Felsőbányai Hírlap, 1897 (2. évfolyam, 3-22. szám)
1987-09-26 / 20. szám
) \ FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP. melyben a patak mélyen benyulik a Feketehegy tövébe. — Hajdan Asszonypatakának hivták, a honnan Nagybánya városa ősi nevét (Rivulus Dominarum) kölcsönözte. - A Gutin keleti részét havasok képezik, melyek északfelé két tornyos csúcsban futnak össze, a honnan egy kissé behorpadva a gerincz a tulajdonképeni Gutin sziklatömbjéhez kapaszkodik fel, melynek nyugati része egészen függőlegesen, sőt helyenként kinyúló s szabadon függő sziklákkal esik le l Máramarosmegye mély lakatlan völgyeibe. — A Gutinhoz legközelebb Felsőbánya terül el, melyhez csaknem közvetlenül Giród- tótfalu sorakozik s ezentúl a nagybányai kertek és bányamüvek épületei látszanak. Észak-nyugaton a Rozsály, a kilátás középpontja, mely körül egy óriási zöld erdötenger terül el, számtalan csúcsokkal, ormokkal, gerinczekkel és völgyekkel — mintha csak hullámzanék. Nyugatra pedig az arany és ezüstkohók örökös ködében húzódnak a Fernezely blidári völgyet alkotó hegylánczok, mig nem a Vereshegy és Somoshegy üde friss zöldje a János- völgyi uj nyaralótelep fölött kiemelkedik. A Somoshegy merész emelkedésű kúpja mögött látszik az alföld végtelen rónája, melyfelé a Szamos folyó ezüst szakágként kígyózik, szegélyezve a szatmári dombvidék által. Ennek háta mögött a Szilágyság mészhegysége kéklik, mig délfelé a Kővárvidék bérczei emelkednek. Több mint harmincz község laAtépe élénkiti a kilátást, melyek különösen délnyugaton sűrűén követik egymást hegyes tornyaikkal s ezek közé csoportosuló barátságos házikóikkal Ezen látókép nagyszerűsége bámulatra ragadta a szépért, lelkesülni tudó turistát és fölöslegessé teszi, hogy messzeföldön keresse a szép vidékeket, miután itt a közvetlen közelben ily csodaszép tájakat alkotott a természet. Mindenki, a ki élvezte ezen pompás látóképet a Bányahegyről, soha el nem mosódó gyönyörű emléket visz magával, — melynek jótékony hatása a kedélyre és a szellem rugékonyságára kétségtelen. Münnich Sándor. ság cseppeket, mikor jön már el ? Ha hazatért szerény lakására felbosszantva az utczai gyermekektől kifakadt a teremtő ellen s bosszúsan tért ágyába akárhányszor. Egyszer hazamenet mankóját akarta elkapni valami utczagyerek, az óreg végtelenül elkeseredett, nem várta tovább a halált, akkor éjjel se- gitett magán. A napilapokban pedig egy hir jelent meg: N. N. kereskedő, kinek Debreczenben a piaczon virágzó üzlete volt, 92 éves korában életuntság- ból felakasztotta magát. Szegény atyus! vájjon meddig élt volna még ha a gyermekek úgy meg nem bosszantják ? B. P. Bányász fohász. Erdők oszorúzta ős, vén » Bányahegy«-en, Melynek kopasz feje büszkén égnek mered, Hogy a hajnalcsillag rá koronát tegyen: — Soha ne fogyjon ki ezüstércz-teléred! Ne csak napsugártól ragyogjon a » létől« — Ezüsttől, aranytól csillogjon a szikla; Legyen ott a munka áldásos, éltető — Dús kincset adva át egy népről másikra. Hogy ennek a szegény, röghöz kötött népnek, (Melynek kőmunkában durvul el tenyere) Kit a kétes jövő gyötrő gondjí tépnek : Legyen — a miért esd — örökké kenyere!... Pap Márto-n. Láng Lajos városunkban. E hó 18-án délután 1 órakor érkezett ódon, kis városunk egyszerű falai közé szeretett országos képviselőnk, kit nem kevesebb örömmel és lelkesedéssel vártunk mint a jövő hóban lesz egy éve történt itt léte alkalmával. Már d. u. 1 óra is elmúlt, midőn a magas j vendég Bittsánszky Ede min. tanácsos és Nagy László vármegyei alispán társaságában, Gellért Endre Nagybánya város h. polgármestere, Schön- herr Antal főkapitány, Dienes Dezső járási fő- 1 szolgabiró, Km. Pap Sándor, törökfalvi Pap Zsigmond, Neubauer Ferencz,, Lacheta János, Csüdör Lajos, b. Kováts Géza, dr. Virág Béla, Riszdorfer János, Marosfy Dezső, Virág Lajos, Kacziány Ödön, Sipos Géza, Molnár Mihály, Weisz Zsigmond és ifj. Bilcz István kíséretében lobogódiszben úszott városunkba a helybeli kincst. bányászzenekar által játszott Rákóczy- i induló hangjai mellett megérkezett. Fogadtatása, mely másszor a város határ- i kövénél történt, ez úttal az esős idő miatt a kincstári bányaépület előtt volt. Itt a lelkes éljenzés lecsillapulta után Süssner Ferencz m. kir. bányatanácsos, mint házigazda nehány rö- j vfd, de szívből fakadó szóval fogadta és üdvözölte. Majd Farkas Jenő polgármester lépett elő s következő beszéddel üdvözölte: Mélyen tisztelt Méltóságos Uram! Felsőbánya város közönsége nevében őszinte örömmel | üdvözöljük Méltóságodat. Őszintén, szívből üdvözöljük Méltóságodban a kiváló magyar embert, az európaszerte nevezetes tudóst, a hírneves egyetemi tanárt s mindenekfelett választókerületünknek igen tisztelt képviselőjét. Méltóságodnak megjelenése közöttünk újabb teljes bizonyítéka annak, miről midnyájunknak, de különösen nekem már igen sok alkalommal volt szerencsém meggyőződni, hogy Méltóságod szivén viseli nemcsak a városnak, hanem a mennyiben széleskörű elfoglaltsága engedi a város lakóinak is méltányos és pártolásra érdemes érdekeit. Fogadja Méltóságod úgy a köz- mint városunk ügyeiben is tanusitott érdeklődéséért és fáradozásaiért már itt őszinte elismerésünket és hálás köszönetünket. Óhajtjuk: találja Méltóságod nemcsak jól, de otthon magát szerény városunkban. Isten Méltóságodat hazánk, a tudomány, kerületünk és városunk javára boldogan sokáig éltesse. Éljen ! A felhangzott lelkes éljenzés után Láng Lajos körülbelül ezeket a szavakat mondta: »Tisztelt uraim! Örömmel jöttem önök közé, mert teljesen meg vagyok győződve arról, hogy a miként most egy éve szívesen fogadtak, most ez úttal is szívesen fognak fogadni s boldog leszek akkor, ha azon remények megvalósításában, melyeket önök megválasztatásomhoz kötöttek, közre fogok működhetni. Lelkes éljenzés követte szavait, mi közben felment Süssner Ferencz bányatanácsos lakásába, hol elszállásolva volt. Két órakor az Aranykorona fogadó nagytermében 100 terítékes társasebéd volt, melynek tartama alatt Anti czigány bandája játszott. A második fogás után Nagy László várni, alispán emelkedett fel helyéről s ő felsége a királyra mondott szép, eszmékben gazdag felkö- | szöntőt, melyet fennállva hallgattak végig s j lelkes éljenzés követett. Ez után Kondor Sándor m. kir. bányamérnök Láng Lajosért s az itteni bányászat fennállása- és virágzásáért emelt I poharat. Láng Lajos a bányaiskolai növendé- | keket köszöntötte fel, mint a kik az asztal körüli felszolgálás teljesítését elvállalták. Farkas Jenő az alispán egészségére, Pap Márton Láng Lajosért és a kíséretében megjelent összes vendégért ürítette poharát. Szokol Pál Bittsánszky Edéért, Szüts Illés a bányaiskolás növendékekekért. Csausz István Láng Lajosért, Láng Lajos a város bányakárpótlási ügyének szerencsés befejezéséért, Nagy László Láng Lajosra, Gellért Endre Láng Lajos nejéért, dr. Virág Béla a felsőbányái nőkért, Gellért Endre Farkas Jenőért, Farkas Jenő km. Pap Sándor, Dienes Dezső és dr. Virág Béláért, Riszdorfer János Süssner Ferenczért Nagy László Láng Lajosért, mint a szabadelvű párt egyik oszlopos tagjáért, Riszdorfer János a jelen volt ellenzék képvise- ! lóiért, Kacziány Ödön Papp István gör. kath j lelkészért mint a szeretet és béke apostoláért, Csausz István Nagybánya város tisztikaráért, Pap Márton Kacziány és Pollák Béla festőművészekért emelte poharát. Végre Láng Lajos zárta be a felköszöntők sorát. Indíttatva érezvén magát úgymond eltávozása küszöbén kifejezést adni hálás elismerésének azon szives ven-, dégszeretet tanúsításáért, melvlyel Felsőbánva város polgársága úgy a mult mint a jelen alkalommal irányában viseltetett. A tanusitott őszinte vendégszeretet megnyilatkozását zálogául tekinti az irányában táplált rokonszenv- nek, ragaszkodásnak s ígéri, hogyha a politikai élet küzdterén a közjó emelésére iránvzott munkájában ellankad, elfárad, körünkbe fog jönni, hogy szeretetünk kutforrásából merítsen erőt, lelkesedést a haza javát czélzó további munkára. Búcsú szavait Felsőbánya város polgárságának éltetésével végezte s városunk felvirágzásáért üritette poharát. Ez után úgy öt óra tájban szeretett képviselőnk felkelt és kíséretével együtt lelkes éljenzések között a Rákóczy induló hangjai mellett elhagyta a termet s búcsút vevén Süssner bányatanácsostól és családjától, hol szállva volt, elutazott Nagybányára, honnan másnap utazott haza Budapestre. A visszamaradt vendégség este 7 órakor oszlott széjjel, hogy derült kedélyhangulatban, talán felesleges is mondanunk. Városi közgyűlés. 1897. évi szeptember hó 13-án városi közgyűlés volt, melyen jelen voltak: Nagy László vármegyei alispán mint választási elnök, Farkas Jenő polgármester, Nyisztor István tanácsos, Prohászka Antal rendőrkapitány, Spáczay Gvula jegyző, Pap Márton számvevő, Kovács Pál erdőtiszt, Háder Ferencz pénztárnok, Ber- novics Emil ellenőr, dr Wagner Sándor városi főorvos. Lévay Károly, Almásy János, Papp István, Tomasovszky Imre, Mihálcsik József, Ilia István, Szabó Károly, Kerekes Sándor, Nagy Lajos, id. Hajdú Sándor, Delhányi Zsigmond, Mikola A. Gyula, Máriás György, Jékli Károly, Kremniczky Jakab, ifj. Lévay Sándor, Adámcsik Péter, Lengvák Péter, id. Kuszkó József, Smil- lár Mihály, Stein Leib, Süssner Ferencz, Csausz István, dr. Szokol Pál, Szüts Illés, Gábor József, Riesenberger Alajos, Túri Ferencz, Di- mand Károly, Gáspárik Ignácz, Ferencz Mihály, Roth Lázár, Szigyártó József, Salamon Májer, Hanzulovics Kristóf képviselők. Nagy László alispán a képviseleti közgyűlésből menesztett küldöttség meghívására a í gyűlésen megjelenve, üdvözli a képviselő tes- ; tület tagjait s előadja, hogy az üresedésben levő gazdai állás betöltését mai napra tűzte ki i s ez alkalmat megragadta, hogy a városi képviselő testülettel érintkezzék s a választás vezetésére személyesen jelent meg s ezzel a gyűlést megnyitva a választás szabályszerű vezetése végett a szavazatszedő bizottság elnökéül dr. Szokol Pál, tagjaiul Papp István, Delhányi Zsigmond képviselőket nevezte ki a kijelölő bizottságba, az alispán részéről Gábor József, Tury Ferencz a képviselőtestület részéről Süssner Ferencz, Kerekes Sándor lettek kinevezve, illetve megválasztva, bizalmi férfiakul Kremniczky Jakab, Almásy János, Csausz István, Kerekes Sándor képviselők lettek egyhangúlag megválasztva, kik a jegyzőkönyv hitelesítésére is kijelöltettek. Ezután elnöklő alispán a gyűlést felfüg- J geszti s a kijelölő bizottsággal a jelölés meg- tehetése végett a polgármesteri szobába kéreti, annak megtörténte után a gyűlésen megjelenve azt újólag megnyitja s kijelenti, hogy a gazdai állásra 7 pályázó jelentkezett, ezek közül a következő három jelöltetett u. m. Münnich Sándor, Lévay Sándor, Bugesch Károly. Ezután a szavazást elrendeli s annak idejére a gyűlést felfüggeszti. A szavazás szabályszerű megejtése után ezt újólag megnyitja s a szavazás eredményét kihirdeti, mely szerint beadatott 44 szavazat, ebből Münnich Sándor 26, Lévay Sándor 13, Bugesch Károly 3 szavazatot nyert, mig két szavazó-lap üresen ada.tott be s igy Münnich Sándort szavazattöbbséggel a gazdai állásra megválasztottnak jelentette ki a hozzá kötött 400 frt évi fizetéssel s 89 frt 60 kr évi fajárulékkal azzal, hogy nyugdíjjogosultsággal nem bir, ki is a gyűlésen megjelenve az 1886. évi XXII. t.-cz. 85. S-ában előirt hivatali esküt le is tette. Ezzel a választás szabályszerű megejtése befejeztetvén, polgármester őszinte szavakban mond köszönetét az alispánnak a választás személyes vezetéséért s a város iránti érdeklődéséért, mire az alispán kijelenti, hogy örömmel jött ide, miután tudja, hogy a város régi bajaiból kibontakozott s a régi viszályok megszűntek s ismét helyre állott a tisztikar és képviselő testület között az az összetartás és egyetértés, melynek további fentartása mellett a város további fejlődése biztos kilátázba van. T ávozását élénk éljenzés követte.
