Felső-Szabolcs, 1925 (6. évfolyam, 2-46. szám)
1925-11-12 / 45. szám
A rú V v c/f:- 2 fd ff FELSO-SZAE T. Kir. ügyészség Debreczen HfffH ELŐFIZETÉSI ÄR: Negyed évre .... 25.000 K. Tisztviselőknek . . . 20.000 K. Egyes szám ára . . 2000 K. TÁRSADALMI HETILAP Az Ált. Ipartestület hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ Megjelenik minden csütörtökön SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓH1V. Kisvárda, Szt László-utca 28 Telefonszám 55 CD CD CD CD VI. évfolyam Kisvárda :: 1925 november 12, Csütörtök 45. szám. Adómérséklés, vagy adóemelés? A pénzügyminiszter az 1926. évre adómérséklést Ígért. Megígérte, hogy a legigazságtalanabb adónemet, a kincstári házhaszonrészesedést eltörli és megszünteti az adózaklatást. Ezzel szemben az 1925|26. évi költségvetés adatait olvasva megdöbbenünk a számkolosszusok láttára, melyeket az uj költségvetés tartalmaz. Egy pár adat igazolja állításainkat. Forgalmi adóra 1502 milliárd van előirányozva az ez évi 1360 milliárddal szemben. A házadónál 78 2 milliárd helyett 290 milliárd, vagyonadónál 76‘5 milliárd helyett 132 5 milliárd az előirányzat. A szeszadó, a söradó, gyufaadó, dohányjövedék is jelentős emelkedést mutat. Az élet tehát 1926-ban újabb .terhek jármát veheti nyakába. Elviselhetetlenné válik az ipar és kereskedelem helyzete, különösen a városi lakosság fogja megérezni a szanálás elviselhetetlen súlyát. Hazafiui érzésünk azt diktálja, hogy a teherviselő képesség legvégső határáig kell részt vennünk az ország megmentésében. Többet azonban nem adhatunk, mint amennyi erőnkből telik, mert ha ezt tesszük fizetésképtelen nyomorékai leszünk az államnak és magunk is támogatásra szorulunk. A mai helyzet a pusztulás képét mutatja, semmi vigasztaló fénysugár, napról-napra rosszabb a gazdasági helyzetünk, az őszi szezon nem hozott senkinek semmit. A pénzügyi kormányzat szakítson eddigi politikájával, amely rózsás reményekben látva a jövőt, a terhek leszállítása helyett újabb megterhelésekkel kívánja agyonszanálni tönkrement országunkat. Dr. K. L. Uccaszabályozás. Faültetés. Építkezés. Elégedetlenség és más aktuális históriák. Szép, gyökeres, egyenes, egészséges fákat ültet az elöljáróság az aszfaltjáró szélére. Az ültetés szakértelemmel és gonddal történik, az alany jó, kell, hogy a fácskák megfoganjanak. Őszintén szólva ezt az örömünket az a mindig megjelenő, mindig motoszkáló öröm lohaszgatja, hogy a fák megkimélésére nem látunk a közönségben elegendő garanciát. Ebben a községben nem sok érzés van az iránt, ami szép. Ez az averzió nem azokban nyilvánul meg, akiknek háza előtt várja jövő életét az a kis illatos hársfa, hanem más uccák lakójában, a kültelkiekben és restellem kiírni — az iskolás gyerekekben, de szintén csak a kültelkiekben. Valami csodálatos érzéketlenség van némelyekben minden szépitési igyekezettel szemben. Némely ucca ebben vezetőszerepet játszik. A gyerekek állandóan az uccán vannak, kiabálnak, ordítanak, káromkodnak, egymí'* haiigálják és kerítést ütögetve lázitják a kutyákat, mig csendesebb társaik a házak falára mértani ábrákat rajzolva irás tudásukat is bemutatják. Ugyanezeket látom a temetőben fiatal hajtásokat tördelni, virágokat lopni, s hallom trágár dalokat énekelni. Ezektől féltem az elöljáróság gondos munkáját, de viszont az elöljáróságra hárul az a nem kis feladat, hogy védelmezze meg ezektől a kis vademberektől mindazt, amit gondosan a mi kis fészkünk — sárfészkünk — szépítésére szánt. Szépítés I Mennyi minden tolul szemeim elé, midőn e szót leírom s bele mélyed tekintetem a sürü vizpárás, ködös őszi levegőbe, az ucca hig során át, amit éppen most csap fel egy gyors tempóban sikló gépkocsi két szép női lábra, selyem harisnyát és gloknis bundát nem kiméivé s egy sok millió költséggel kiszépitett ház világos falára, ablakára. Ezek a modern, üvöltő szörnyek, amelyek esti sétánk alkalmával fényes lámpáikkal teszik próbára szemünk világának álló- képességét s amelyek gombamódon szaporodva valami városias szint adnak az esti uccai életnek, igen udvariatlanok és nem akarnak maguk iránt szinpátiát kelteni. A hig sárban, a nyári ucca porában, a falusi szekerek bambán ácsorgó lovai és gazdái között nem szívesen látott tünemény ez az „ördögszekér“. Sok idegenből ide származott embert ösmerek, akik nem tudnak ideszokni. Idegen nekik a zegzugos ucca, amely keskeny, sáros, vagy poros s idegen nekik j a legfőbb forgalom lebonyolítására szolgáló főucca, amelyen a sétálót, pihenni vágyót, üzletek bejárata fölé Ízléstelenül kifüggesztett tárgyak, az üzlet külső falára kifeszitett, ki és kinem mondható tarka és fehér alsóruhák, ócska nadrágok, vasfazékok, pazar rendellenes, de bizalmas viszonyban varázsolja elénk a budapesti Teleki-tér egy részletét. A nagy „córesz“ — (ez kérem speciális helyi vészkiáltás) — dacára sűrűn keletkeznek apró üzletek, amelyekre, legalább ez idő szerint, semmi szükség nincs. Nem tudjuk ki ad ezek nyitására engedélyt, de ha már ez a szükséglet, meglévő, stilszerü házak külső képét bontja meg azzal, hogy boltajtókat hasítanak öreg falakba hát lenne valamelyes gondolkodó fő, amely ma engedné, hogy ezek az uj üzletek, úgy nyittassanak, hogy 10—12 méter hosszban az ajtók különböző magasságban legyenek. Az ilyen felületes elbírálása az ajtónyitási kérelemnek nem csak a házat csúfítja el, de egész uccarészt tönkre tesz. Kérjük azokat, kik a csinosítás ügyét irányítják, legyen gondjuk az ilyenekre s Ízelítőül tekintsék meg a régi Somogyi házat. A járdaépítési terv is megbukott s igy a hármasuti vasúti megállóhoz és Veres- marty uccához való eljutás fáradalma nem áll arányban a közköltség százalékával, sőt az átjárók tisztasága sem egyenlíti ki ezt a bosszantó differenciát, a postauccai össze- roskadt járda részletek pedig egyenesen Kihívják az elégedetlenséget, amely elég sűrűn meg is nyilvánul. Az uccarendezés, a külső csinosság fejlesztése, a tisztaság és rend elsőrendű feladat s nem szabad, hogy ennek elhanyagolása derék elöljáróink terhére irassék. Együttes erővel kell mindenkinek odahatni panasszal, jelentéssel, személyes közbelépéssel és képviselőtestületi gyűlésen tett indítványokkal, hogy fejlődő, csinosodó községünkben a lakosok és az idegenek egyformán jól érezzék magukat, ne bosszankodva távozzék az ügyei elintézése miatt idejövő, de szívesen és minél gyakrabban keressen fel minket. Csak ez használhat nevünknek, iparunknak, kereskedelmünknek, tehát csak ez lehet a helyes irány. K. Szabadoktatási előadások. Az állami iskola vezetősége által megszervezett — téli időben működő Szabadoktatási Bizottság ez évi munkája folyó hó 15-én veszi ismét kezdetét. Ez és téli időszakában 9 ilyen előadás van tervbe véve. Az első, megnyitó előadáson gróf Széchenyi Istvántól is meg fog emlékezni a Vezetőség. Az első előadó Varga János áll. reálgimnáziumi tanár lesz. Az előadás kezdete délután 5 órakor.
