Felső-Szabolcs, 1925 (6. évfolyam, 2-46. szám)
1925-01-29 / 5. szám
2 Felső-Szabolcs 1925. január 29 csütörtök. végre nyilatkozásra bírták a legényt, aki kijelentette, hogy elveszi a leányt de előbb Írassák rá a ráeső vagyonrészt. Közben azon volt, hogy valahogyan szabadulhasson a házasságtól. A szülők nagy költségei leányukra íratták a vagyon egy részét, de a fiú nem látva más kiutat, kijelentette, hogy eszeágában sincs házasodni. A csalódott leány erre marólúgot ivott. A kisvárdai közkórházba szállították be. Jön Heltai színtársulata! Március elején kezdődik a szezon. A szinligyi bizottság ülése. Kisvárda, jan. 26, (Saját tudósítónktól.) Ma tartotta a képviselő testület szi- nügyi bizottsága ülését, melynek tárgya a nyíregyházai szinháztársulat vendégszereplése volt. Az ülésen Heltai Hugó színigazgató személyesen jelent meg, Heltai ezután előterjesztette azon ajánlatát, mely szerint teljes nyíregyházi színtársulatával és 12 tagból áló katonazenekarával március elején megkezdi vendégszereplését, ha a község a fűtés és világítás költségeinek fedezésével segíti. A bizottság úgy határozott, hogy a Jókai-utcát! — Nevezze el a község egyik utcáját a legnagyobb^magyar regényíróról. 1 — Kisvárda, január 27. Most Jókai centennáriuma alkalmával, amikor minden város siet a nagy költő iránti hódolatát kimutatni azzal, hogy nevével utcát nevez el, Kisvárdán ennek az igyekezetnek nyomát sem látjuk, sőt még csak mint a jövő messze zenéjét, sem emlegetnek valami ilyesfélét. Pedig Jókai Mór legolvasottabb írónk, kinek müvei ott fe- küsznek a palota és a kunyhó asztalán s aki egész világokat teremtett, magyar világokat. Községünk képviselőtestületének csütörtökön 29-én lesz gyűlése. Tűzzék az illetékesek ezt a kérdést napirendre s határozzanak is oly értelemben, hogy városunk valamely utcája nevét Jókai-utcára változtatják. A centrális fekvésű utcák közül egyedül a Posta-utca neve semmitmondó s igy szerintünk a leghelyesebb volna Jókai nevéről ezt elnevezni, annál is inkább, hogy az iskolába siető diákságnak mindig szeme előtt legyen a legnagyobb magyar regényíró neve, kinek csodás jellemei örök követendő példaképekül álljanak az ifjú előtt. I jó valutájú és rósz valutájú államok között és meg — hogy csak ezt említsem — Záhonyon tűi, Cseh-Slovákiában bizonyosan vigan fújják cseh muzsikusok a talp alávalót, addig ideát és éppen K'svárdán is lógatja a cigány a lábát. Nincsenek bálok. Az igazat megvallva, nekünk magyaroknak nem is a jókedvünk hiányzik, mint inkább nincsen pénzünk. Az idei farsang nálunk kereskedői bukások, fizetés képtelenségek, csődöknek évadja. Pénzszűke van gyászolunk. SZÜRKE, ŐSZI ESTE FARSANG. Az idei farsanggal nem igen lehetnek megelégedve azok a fiatal lányok, akiknek ezidén először lett volna igényük a hosszú szoknyára és a táncra. A koruk megvan, jól is viselkedtek és a papának meg a mamának abszolúte semmi jogos kifogásuk nem lehetne az ellen, hogy elvigyék az advent alatt kisasszonnyá fejlett bakfist az első bálba, — ha volna bál. De már a farsang közepén is túl vagyunk és még uem vei} bál. Bizony elfogultságra mutat és igazságtalan pártoskodás Carneval hercegtől, hogy különbséget tesz győző és legyőzött, ősz van most, bus Istenem, de Őszi este, Jó is lenne Künn a fákat Messze, messze Már megeste Most melegbe Hűvös, nyirkos Járni kinn a Őszi harmat, Tengerparton Sűrű, szürke És suhanni Őszi köd. Vig hajón. Megmeredve Messze-messze Busan állnak Hív a vágyam Kertben a fák S itt maradva És a házak Bús homályban Kontúrjai Továbbfutni Búsan néznek Messzemenni, Most reánk a Megpihenni Köd mögött. Nem lehet. Szürkül lassan Állok kinn az És sötétül Őszi ködben, És a távol Őszi ködben, Bús ködéből Őszi csöndben Villanylámpa S számlálgatom Fénye látszik Messzevágyva Ide hozzám A lehulló Biztatón. Levelet. VÉGH ISTVÁN — A kisvárdai adófelszólamlási bizoottság az 1924 évi általános kereseti adó és az 1924 évi jövedelem-vagyonadó ellen beadott fellebezések tárgyalását f. évi február hó 3-án kezdi meg a kisvárdai Takarékpénztár emeleti tanácstermében. HÍREK-----(=]-----Jó iéba lestük a fogyatkozó Napot, a silrii felhöburok miatt nem volt benne részünk, Elbújt az öreg nap a kiváncsi emberek szemei elől, kik még magánügyeibe is bele akarnak tekinteni. Hiába vártuk a különös látványt, a Nap behúzódott a felhők spanyolfala mögé s mi, felsült leselkedök, csak azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy február 8-án — holdfogyatkozást fogunk látni, — Körvadászatot tartott, vasárnap Ajakon a Kisvárdai Vadásztársuiat. A vadászat, mely a reggeli órákban vette kezdetét» délután 5 órakor ért véget. Ez idő alatt 130 nyulat ejtettek zsákmányul. — Vízállás. A Tisza Vásárosnamény- Szolnok közt árad, másutt apad. Igen ala- cson vizállásu. Jégzajlást Záhonyról és Tokajról jelentettek. — Ui gyógyszertár nyílt meg Szicz István tulajdonos vezetése alatt Mácza hentesüzletével szemben, miáltal Kisvárdának eddig gyógyszertár mélküii nagy része jutott gyógyszertárhoz. Az ajaki uritársaság bálja, nem február 1-én, hanem 2-án, hétfőn lesz megtartva. A műkedvelő előadással egybekötött táncestély már azért is sikeresnek Ígérkezik, mert remélhető, hogy a február 1-i gazdabál résztvevői közül sokan felfogják keresni az ügyesen megrendezett ajaki bálát. — A Falu Rossza Zsurkon. Értesülésünk szerint a közeljövőben a ZsurkiDa| iárda műkedvelő előadást rendez, melyen a ! Falu rossza fog szinrekerülni. — Négy fülü és nyolc lábú bárány ; a karcagi tanyán.- Karcagról Írják: Győrfi ; István gazdálkodó tanyáján csodabárány jölt a világra amelynek összenőtt törzsén ; egy feje volt négy füllel, a hasa alatt pedig i nyolc láb éktelenkedett. A szörnyszülött csak anyja élete árán jöhetett a világra és pár órai élet után elpusztult. Ez idő alatt is rengeteg bámulója volt. A gazda a kis szörnyeteg hulláját átszolgáltatta a városi állatorvosnak. — A debreczeni kerületi Kereskedelmi és Iparkamara 1925 évi január hó 29-én, csütörtökön délután 3 órakor a kamara székhazában (Deák Ferencz és Ver- bőc7y ucca sarkán) rendes közgyűlést tart, melyen több aktuális kérdés kerül megvi- tás alá. — Földmivelésügyi miniszter szabályozta a vizitársulatok alkalmazottainak betegség és balesetbiztosítás. A földmivelésügyi miniszter rendeletet adott ki a vizitársulatoknál alkalmazott embereknek betegség esetére való segélyezése és baleset biztosítása tárgyában. A társulatok az alkalmazottak fizetéséből három százalékot betegsegélyezési járulék címén levonhatnak. Ezzel szemben a v;zitársulatok kötelesek tagjaiknak ezeket a segítségeket nyújtani: Ingyenes orvosi gyógykezelést, azonkívül a szükséges gyógyitószereket, fürdőket, gyógyvizeket és gyógyászati segítőeszközöket, egy éven át ingyen. Táppénzt abban az esetben kötelesek adni, ha a betegség keresetképtelenséggel jár és három napnál tovább tart. Ekkor a keresetképtelenség harmadik napjától számítva a keresetképteI községi képviselőtestületnek javasolni fogja Heltai Hugó kérelmének teljesítését. Mint érdekes pletykát említjük fel, hogy Heltai a gyűlés után kijelentette, hogy a vendégszereplés deficitjére húsz miliiót szánt, de ha a község 10 milliót fizet, eláll a vendégjátéktól. A magunk részéről elvárjuk a társulattól, hogy a jövőben a közönség igényeit a múltnál fokozottabb mértékben fogja kielégíteni.
