Felső-Szabolcs, 1925 (6. évfolyam, 2-46. szám)

1925-02-19 / 8. szám

1925 FEB. 2 0*. FELSŐ-SZAI T. Kir. ügyészség Debreczen ELŐFIZETÉSI ÁR: Negyed évre .... 25.000 K. Tisztviselőknek . . . 20.000 K. Egyes szám ára . . 2000 K. ........ ^^^--r***** TÁR SADALMI HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ megjelenik minden csütörtökön SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIV. Kisvárda, Szt László-utca 28 cd cd Telefonszám 55 cd cd VI. évfolyam Kisvárda :: Csütörtök, 1925 február 19 8. szám. Csendőrség. Ez a katonailag szervezett rend- fentartó és nyomozó testület alapítása óta mindig bírta rokonszenvét az egész országnak s fejlődésével karöltve nö­vekedett az a szeretet és tisztelet] a mely körülvette. Nagy tekintélynek örvendett s ezzel a közrendet az egész országban rövidesen helyre is állította. A háború alatt úgy idehaza mint a harctér n fényesen megállta helyét. A forradalom nehéz napjaiban és az ez után következő nehéz időkben ha volt néhány félrelépés vagy eltévelyedés ez nem eshet az egész intézmény rovására, hiszen ilyen megtéveiyedést tapasztalhattunk igen sokaknál kik nem napi zsoldból éltek, hanem a tehetős, magasabb intelligenciájú társadalmi osztályok tagjai voltak. Ma a háború utáni békésebb de még csendesen mindig forrongó nap­jainkban örömmel látjuk, hogy a csen­dőrség ujéletre kelve| egészen közeiért azon magaslathoz amelyen háború e- lőtt állt. Kisvárdát a csendőrség egészen közelről érdekli. Nem csak azért mert a községi rendészetet a csendőrség látja el, de érdekli azért is mert az ország ideiglenes uj határának megvo­nása következtében, nem különben a . Csonkavármegyék összevonásával ke­letkezett uj helyzet folytán, rendészeti szempontból is, itt a határhoz közel, alkalmas helynek látszunk arra, hogy a csendörségnek vármegyei parancs­noksága, esetleg egy csendőrségi is­kola s az ezekkel szoros kapcsolatban álló hivatalok itt helyeztessenek el. ügy tudom a parancsnokság felállítá­sa befejezett dolog, az iskola ügye folyamatban van. Kisvárdára nézve mindkettő köz­érdek, mint minden ami lanyha vér­keringését felüditi. A vezetőknek és a képviselőtestületnek karöltve oda kell hatniok, hogy ezen intézmények kel­A kisipari nitelt az orszagoan annyian veszik igénybe, hogy az előirányzott 15 milliárd koronából nem is tudja a jogos igényeket kielégíteni. A határok felszabadításával a védő­vámok dacára a magyar iparosság a lehető legrosszabb helyzetbe került, — A magyar ipar versenyképességét a külföldi iparral szemben erősen gyengíti az a magas kamat­láb, amellyel a magyar iparosság meg­küzdeni kénytelen. Amig a külföldi iparos 5—10 százalékig kap hiteleket, addig a magyar iparos 26—40, sőt vannak esetek, amikor ennél nagyobb százalékot kénytelen fizetni. Ezen a helyzeten feltétlenül változ­tatni kell, ha nem akarjuk azt hogy a ma­gyar iparosság a hazai piacot elveszítse. A kormány eddig 15 milliárd kisipari hitelt folyósitott, azonban ez nagyon kevésnek bizonyult. Hibája ennek a hitelakciónak még az, hogy a folyósítás roppant iasan történik. Hetek múlnak el, amig a jogos hiteligény- lés a hitelhez hozzájuthat. A mai rendszer Acél Jenő dr. az ismert debreceni ügyvéd, tartott rendkívül értékes nivós is­mertetést a legaktuálisabb kérdésről a kényszeregyezségi eljárásról. Acél dt. megszívlelendő előadásából közöljük a következőket: — Az én megítélésem szerint a tisz­tességes, a szolid kereskedői névre büszke magyar kereskedő előtt a kényszeregyezségi eljárásnak époly félelmes és rettegettnek mellett a hitelkérők bonitását két bizottság bírálja felül. Az egyik az KOSz-nél mű­ködik, másik pedig az ANKER biztositónál. Ugyanis, ha az KOSz bizottság az igénylő bonitását már felülvizsgálta, akkor a hitél- kérés átmegy az Anker bizottsághoz, amely teljesen élőről kezdve a hitelkérő és kezesei által nyújtott fedezetek felülvizsgálását. Az Az Anker biztosító azért tartotta fenn ma­gának ezt a jogot, mert a Pénzintézeti Köz­ponttal szemben az Anker vállalja a szava­tosságot. Ezért százalék szavatossági juta­lékot számíthat fel. A kölcsönnek ez a 4 százalékkal való megdrágítás szeritem tel­jesen felesleges, mert az lOKSz kezes nélkül csak jelzáloghiteit ad vagy kezesekkel váltó­hitelt. Azonkívül a legerősebb fedezetre is csak minimális hitelt nyújt, úgy, hogy egy biztositó vállalat bekapcsolása teljesen fe­lesleges és csak kölcsön megdrágítására vezet. Ezeken a bajokon feltétlenül segíteni kell, ha azt akarjuk, hogy iparunk meg­maradhasson és el ne pusztuljon. kell lenni, mint a vagyont és becsületet tönkretevő csődnek. A kényszeregyezség nem oázis, ahová az inzolvencia sivatagából menekülni lehet, nem jótékony fürdő, ahol a könnyelmű adósságcsinálás.lvagy köny- nyelmü gazdálkodás tehertengeréből felét, vagy annyit amennyit lemosni lehet. Ez pokol, amit el kell kerülni minden becsü­letes kereskedőnek a lehetősége határán belül. A rendelet nem szabálynak alkotta a A kényszeregyezség pokol, melyet minden becsületes kereskedőnek kerülni kell. Acél Jenő dr. érdekes előadása az utazók otthonában. I Eladás ó Vétel G É Csere p Kölcsönző P R O T 0 S. HEGEDŰS ÉS BORY P R 0 T O S. DEBRECZEN. Írógép vállalat Ktrály-ucca 4. Telefon 8—75. I Javítás ^ Karbaotartás Q E P Kellékek Leírások A kisipari hitel ügye. i nokságának és más intézményeinek Kisvárdán való elhelyezését, úgy a legfelső fórumnak módjában áll eré­lyesen cselekedni. A sok leirat, átirat, tárgyalás szemle udvarias forma ugyan, de ha­sonló természetű országos érdekű dol­goknál mellőzendő. A mostani eset­ben még jogsérelem sem fog érni senkit. 1 K. F lő módon elhelyezést nyerjenek. Lesz­nek hangok ugyan ez ellen, mert Kis- várda lakosainak egy bizonyos része nem szereti a csendőrséget de a köz­ség érdeke feltétlenül előbbre való mint egyesek alaptalan averziója. Ha pedig a község mégis azt a bizonyos „nem lehet, nincs hely, nincs pénz“ kifejezésekkel irattárba akarná tenni ezt a kérdést is, ha csakugyan állami érdek kívánja a csendőrség parancs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom