Felső-Szabolcs, 1925 (6. évfolyam, 2-46. szám)

1925-06-25 / 25. szám

T. FELSO-SZA. Kir. ügyészség Debreczen ELŐFIZETÉSI ÄR: Negyed évre .... 25.000 K. Tisztviselőknek . . . 20.000 K. Egyes szám ára . . 2000 K. TÁRSADALMI HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ Megjelenik minden csütörtökön SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ HÍV. Kisvárda, Szt László-utca 28 enen Telefonszám 55 enen VI. évfolyam Kisvárda :: 1925 junius 25, Csütörtök 25. szám. MAGYAROK! Aljunk meg egy szóra ! Irta: BARKÓCZY. Társadalmunk, napról-napra öröm­teljesen növekvő, ÉME szervezete Űrnapján ismét bizonyságát adta fel- tétlen rend- s békeszeretetének és annak, hogy nagy nemzeti törekvések rendíthetetlen harcosa, legszentebb eszméink hivatott letéteményese. Országos vezetőségében absolut megnyugvással látjuk közéletünk leg­jobbjait, a kiknek követésében verseng ma már szűkre szabott országhatáraink közt minden igaz magyar. Szabolcs- vármegyének is alig akad — Kisvár­dán kívül — községe, a hol az ÉME helyi csoportja már megszervezve ne lenne. Kérdem: mi oka lehet annak, hogy Kisvárdán még az 1925. évben sem alakul meg ez az izig vérig fajmagyar társadalmi egyesület, a melynek pedig lobogója csak legutóbb is, Űrnapján, ósbudavárában hódolt a Nagyurnak? Mi késlelteti, mi késleltetheti az ÉME megszervezését itt, Kisvárdán, a hol 7000 magyar vár hazafias irányú társadalmi kapcsolódásra? Ahol egyik fékezhetetlen türelmetlenséggel, a má­sik alig hallható fohászként sóhajtja el reményeit, valamennyien várván az erőskezü, elvhü, megvesztegethetetlen vezért, a ki a múlt korhadt társadalmi rendszerének összeomlott hajlékából a friss, a tiszta nemzeti életet lehelő szabad magyar pusztára vezetne ki bennünket? A hol honfoglaló Eleink áldozati füstjének látásától fogna lel­künk megtisztulni s a krisztusi szere­tet átfogó erejével — sziveink — egy­másra találni ? Mi hát az oka, hogy Kisvárda ma­gyarsága, bár sóvárogja, ösztönösen vágyakozik utána, hiába várja mai társadalmi létének reneszánszát? A feleletek özönével tolulnak elő. Egy ezek közzül, magasan, figyelmez­tetőleg válik ki és sötéten, a valóság rideg könyörtelenségével mutat önhi­bánkra, független, a vezetésre ab ovo elhivatott Magyar Urak átkos közö­nyére ! Ez tehát az oka annak, hogy vég­zetszerűen pártos és az alattomosan j beszivárgott idegenek gazdagságra és hatalomra törő mohóságának marta­lékul dobott, magára hagyott magyar véreink egész társadalmi tevékenysége — évtizedek óta — az egymásközötti torzsalkodásban merül ki. Hiányzik a vezér, a kineic személye fogalommá izmosodna a gondolatokban. Hiányzik a vezér, a kinek követésében a meg­értés, egymás tisztelete a keresztyén erkölcs mélységes tisztasága újból el­foglalná helyét a lelkekben, kiirtván onnan az idegenfajuak által beplántált nyomot. Azaz, dehogy is hiányzik! Itt van­nak, itt élnek közöttünk ! Mert többen is vannak, a kik ősi, öröklött birto­kaik élvezetében a praedestináltság egy nemével, traditionális kötelesség­gel tartoznak élére állani magyar faj­testvéreik minden megmozdulásának, (Beküldefett.) Kisvárda, 1925 jun. 21. A kisvárdai reálgimnáziumi Rétisas cserkész­csapatnak, mely már két éve, hogy a leg­teljesebb társadalmi, erkölcsi és nevelő sikerrel működik, végre sikerült a közönség megértő áldozatkészsége és Szilvási János parancsnok buzgósága révén cserkészzászló­hoz jutni. A zászlót vasárnap délután 4 óra­kor avatták föl a Flórián-téren nagy és előkelő közönség jelenlétében. Négy órakor megkezdődött az egyes testületek felvonulása. Sorjában érkeztek a csendőrség, tűzoltóság, pénzügyőrség, a különböző hivatalok, isko­lák s a község vezető emberei. A cserkészek által szépen elrendezett téren nyertek mind­ezeken kívül elhelyezést a többi érdeklődők is, kik zsúfolásig megtöltötték a hatalmas teret. Egynegyed öt órakor harsant fel a cserkészek és velük a közönség ajkán a Himnusz, mely után kezdetét vette az ünnepség. mely a Nemzet jegyében indul meg. Csak ki kellene lépnie egyikőjöknek a közönyösségből, a nemtörődömségből és mire keleten újból felpirkad a hajnal, az ÉME kisvárdai csoportja szépen, tagozottan meg is alakulhatna. Gáncsoskodó, hazafiatlan tendentiáju kritizálástól semmit ne tartsanak a ve­zetésre hivatott Urak, mert tudja itt minden gondolkozó magyar ember, hogy máról holnapra nem lehet kor­szakos eredményeket elérni, a mikor az évtizedeken át tervszerűen lerom­bolt keresztyén világnézet és nemzeti öntudat fundamentumát: az erkölcsi tisztaságra való törekvést kellett előbb szilárdan maradandóvá tenni, de — megszervezve — imádságos bizalom­mal fog nézni a jövőbe, a hol vágya­inak végcélját, az ismét keresztyén és nagy Magyar-Hazát, lelki szemei előtt már most is megvalósulva látja. Magyarok társadalmi összefogása ez, hogy félre ne értsen bárki is, váll­vetett munkálkodásra abban az irány­ban, hogy minden, a mi magyar volt, legyen az ismét a magyaroké : fü, fa, virág . . . Adriától a Kárpátokig. Varga Sándor cserkész szavalt elsőnek majd a cserkészek újabb szép énekszáma és Lukács György cserkész kedves szava­lata után dr. Nagy Sándor rk. hittanár mondotta el a cserkésztörvényeket fejtegető, nagyhatású ünnepi beszédét. Ez után megkezdődött a zászlószegek beverése. Elsőnek maga dr. Nagy Sándor ütötte be Petheö József esp. pléb. kanonok nevében a zászló nyelébe a szöget, majd sorra következtek az egyes hitfelekezetek lelkészei, majd az egyes hivatalfőnökök, kiknek mindegyike pár szavas lendületes beszéd keretében végezte el a szögbeverés aktusát. A zászlóanyák szép szallagokat kötöt­tek a csapat liliomos fehér zászlajára. Ezek végeztével még Virágh Ferenc szavalta el erre az alkalomra irt versét, majd megkez­dődött az ünnepség legmeginditóbb, leg­Inepílgis Met hlzlti mai léibe a cseniészel zíszmési. Nagy ünnepség a Flórián-téren. — Juniális a várkertben. I Eladás Vétel £ Csere P Kölcsönzés P R O T O S. HEGEDŰS ÉS BORY P R O T O S. írógép vállalat DEBRECZEN, Klrály-ucca 4. Telefon 8—75. I javítás ^ Karbantartás ^ Kellékek P Leírások

Next

/
Oldalképek
Tartalom