósághoz szükséges esküdt­képes férfiak össseiró bizottságába kiküldöttekül Nagy Lajos, Pap Márton, Lévay Károly, Spá­czay Gyula megválasztattak. 4. A tanács bemutatja az 1899-ik évre vo­natkozó s törvénvhatóságilag j óváhagyott mező­őri költségelőirányzatot, melyszerint az elő­irányzat 496 frt98 kr fedezet s ugyanannyi szük­séglet a földadó után forintonkint kivetendő 90 kr pótadóból fedezendő. Tudomásul vétetett s a mennyiben ez al- j kálómmal többen oda nyilatkoztak, hogy a ■ falragaszok és hirdetményekből kellőleg nem í tájékozódnak, illetve értesülnek egyes a pol- j gárságot érintő jelentősebb ügyekben, mivel a nagyszámú hirdetményeket átnézni idővel nem rendelkeznek, Pemp Antal képviselő in­dítványára kimondatott, illetve elnöklő polgár- mester kilátásba helyezte, hogy jövőre a je­lentősebb rendeletek közgyűlések után a kép­viselő testülettel közöltetni fognak. 5. A tanács beterjeszti a városi házipénz­tár és egyéb alapokra' vonatkozó 1899-ik évi költségelőirányzatot, mely törvényhatóságilag jóváhagyást nyert. Tudomásul vétetett s beosztás végett a tanácsnak kiadatik. Különfélék. Bucsuestély. A nagybányai m. kir. szám­vevőséghez kinevezett Kondor Sándor bánya­mérnök Felsőbányáról közeli elmenetele alkal­mával folyó hó 7-én az ő s általában kedves családja nagyszámú tisztelői jöttek össze a »Ko­rona-vendéglő« nagytermében, hogy egy bucsu- vacsora ideje alatt kifejezést adjanak ama tisz­teletnek s ragaszkodásnak, melylyel Felsőbánya közönsége a távozók iránt viseltetik. Az esté­lyen hölgyek is voltak számosán. Mintáz kép- zelhető, volt toaszt is bőségesen. Felköszöntő­ket mondtak leginkább az ünnepeltre s ked­Testünk folyton fejlődik, alakul, hőt fejleszt anyagcserét folytat. Szüksége v n tehát az át­alakult, kicserélt és elvesztett anyagok vissza­pótlására éppen úgy, mint az Urambátyám ba­juszának a bajuszkenöre, nénémasszonynak a pi- rositóra, vagy a masinának (gépnek) a kőszénre. Vegyészek és phisilógok kiszámították, hogy egy felnőtt embernek egy napra 3—4 kilogram táplálékra, 2—3 kiló ivóvízre van szüksége. Ivo- ponyájukból, a nagy czinkefogóból, még azt is előberhelték, hogy hány gramm légeny tartalmú eledelre, vagyis a test veszteségét helyrepótoló alkatrészekre van szükségünk, meg hogy hány gramm légenymentes tápszer szükséges, vagyis oly szer, mely testünkben a fűtést, vagyis a lég­zést eszközli. A légenytartalmu tápszerekhez tartoznak : a fehérnye, vérrostonya, az izomrost (az úgyneve­zett hús) a sajtonya, a siker, a hüvelydék (le- gumin), az enyv stb. A fehérnye-félék főleg az állati tápszerekben pl. a tejben, húsban, vérben, velőben, májban stb. s a növényi tápszerek kö­zött a gabonanemüek és hüvelyesekben jönnek elő. Az enyvfélék főleg a csont és porczanyagok ki­főzése által nyeretnek. Légenymentes-, vagy más­kép légzési tápszereket tartalmaznak a zsírok, sze­szek, a szerves savak és az úgynevezett szénen- vizegyek, amelyek széneny, könyen és élenyből állanak. A szénvizegyekhez, hydrátokhoz tartoz­nak: a különféle ezukrok és keményítők, a nö­vénynyak és a növénysejteny (Cellulose). Egyik jeles humoristánk nagy művészetnek mondja a gyomor munkáját, midőn az a durva állati és növényi részekből, az összerágot anyag­ból gránit-piros vérgyöngyöket, alabástrom fog­sort, rózsa-arezot, selyem hajfürtöket s a szem­üregben Vénúsz-csillagokat tud teremteni, mely mellett Praxitelles, Zeuxis, Rafael, Michel Angelo s valamennyi festő és képfaragó tudománya csak olyan, mint egy oroszlánfejü hangya a pyrami- sok között. Vagy mint tovább mondja : az anyag­ból szellemet, az állami velős konczból modern philosophiát, gombóczból árgumentumot, kétszer- siiltből vitészséget, caviárból szerelmet és kutya- fittából hűséget alkot. A műveltség, az eledel minősége és az égalj mindig szoros összfüggésben vannak egymással. Igen érdekes tehát és igen tanulságos az emberi művelődés történelmében, ha az egyes népek étkeit összehasonlítjuk annak kimutatására, hogy mily szerfelett eltérőleg választja meg ugyan­azon lény, az ember, eledelét a különböző ég­hajlat alatt, figyelemmel kisérvén nyalánkságait és az ételmennyiséget. De sőt kitűnő statisztiku­sok, filozófok és történetírók azt is kisütötték, hogy a nemzetek erkölcse és étkezése, gyomra és szive között összefüggés létezik. Hát biza van egy kis kiilömbség az emberhúst evő és vért­ivó hottentotta és papua meg az osztrigát fa­latozó franczia között, A tökmagot faló Janó se hasonlít az omlettet és kaviárt bekebelező mi­lordhoz. Az ó-szövetségbeli némely eledelekről is vannak némi hagyományaink. Kain földműves, Abel juhpásztor volt; mondja a sz. könyv ; tehát már ők is ettek bi­zonyos kenyérfélét, habár a buzaszemeket csak kövekkel lapították össze. Ürühussal is élhettek, de hogy gulyás, vagy pörkölt képében ették, még nincs felfedezve. vés családjára, Szüszner Ferencz, Farkas Jenő, Csausz István, kinek azon indítványa, hogy a dikeziózók egy szegény gyermek segélyzésére »Kondor-alap« czimen tetszés szerinti összeget fizessenek, általános helyesléssel találkozva megeredt a tósztok sora, Kremnitzky Fülöp Jakab, Nagy Lajos, Delhányi Zsigmond, Farkas Jenő, Veress József, Deutsch Aladái, Malenszky Károly stb. tették be a garast a nemes czélra. Magyar László a tejgazdaságról gondos, szorgalmas tanulmányról tanúskodó érdekes alőadásait f. hó 1., 6. és 8-án nagy közönség élénk érdeklődése mellett megtartotta. Példák­kal igazolta állításait, hogy e gazdasági iparág ügyes, életre való kezelés mellett milyen nagy jövedelmet van hivatva adni a szűkölködő em­beriségnek. Országos vásár volt folyó hó 2-án és 3-án. Ezen vásár szokott a leggyengébb forgalmú lenni, most sem tett kivételt. Jobb lenne más időre kérni e vásárt. Közgyűlés volt folyó hó 7-én d. e. 11 órakor. Más helyen részletesen közöljük lefo­lyását. A helybeli kaszinó folyó hó 7-ikén tar­totta meg tisztújító közgyűlését. A tisztujitás előtt felolvastatott a múlt ülés jegyzőkönyve. A pénztári számadás vizsgálatára Nagy Lajos és Bernovits Emil küldettek ki. Riesenberger Alajosvolt érdemes egyleti tag emléke jegyző­könyvben megörökittetik. Ezután a tisztujitás következett. Gábor József indítványára, a múlt évi tisztikar s választmány újból egyhangúlag megválasztatott. Elnök: Farkas Jenő. Pénztár­nok : Konczvald András. Jegyző: Vagányi Kál­mán. Könyvtárnok: Jékly Károly. Gazda: Há- der Ferencz. Választmányi tagok: Delhányi Zsigmond, Gábor József, Nagy Lajos, Szüszner Ferencz és Veress József. Az állami óvoda felügyelő bizottsága ülést tartott Szüszner Ferencz elnöklete mellett. Je­len voltak: Bernovits Emil pénztárnok, Kovács Pál jegyző. Gábor Józsefné, Alexa Tivadarné, Jancsó Janka, Miskolczy Márton, dr. Wagner Sándor, Delhányi Zsigmond, Nagy Lajos. Fel­olvastatott az óvó dij alól felmentendőnek vé­leményezett gyermekek névsora. A pénztári számadás megvizsgálására Delhányi Zsigmond és Adámcsik Péter kérettek fel. Tárgyalás alá került a f. évi költségvetés. Végül olvastatott a ház építésére vonatkozó miniszteri leirat. ■— Érdekes, a közoktatásügyi kormány készíttetett egy tervrajzot, mely méltó lenne az állami óvodához, s ime azon már az államhoz igazán méltatlan elhatározásról értesítik a felügyelő­bizottságot, hogy annyi pénzzel a közoktatás- ügyi tárcza e czélra nem rendelkezik, ameny- nyibe kerülne az. épület, tehát az építkezés ma­rad. Hát akkor minek csinálta a költségvetést, ha nincs pénz? Azt akarnák talán, hogy ne­Abrahám az angyalokat sült borjúhússal, tejjel, irósvajjal és kenyérrel vendégeié meg. Ezsau pedig egy tál lencséért eladta elsőszülött- ségi jogát, pedig az bizonyosan többet ért, mint a mostani verkes-bányák kukszai. Elizeus megszaporitá a szareptai asszony lisztjét és olaját. Mi körülbelül azt jelenti, hogy a szareptai néni ismerte a haluskát és hogy azt nem tepertővel, de olajjal fogyasztotta. Az Aegyp- tomból menekülő zsidókról is tudjuk, hogy ették a sült bárányt és a pusztában a fürgéket. A sze­retet isteni Mesteréről is Írva van, hogy hall­gatóit hallal és árpakenyérrel elégítette ki. A kánai menyegző, a dúsgazdag lakomája, a té­kozló fiú atyja által rendezett vacsora is bizo­nyítják, hogy már az újszövetségben is voltak vendégségek. A bibliai történelemből tekintsünk a világ- történelembe. Xenophon megdicséri az atheneieket, hogy nemcsak isteneik, hanem lakomáik száma is több, mint más nemzetekéi. Ették a fürj-velőt, a fla­mingó-nyelvet; és mint Horác mondja: Nasidi- enus asztalának egyik ékessége volt a fügével hizlalt ludpecsenye. Most a fügét a szegény hi­vatalnok is csak akkor élvezheti, ha a protekezió- sokkal szemben állásért folyamodik, vagy ha negyedszázados buzgó és hűséges szolgálatáért jutalmat vár; de ekkor is nem kilóval, pakliszámra kapja, hanem a kegyelmes, méltóságos és nagy­ságos szultánok mutatják az ujjaik között. Egy vendégség alkalmával Cleopátra ki­rályné 10 millió sestertius értékű gyöngyöt eczet- ben megolvasztván Antoniuszra köszöntötte és megitta. Heliogabalusz császár az ö vendégeit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom