Felső-Szabolcs, 1925 (6. évfolyam, 2-46. szám)

1925-04-30 / 17. szám (18. szám)

na wu Tf FELSO-SZAI T. Kir. ügyészség Debreczen ELŐFIZETÉSI ÁR: Negyed évre . . Tisztviselőknek . Egyes szám ára 25.000 K. 20.000 K. 2000JK. TÁRSADALMI HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ megjelenik minden csütörtökön SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓH1V. Kisvárda, Szt László-utca 28 Telefonszám 55 c»cn 03 03 VI. évfolyam Kisvárda :: 1925 április 30, Csütörtök 17. szám. Szomjazzuk a magyar egységet. Ezt kívánjuk ezer­éves történelmünk minden szakában. Ez a legforróbb kívánságunk ma, mi­dőn hazánk jogtalanul feldarabolt s koncul odadobott részein rágódnak akik erre „érdemeket“ szereztek. Ez az újra és újra felszakadó kérdés késztet minket, hogy elmélkedjünk annak okairól. Ellentétek mindig voltak és van­nak az emberek között. A munkaal­kalmak, a foglalkozások ahelyett, hogy közelebb hoznák az embereket egy­máshoz, feneketlen törvényt mélyíte­nek vagy meg nem mászható falat emelnek az emberek közzé. Elválaszt a faji külömbség, szétválaszt életsor­sunk, választófalat von a vérmérséklet, a jellem, az arany, mely a gurulás köz­ben, peremének megfelelő keskeny határvonalat huzva, a legélesebb osz­tály külömbséget szüli. A jólét, a szegénység, a szerencse és nyomor, öröm, bánat, a ruházat, a műveltség külömböző foka mind meg annyi el­lentét amelyet aztán a külömböző val­lás és politikai pártálás betetéz. Sajnos nem áll hatalmunkban, hogy minden választó falat ledöntsünk s minden köztünk ásítozó örvényt be­temessünk, de amit lehet az egység megóvására megtennünk azt hazafias és keresztényi kötelezettségünk szere­tettel cselekedni. „Eltávolítani az igaz­ságtalanság és célnélküii osztályellen­tétek szöges drótját, hogy ne diszte- lenkedjék minden sövényen“. Közeledjünk testvéri szeretettel mindenkihez aki hajlandó ezt megér­téssel fogadni. A pénz, a faj, a sze­rencse által ásott árkok felé építsünk aranyhidat, hogy a vágyódok éhségét csillapítsuk. Legyünk elnézők, irgalmas szivüek és segitőkészséggel siessünk a nyomor enyhítésére, szemelőtt tartva, hogy a jólét, a szerencse, a magas állás nem csak disz, hanem ezekkel igen sok kötelesség is jár. — Tegyünk meg mindent, hogy férfiak és nők kik felebarátaink, fivérekké és nővérekké váljanak. „Kezdjétek ezt a munkát a családban, az irodában a gyárak munkatermében, ahol parancsoltak, ahol tanított, ahol felügyeltek. Kezd­jétek azoknál kik utatokban nehézsé­geket támasztanak s terveiteket ke­resztezik“. Meglássátok munkátok eredményes lesz s hazafias lelketek boldog meg­elégedéssel fog örvendezni, hogy a szétkivánkozó magyaregységbe egy összefogó kapcsot ti is leütöttetek. K. Május elseje. A nemzetközi munka ünnepe. A gépek zakatolása elnémul, a kalapács, a tű, a gyalu megpihen ezen a napon, a gyárkémények gomolygó füstjét nem hordja a szél, kihal a gyár, a műhely. A munkáskezek milliói szünetet tartanak a munkában, hogy uj élet­erőhöz jussanak. Ünneplőbe öltözött munká­sok százezrei és milliói keresik fel az árnyas ligetet, hogy szórakozással, mulatóssal üljék meg ezt a napot, a mely a közgazdasági élet egyik legfontosabb faktorának, a mun­kának az ünnepe. Hajh, nem mindig igy ünnepelt a mun­kás. Volt egy május elseje, a mely nem a munkának, de a megtévelyedett munkások­nak volt a győzelmi mámortól megitasult ünnepe. Vörösbe vont mindent, még az em­berek szolid kék szemeit is. Szeretet helyett bosszús gyűlölet fütötte a munkás lelkeket. A véresszemü bosszú, a tajtékzó düh, a vak gyűlölet a sárga irigység és a beképzelt diadal győzelmi mámora. Az urgyülölet, a vagyon iránti irigység és a nemzeti letargi­ában való vak elbizakodottság. Azt hitték győztek, pedig harcot sem folytattak a pol­gárság ellen. Azt hitték a nemzet áléltsága és a rajtaütésre megszerzett hatalmuk állandó lesz, örökévig tartó lesz. És ennek a vé- resemlékü pünkösdi királyságnak örültek oly nagyon és ezt ünnepelték 1919. május elsején oly borzalmas rikító vörös színekkel, ahogyan még a munka ünnepét nem ülték meg sehol. tarca------s------­A vármegye. IX. A jóképű gépvezető unalmasan billen­tett egyet a kormány kereken s a nagy barnavörös Fiatkocsi zajtalanul torpant meg a faluháza előtt. Az elsiető kisbiró hiába kísérletezett a kocsi ajtajának fogóiával, fej. csóválva hagyta abba s nagyot nézett mikor a kocsi vezető egyetlen ujj nyomására ki­pattant a finoman párnázott ajtó s a puha ülésből felemelkedett egy fiatal arcú komoly és egy idősebb arcú vidám férfi: a szolga- biró meg a felügyelő. Mire kiszáltak a fő­bíró is észbe kapott s beszólt a jegyzőnek is, aztán szépen illendően lekezeltek a ven­dégekkel s a jegyző jelentette, hogy a kis­gazdatársadalom a szemközt lévő iskola tantermében várja már a történendőket. Átmentek. A jóképű szolgabiró kevés szó­var elmondta mi járatban vannak, aztán át­vette a szót a gazdasági felügyelő s a köz­legelők létesítéséről szóló rendelet ösmerte- tésébe fogott. Ment a dojog szépen. Alsóvégesi K- Kovács János uram a kisgazdatársadalom elnöke már el is szundított. A s.olgabiró pedig jegyzeteket készített ilyen formán április 24. György napja van. Van még erre: a hónapra 140.000 koronám, takarékosan elég lesz elsejéig. Aztán hozatot a kisbiróval a „Hangyából* képes lapot és irt egy pár szót rá magyarul, de érthetetlenül, mert azt csak annak kellett érteni a kinek küldte oda valaqová a Tisza mellé Mányokra. Aztán jött egy takaros, máslis szoba, cica egy levéllel abban csak annyi volt. „nevem nípja van, huncut aki nem nálam / ebédel*. Hát biz ez igaz oda el kell men­nünk el is mentek és kitűnő hangulatban telt az idő. Jó ebéd, szép leányok, vidám társaság, egy kis tánc is került mert a falu zenekara tisztelgett és húzta még akkor is amikor az autó elóált. Jól sikerült hivatalos kiszállás, állapította meg a szolgabiró. Este aztán következőt jegyezte be a noteszébe; kisbirónak — — 10.000 K., sofförnek — — 40.000 „ cigánynak — — 60 OOP , összesen: 140.000 K. marad erre a hónapra kereken semmi. De- hát, hogy jövök én ehez hivatalos kiszállás alkalmával? Töprengett pár percig s aztán rájött, hogy ez reprezentációs költség. Ez meg nyugtatta, mindössze az a rész ho­mályos előtte miért kell ezt is a százarany koronából fedezni amiből még megélni sem lehet. Aztán mosolyog egyet s íeménytelt arccal gondol a jövőbe s egy tiszamenti kis fészekre. Antik. I Eladás ó Vétel j? Csere p Kölcsönzé? P R O T O S. HEGEDŰS ÉS BORY Írógép vállalat P R O T O S. DEBRECZEN, Király-ucca 4. Telefon 8—75. Kisvárdai képviselet: KRUPPA JÁNOS, Rákóczi u. 54. I Javítás ^ Karbaotartá* Kellékek P Leírások

Next

/
Oldalképek
Tartalom