Felső-Szabolcs, 1925 (6. évfolyam, 2-46. szám)

1925-01-22 / 4. szám

1925 január 22 csütörtök. Felső-Szabolcs 3 — Ügyvédi hir, Nagymadasai Bogcha Pál nyug. hadbiró ezredes, a m, kir. buda­pesti legfelsőbb honv. törvényszéknek sok éven át volt ítélő birája, katonai védői iro­dáját, Debreczen, Szent Anna utca 22. sz. alatti székhellyel megnyitotta. Értesülésünk­höz képest ezidő szerint a debreczeni honv. törvényszék területén ő az egyedüli spéci- | alis katonai bűnügyi védő. — A járda. (Levél a szerkesztőhöz), Mélyen tisz/elt Szerkesztő Ur! A múltkor korzózni vittem az ideálom, (aki mellesleg szőke és babirfrizurás) s oly dolgok tör­téntek, melyek tökéletesen megzavarták a köztünk fennáló harmóniát. Ugyanis a" ki­csikének balján mentem s véletlenül ő ment a járda külső részén. Egyszerre megcsúszott s bizony ki kell áperte mondanom ; az an­gyal felbukott. Rohanvást emeltem föl, de ő haraggal hajtogatta, hogy. lehetne annyi eszem, hogyha látom, hogy a járda síkos akkor én menjek kívül. így is tettem, nem gondolva, hogy újabb elemi csapás fog érni mi kettőnket. Ugyanis sok házon nincs csa­torna és működik a csurgó. A drágának is bőven kijutott. Mikor már vadonatúj kalapja kellőleg tönkre ment, elkezdett pusmogni hogy több eszem lehetne, mint hogy a csurgó alá vezetem és én megyek a külső jó utón Szerkesztő Ur oz rémes, mit csináljak. Mea culpa, mea culpa ; vagy talán a háztulajdo­nosok a hibásak?. (Aláírás.) Újólag ft lhívjuk önkéntes rgugkatársaigk figyelmét or­ra, hogy gem a szerkesztő­ségbe beadott tjirt. cikket vagy egyebet a jövő bég nem | közlügk. FORGÓSZÉL KIS REGÉNY­irta: VÉGŰ ISTVÁN 1. A nagy iró unottan ül asztalánál. A rózsaszín selyemernyős villanylámpa kis kört világit meg az asztalon, a szoba többi ré­szét félhomály borítja be. A kályha halk duruzsolása betölti az egész szobát. Az iró az imént küldte el legújabb színmüvét, melyen lázasan dolgozott, hogy a kitűzött időre szállíthassa a Modern Szín­házak- Most valami derűs nyugalom szállt rá: most valami különös jóságot duruzsolt be leikébe a tűz, most valahogy újra frisnek érezte magát a robotmunka után. És elhatározta, hogy jót fog tenni. Kivel tegyen jót ? Küldjön ingyenkézi­ratot a szerkezztőnek, hogy az az ő jósága révén haszonhoz jusson ? Kin segítsen, akinek ideális jót tesz s aki igazán, szívből hálás lesz érte ? Kivel tegyen jót ? Eszébe jutott az a fiatalember, aki a múltkor egy regénykéziratot hozott hozzá. Evvel fogok jót tenni — mondotta magában" Nem kellett messze keresnie a kézira­tot. Ott volt íróasztalán egy könyvcsomó legalján. A fiatal ember, mikor idehozta, arra kérte olvassa el s ha jó, segítse meg, szól­jon a kiadónak, hogy kiadhassa. Most is fülébecsengtek a fiatal ember meleg, fátyolos szavai: — Uram, nem sokat kérek. Olvassa el, tudom, van néha egy félórányi ideje ilyesmire is. Ha jó, ajánlja a kiadónak, ha nem, szó nélkül dobja a tüzbe. Olassa el uram. Nagy jót tesz vele. Az ifjúságom van benne. Az ifjúságom.................... Most megkereste a kéziratot s maga elé tette. A kályha piros parazsa lángba- boritotta a homályos szobát. Az asztal közepén a lámpa fényköré­ben pedig ott feküdt az ismeretlen fiatal­ember könyvének kézirata. Evvel most jót teszek — gondolta a nagy iró s hozzákezdett az olvasáshoz. A csillagok beleütődtek szemeibe, amint kilépett a kávéház kapuján. A benti fényt hirtelen sötét váltotta fel's várnia kellett, mig agya mozivásznán kivilágosodott a világ képe. Az élet filmje most egy utcát mutatott, sötétes-homályost, kisvárosit. Senki sem volt már kint: éjfél felé járt az idő. Aznappal kint kóborló embersereg mind " behúzódott valahová s most csak maga volt, kint a téli éjben. A csillagok^ezre vígan világított, nem volt ott elhomályositójuk a Hold. Halász István kilépett az ajtón. Szájá­ban a kávéház émelyes'ize összekeveredett a téli éjszaka frisseségével. Kilépett az ajtón, megpillantottaJaz utcát s^belédöbbent a kér­dés : — Mit csináljak. Gondolkozni kezdett. Hát haza menjen megint ? Lefeküdjön, aludjon vagy ne aludjon, reggel fölkeljen s megint végigcsinálja ezt a dolgot ? Hát van- e értelme ennek? Nem, nem megyek haza — mondotta magában s szinte öntudatlanul nekiindult az utcáknak. Házak, házfalak szaladtak el mellette, amint egyre gyorsuló léptekkel végigrohant az utcákon. Nem figyelt semmire, csak a villanylámpákat számolta. A házak egyre kisebbek lettek, sűrű­södtek a fakerítések s egyszerre a város végén találta magát. Továbbment. A frissülő levegő egyre jobban lehütötte forró fejét s gondolatai egyre rendesebben jöttek egymásután. Hát mi elől szalad ő ? hát mi értelme van ennek a rohanásnak. Leült az utolsó lámpaoszlop alá. A hű­vös villanyfény szétfoszló fénykort vont maga köré. Meddig ült ott, maga se tudta. Végre fölállt és megindult hazafelé. Zegzugos kis utcák során ment végig, végre rátért a főutcára. Öt ház, tiz ház, húsz ház, huszonnyolcház : hazaért. Fáradtan e- sett az ágyra s ruhástul aludt el. (Folytatjuk.) NYÍRI VINKÓ DICSÉRETE Kit mindenki kigunyol s még pirinkó Kezdő ivó is cankónak nevez, Most, amidőn ősz ködje permetez Én hadd dicsérjelek meg, nyiri vinkó. Mert ősszel, mikor köd van vagy a ringó Bárányfelhők «közt'fáradt Nap evez, A szivünk vig pincézésért repes S öreg pincék felé visz lassú hintó. Jobban esik szelid'halk mámorod, Mint meredélyen termett óborok Duhaj, vad, lármás, durva mámora — S most, mig a csapból vig leved csorog, Téged’köszöntelek. nyiri homok Bánatfeledtető, szelid bora! DOBRAY ISTVÁN Meghívó. A Windt és Fisch rt. kisvárdai bej. cég részvényeseit 1925. évi február hó 1-ik nap­ján délelőtt 11 órájára, Kisvárdán a Kis­várdai Takarékpénztár tanácstermében tar­tandó ill. évi rendes közgyűlésére tisztelettel meghívjuk. Az Igazgatóság. Tárgysorozat; 1. Az igazgatóság és felügyHőbizottság jelentésének felolvasása és a felmentvény megadása. 2. Az 1924. évi mérleg és zárszáma­dás bemutatása és igazgatósági javaslat az évi nyereség hovaforditása iránt. 3. Javaslat az alaptőkének 200,CX)0.0rK) koronáról öOO'OOO.OOO koronára való fele­melése iránt. 4. Az alapszabályok 5. §-ának módo­sítása. 5. Esetleges indítványok. Kisvárda, 1925. évi január hó 16. Kimutatás az 1925. évben Kisvárda községben megtartandó Országos vásárokról. 1. Józsefnapi. . . március 16. 2. Áldozócsütörtöki május 18. 3. Urnapi .... junius 15. 4. Gabonavásár. . augusztus 31. 5. Mindszenti . . november 2. 6. Karácsonyi . . december 21. Minden csütörtökön kirakó hetivásár, ló, szarvasmarha és sertés felhajtással. Hetivásárok ünnepek miatt áthelyezve; Május 21-től 22-re péntekre. Junius 11-ről 12-re péntekre. Augusztus 20-ról 21-re péntekre. Figyelmeztetés. 1. Aki a heti- vagy országos vásárra jószágot hajt, az a jártat levelet hozza magával. 2. A vásárra jószágot hajtők belépéskor kötelesek a helypénzt megfizetni. 3. A heti- és országos vásárok alkalmával a vásártér mellett levő utakon étetni tilos, ha ott mégis étetne, avagy ki­fogna, a helypénzt köteles megfizetni. Kisvárda, 1924. november 20. Ébner Jenő Pipcsák János Grabecz János főjegyző. főbiró. vásárvámbérlő. Kézimunka. Fehérnemű varrás. Előnyomda. LÖWY Menyasszonyi kelengyéket, valamint egyes fehérneműket a legegyszerűbbtől a legdíszesebbig ismét vállalok. ZSÓFIA kézimunka üzlete (a Nagyszálloda épületében. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom