Felső-Szabolcs, 1925 (6. évfolyam, 2-46. szám)

1925-10-22 / 42. szám

1925 október 22, csütörtök Felső-Szabolcs 3 — Perzsaszövő tanfolyam. Közsé­günkben Bartha Károly áll. reálgimnázium tanár neje és Komjáthy Erzsiké urleány perzsaszövő tanfolyamot rendeznek. A ta­nítás f. hó 23-án délután 3 órakor kezdődik az áll. reálgimnázium egyik termében. Tandíj 250,000 korona, jelentkezéseket elfogad a Nemes-féle könyvkereskedés is. Akik a tan­folyamon részt venni akarnak pénteken dé­lután 3 órakor jelenkezzenek okvetlenül, hogy í. hó 26-án már rendszeresen mehessen a a munka. Nem tudjuk eléggé helyeselni ezt a tanfolyamot: a hosszú téli délutánokon szo­bába szorult hölgyek a házi-ipar eme leg- müvésziesebb ágát elsajátítva kellemesen szórakozhatnak otthonukban, sőt tekintélyes összeget spórolhatnak, illetőleg kereshetnek is meg. Meg vagyunk győződve, hogy Kis- várdának különösen hölgyközönsége öröm­mel fog a tanfolyamra jelentkezni. A ma­gunk részéről jó sikert kívánunk hozzá. Hölgyeim! Földbirtokos és malom- tulajdonos, nőtlen, 34 éves iskolázott fiatal­ember vagyok. Vagyonom hárommilliárdot meghalad. Megnősülnék ! Feleségül vennék hozzámillő hajadont, vagy fiatal özvegyet. Vagyon másodrendű, főfeltétel háziasság, jólelküség. Leveleket: „Karácsonyi esküvő" jeligére Kiss hirdetője Budapest, Kossuth Lajos ucca tizenöt továbbit. — Oltessünk gyümölcsfát! Szak­tanáccsal, ajánlattal készséggel szolgál Unghváry József faiskolája Cegléd, vagy budapesti irodája VI., Andrássy ut 56. sz. Árjegyzék ingyen. — Szoptatósdada bötejü, egészsé­ges (röntgen vérvizsgálattal) mindenkor ren­delkezésére áll az évtizedek óta közismert Dr. Szegő féle Dajkavizsgálóban. Budapest VI Szív u. 69. Mindenféle megbízatások és felvilágosítások telefonon is Interurb. 93-22. Felhívás. Az Iparfejlesztő és Kereskedelmi rész­vénytársaság hitelezői a lemondás folytán megüresedett ellenőrző bizottság helyébe az 1925 október 8-án megtartott közgyűlésen tagokul Dr. Osváth Pál, Dr. Bozsán Endre, Révész Albert, Waller Béla, Kundler József és Hartman József urakat választották meg. Az igazgatók Dr. György Sándor és Fleisch- man Kain lemondása folytán megüresedett helyre Kun Samu és Mandel Bernát urakat nevezték meg, Tekintettel azonban a meg­jelent hitelezők által képviselt követelés összeg számára, a közgyűlés azt a határo­zatot hozta, hogy a szavazást folyó hó 24-ig nyitva tartja és az összes hitelezőket, akik a közgyűlésen meg nem jelentek, felhívja, hngy szavazatukat Dr, Osváth Pál Szent László uccai ügyvédi irodájában annál is inkább adják le, mert elmaradásuk esetén úgy tekintetnek, mint akik szavazatukat a fent nevezettek mellett adták le. Iparfejlesztő és Kereskedelmi r, t, Ellenőrző bizottság. 787/1925. sz* Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. c. 102. §-értelmében ezennel köz­hírré teszi hogy a miskolczi kir. jbiróság 1924 évi P. 113j3 számú végzése következ­tében Dr. Keller Miklós miskolczi ügyvéd által képviselt Ondróczki Andor miskolczi lakos javára 19.400,000 K s jár. erejéig 1925 évi augusztus hó 7. napján foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 51.819000 koronára becsült következő ingó­ságok u. m. egy cséplőgarnijura teljesen felszerelve, 10 mm- búza, 10 mm. 20 kg. gabona és 75 kg árpa nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a kisvárdai kir. já­rásbíróság 1925-ik évi Pk 6422 5 számú végzése foltán 19.400,000 K tőkekövetelés, ennek 1924 szeptember 1 napjától járó 18% kamatai 4'424,062 koronában biróilag már megállapított költségek erejéig Nyírtasson 1915 évi október hó 29-ik napjának d. e. 11 órája, Pátrohán 1925 október hó 29-ik napján d, u, 1 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. c. 107. és •08. §§-ai értelmében készpénz fizetés mel­lett a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is elfognak adni. Amennyiben az elárvezendő ingóságo­kat mások is le és felülfoglaltatták és azok­ra kielégítése jogot nyertek volna ezen ár­verés az 1881. évi LX. t. c. 120. § értel­mében ezek is elrendeltetik. Kelt Kisvárda, 1925 évi okt. 6-án. Árverés kitűzés 9 példány 135000 K. Mezey János, kir. bir. végrehajtó. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi 60. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a kisvárdai kir. járás­bíróságnak 1925. évi 725 számú végzése következtében Dr. Pető Ernő budapesti ügyvéd által képviselt Schumakker Kálmán budapesti lakos javára 3'382,400 kor. s jár. erejéig az 1925 évi junius 12 napján foga­natosított kielégítési végrehajtás utján felül- efoglalt 24,800.000 kor. becsült következő ingóságok u. m. házibutorok és zongora nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a kisvárdai kir. járás­bíróságnak 1925-ik évi Pk. 5530. sz.-vég­zése folytán 3,382.490 korona tőkekövetelés, ennek 1924 október 22-töl december 10-ig járó heti 2 százalék azontúl 18u/0 kamatai és eddig összesen 585,475 koronában birói­lag megállapított költségek erejéig Pátrohán 1925. évi október hó 31. napjának d. u. fél 4 órájahatáridőül kitüzetik, és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzés­sel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. 108. §§-ai ér­telmében készpénzfizetés mellett a legtöb­bet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. A fizetett összeg végfizetés esetén be- számitattik. Kisvárda, 1925. okt. hó 7-én. Árverés kitűzés 11 példány 165.00 K. A kisvárdai kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Róth Jenő mándoki lakos, kérelmező, társtulajdonosnak Márczi Sándor és neje szül. Csillag Mária s Gulár Endre mándoki lakos társtulajdonosok ellen tulajdonközös­ség megszüntetése iránt indított ügyében a tkvi hatóság a kérelmező kérelme követ­keztében a nyíregyházai kir. törvényszéknek P. 4379/1925—9. számú jogerős Ítélete s az 1881. LX. t.-c. 144 , 146., 147. §§-ai, valamint a in. kir. minisztériumnak 5360/ 1924. M. E. számú rendelete és a 4070/ 1915. M. E. számú m. kir. minisztériumi rendelet 18. §-a értelmében elrendeli a vég­rehajtási árverést a tulajdonközösség meg­szüntetése végett a kisvárdai kir. járásbíró­ság területén lévő Mándok községben fekvő és a mándoki 19. sz. tkvi betétben A I. 1-5 sor és 133., 134., 135., 136 , 137. hrsz. számok alatt foglalt 3/27-ed részben Róth Jenő, 3/27-ed részben Márczi Sándor és neje szül. Csillag Mária és 21/27-ed részben Gulár Endre nevén álló 623 négyszögöl területű házas beltelki ingatlanokra 30,000.000 K kikiáltási árban (1912. L1V. t.-c. 48. § és 5360/1924. M. E. számú ren­delet 3. §.) A tkvi hatóság az árverésnek Mándok községházánál megtartására 1925. évi de­cember hó 29. napjának délelőtti 11 óráját tűzte ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. t.-c. 150. §-a alapján a következőkben i állapítja meg: j 1. Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908. XL1. t.-c. 26 §.) 2. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 20 százalékát készpénzben vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképcs értékpapirosban a kiküldöttnél letenni és a bánatpénznek előlegesen bírói letétbe helyezéséről kikiáltott letéti elismer­vényt a kiküldőiknek átadni és az árve­rési feltételeket aláírni. (1881. LX. t.-c. 147., 150., 170. 1908. LXI. t.-c. 21. §.) 3. A tulajdonostársak bármelyike ár­verezhet. Erre a célra a bánatpénznek csak oly hányadát kell letenni, amely az ingat­lanokból a többi tulajdonostársakat meg­illető hányad része esik. 4. A kincstár valamint a Magyar Föld­hitelintézetek Országos Szövetsége mint árverező bánatpénzt letenni nem köteles az 1889 XXX. t.-c. 10. §-ának második be­kezdése alapján adómentes záloglevelek, kibocsátására jogosított és Budapesten szé­kelő részvénytársaságok és szövetkezetek valamint az 1898. XXXII. t.-c. alapján ala­kult központi hitelszövetkezet, a javunkra zálogjoggal megterhelt ingatlan elárverezé­sénél. Abban az esetben, amelyben az ár- verelő a törvény értelmében 2 bánatpénzt elveszti a bánatpénz letétele alól felmente­tett árverelő a telekkönyvi hatóság felhívá­sának készvételétől számított nyolc nap alatt a bánatpénznek megfelelő összeget birői letétbe helyezni köteles. (1908. XL1. t.-c. 21. § 1911. XV. t.-c. 15, §.) 5. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapí­tott bánatpénzt az általa Ígért ár ugyan­annyi százalékáig kiegészíteni. Ha ennek a kötelezettségének eleget nem tesz, Ígérete figyelmen kívül marad és az árverésben, amelyet haladéktalanul folytatni kell. részt nem vehet. A bánatpénz letétele alól felmentett árverelő a bánatpénz kiegészítésének meg­felelő összegét nem köteles. (1908. XLI. t.-c. 25. §.) 6. A Vevő köteles a vételárat az árve­rés napjától járó 6 százalék kamatával együtt a Magyar kir. Postatakarékpénztár utján a kisvárdai m. kir. adóhivatalnál mint birói letéthivatalnál három egyenlő részlet­ben megfizetni, még pedig az első részletet 15 nap alatt a 2-at 30 nap alatt, a 3-at 45 nap alatt az árverés jogerőre emelkedé­sétől számítva. A bánatpénz az utolsó rész­letbe fog beszámíttatni. (1881. LX. t.-c. 147. §. f. 150. §.) 7. Ha az ingatlanokat egy vagy több tulajdonostárs vette meg, a vevő a vétel­árnak azt a hányadát, amely az ő tulajdon- hányadának megfelelnem köteles megfizetni. 8. A vevő köteles az ingatlant terhelő és az árverés napja után esedékes adókat, az átruházási illetéket, valamint az elárve­rezett ingatlant a fennálló törvények szerint terhelő szőlődézsma, úrbéri és más hasonló természetű váltságot, a birtok rendezési költségjárulékokat,úgyszintén a vizszabályo- zási tartozásnak az árverés napja után ese­dékes részleteit a vételárba betudás nélkül viselni. (1881. LX. t.-c. 184. §.) 9. A végrehajtási törvények a csatla­kozásra vonatkozó rendelkezései nemnyer­nek alkalmazást. 10. Ha az árverési vevő az árverés fejezéséig oly körülményt igazol, amelynél fogva az állam elővásárlási jogának (1920. XXXVI. t.-c. 17. § és 1924. VII, t.-c. 7. §) avagy e joggyakorlásának nincsen helye és hogy hatósági tudomásul vétel nem szük­séges és ha az árverés napjától számított nyolc nap alatt előterjesztést és 15 nap alatt utóajánlatot nem adnak be, valamint ha vevő a vételárnak legalább 2/3-ad részét megfizette, a telekkönyvi hatóság a vevőnek vételi bizonyítványt ad ki, amelynek alap­ján a vevő a megvett ingatlant birtokába veheti. (1881. LX. t.-c. 180. t. 1908. XLI, 27. § és 1925. VIII. t.-c. 25. §.) 528. V./1925. sz. Árverési hirdetmény. Mezey János kir. jbirósági végrehajtó. 3077/1925 tk. szám. Árverési kivonat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom