Felső-Szabolcs, 1925 (6. évfolyam, 2-46. szám)
1925-05-21 / 20. szám
MÁJ 2 ff FELSO-SZAE T: Kir. ügyészség Debreczen ELŐFIZETÉSI ÁR: Negyed évre .... 25.000 K. Tisztviselőknek . Egyes szám ára 20.000 K. 2000 K. TÁRSADALMI HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ Megjelenik minden csütörtökön SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓH1V. Kisvárda, Szt László-utca 28 ajaj Telefonszám 55 cnos VI. évfolyam Kisvárda :: 1925 május 21, Csütörtök 20. szám. lsei ffl ilit Hinni kölcsönt keresnek a városok. Mintegy 46 város akar részesülnie ebben a közős kölcsönben. Meg kell államink emellett a hir mellettj és az ország szempontjából kutatni kell, hogy mire is kell ez a sok pénz. Az előttünk fekvő kimutatás — a melynek eredetije a „ Magyar Városok Gazdasági Központja R.-T. asztalán fekszik — igen helyesen ezt is megmutatja. Ebből pedig megállapítható, hogy nem adósság kifizetésére nem is valami lukszust szolgáló intézmény létesítésére kell ez a pénz, hanem a 46 város közül 32 vízvezetéket, csatornázást és fürdőt, tehát elsőrendű közegészségügyi intézményt akar létesíteni. Ezeknek a kultur érzésű városoknak a sorában nemcsak Debrecent, Szegedet és Pécset látjuk de ott sorakoznak fel a kimutatásban Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Karcag, Mohács, Szekszárd és más kisvárosok is. Bizonyára nem közös megbeszélés vagy felsőbb nyomás az ami a felsorolt városokat erre az elhatározásra hozta, hanem képviselőtestületeik fogékonyak az ilyen közegészségügyiintézmények létesítése és fejlesztése iránt, a lakosok pedig követelik, hogy otthonjukban megtalálják a szennyt kitakarító csatornákat, a jó ivóvizü vezetéket s hetenkint egyszer egy jólberendezett modern fürdőben egy órácskára megszabaduljanak a mindennapi munka gondjaitól s fáradt testüket felüditsék. Annyira fontos ez reájuk, hogy még adóságot is szívesen válallnak. Adóságot, amelynek kamata busásan megtérül, adóságot amely a haladó városok kulturamérője. Na és a községek ? Ugyan kérem. — — — * 1 HTa nif r\ honv®dtiszt gyermektelen 1 allllUHU hadi özvegye, nevelőnöi, házvezetőnői, anyahelyettesi állást keres úri háznál. Cim: özv Götter Jánosné oki. tanítónő Szolnok, vásártéri áll. iskola. P R O T O S. I Eladás R Ó Vétel Ó É Csere P Kölcsönz Szülői értekezlet. Irta : dr. Saskeoy JózseJ. Mi. akik hazánkban első propagálói voltunk a szülői éríekezieteknek, elképedve tapasztaljuk, hogy ez a nagy kulturcélt szol- gáló pedagógiai intézmény helytelen irányban fejlődött. Nem igy képzeltük, nem igy terveztük, nem igy akartuk mi azt létesíteni; Nem a kisvárdai szülői értekezletről beszélek, rövid itt tartózkodásom platt ez irányban tapasztalatokat sem szerezhettem. De figyelem országszerte a szülői értekezleteket, ismerem azt a sablont, a mely a tanintézetekben .szokássá vált úgy, hogy az e téren tapasztalt hibákat bízvást lehet általánosítani. A tanárok leadják az országokban a diákoknak a közlést: holnap délután a torna vagy tanácsteremben szülői értekezlet j lesz, mondjátok meg szülőiteknek, szívesen látjuk őket. A helyi sajtó is leközli a híradást. A szülők eleinte tömegesen, később egyre szórványosabban jönnek el. Az egyik tanár elfoglalja az előadói széket, hosszú száraz, elméleti, akadémikus értekezést olvas fel vagy mond el, a mennek egy tized- részét se érti meg a közönség. Egy kis hangos vagy halk éljenzés, a szülői értekezletnek ezzel vége, a közönség eloszlik. A gyenge tehetségű, bukófélben levő diák szülője csupa előzékenységből és hűségesen eljön erre a „szülői értekezletre", de a többi bizony lassankint elmarad. Ez a mai szülői értekezlet sablonja. Lehetnek, sőt vannak kivételek, de a legtöbb szülői értekezletnek ez a sablonja. Hát bizony nem jól van ez, rosszul van ez igy. Mindennek lehet ezt nevezni, csak szülői értekezletnek nem. Mi ezeket az összejöveteleket valóban a szülők értekezletének terveztük. A szülők értekezletének, melyben a cselekvő tevékenységet a diákok szülői s nem a tanárok fejtik ki. Szülői értekezletnek, melynek elnöke szülő, előadója szülő, a hozzászólók szülők s a melyben a tanároknak irányitó, vezérlő szerep jut csak. Szü'ői értekezletnek, a melyben a vitát a szülök provokálják, egymás között a szülők folytatják. Szülői értekezletnek, a melyben a hozott határozathozatalban a szülők akarata van lefektetve. Szülői értekezletnek, a melyben a tanár kifejezésre juttatja a szülői, családi nevelés helyes irányba terelésének módozatait s a melyben a szülők is rámutatnak az iskolai rend hiányaira, hézagaira, kívülről is észlelhető hibáira. Szülői értekezletnek, a melynek harározatai aztán HEGEDŰS ÉS BORY megszívlelendők a szülők által is, a tanári testület által is, de a tanügyi hatóságok által is. Szülői értekezletnek, mely az iskola és a család közös problémáit tárgyalja, az iskolát a családi körrel, a tanárt a szülővel szoros kapcsolatba hozza és az erkölcsi nevelés, a jellemképzés, a fegyelmezés helyes módszereit a pedagógiailag nem képzett szülővel megismerteti. (Folytatása köv.) Borzalmas tűzvész Aiakon. 10 ház leégett. — Nagy fegyelmetlenség az oltás körül. — Tűzoltóink ember- feletti munkája. (Saját tudósítónktól.) Kisvárda május 18. — Pénteken d. u. terjedt el a hir, hogy Ajakon tűz van. A nyelvek a félfalu égéséről beszéltek. Tudósitönk rögtön megjelent a helyszínen s a borzalmas szerencsétlenség részleteit a következőkben mondja el : A tűz keletkezésének oka az volt, hogy az egyik ház pajtájában gyerekek cigarettáztak. A pajtában két szekér szalma volt ez könnyen tűzet fogott. A pajta csakhamar lánggal kezdett égni s a péntek délutáni erős szél segítségére sietett a tűznek romboló munkájában. Csakhamar átvitte a szél a szikrát a szomszédos házakra sőt a szemközti házsorra is. Lobogó lánggal égtek a házak, a tűz pattogása összeolvadt a sirók jajveszékelésével,jde a tűzoltásra nem is gondoltak. A legnagyobb fejetlenségben kavargóit az egész falu népe. Csendőröknek se hire, se hamva, a tűz végén került elő két kisvárdai csendőr. Közben megérkeztek teljes készülettel a tűzoltók s rögtön munkájukhoz láttak. A népet fokosokkal kellett munkára hajtani s mikor a tűzoltó kocsi elé lovakat kerestek alig találtak egész Ajakon. A biró pedig a a vállát vonogatta . . . Két óráig tartó megfeszített munka után sikerült a tüzet elfojtani, miben főrésze Mácza Endre parancsnoknak és Berger Herman tiszt erélyes vezetésének van. A küszöbök megtelnek siránkozó emberekkel, a kisvárdai nézők hazaindulnak s a leégett üszkös házak felett helyét keresve szomorúan kering az elárvult gólya. . . Aki könyveit olcsón bekötetni akarja, az el nemulassza felkeresni Landau Emánuel könyvkötőt Deák Ferencz-utca ll. szám P R O T O S. Írógép vállalat DEBRECZEN. Király-ucca 4. Telefon 8—75. Kisvárdal képviselet: KRUPPA JÁNOS, Rákóczi u. 54. I Javítás ^ Karbantartás g Kellékek P Leírások
