Felső-Szabolcs, 1924 (5. évfolyam, 2-43. szám)

1924-07-04 / 27. szám

4. WA + 5 ELŐFIZETÉSI ÁR: December hó végéig 35.000 korona. Tisztviselőknek 30% kedvezmény. ÍAígjelenik minden csütörtökön TÁRSADALMI HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIV.: Kisvárda, Szt László-utca 28 cnco Telefonszám 55 cncn V. évfolyam Kisvárda Csütörtök, 1924 szeptember 4 27. szám Jegyzetek. Földreform. — A hetivásár. Folynak újra a tárgyalások ez­úttal talán már harmadizben, de a házak csak nem emelkednek, az ekék nem barázdálnak. Ellenben tudunk eseteket amidőn téves hatósági intéz­kedés folytán, teljesen jogtalanul, bevetett és megkapált területekre rá­mentek és sok szép értékes terményt elpusztítottak, kiástak letiportak, le­gázoltak. Ugyan ki fogja a kártérítést megfizetni ? Hallunk vitákat, körmönfont okos­kodással beállított ügyvédi beszéde­ket, érdekes leleplezéseket, rneggya- nusitásokat, régi bűnök felszínre ve­tését, atyafiak torzsalkodását. Látunk oly igénylőket akiket soha nem láttunk Kisvárdán és ismét látunk olyanokat akiket a felfordulás szo­morú'idejében mint szereplő egyéne­ket ösmertünk. Egészen bizonyos, hogy a földreform célja nem az volt ahová most eltolódott. Egyet azonban megállapítottunk : magyaros szét­húzással, sok beszédei — öt éve lesz immár — nem csináltunk érdemleges dolgot. Vagy talán nem is akarunk . . . Kár a kedélyeket izgatni holmi földreform novella adagolásával. Az a kormány amely ilyen nagy kérdést évekig enged posványosodni ahelyett, hogy erős kézzel sietne a sima és gyors lefolyást akadályozó csomókat kibogozni, esetleg bátran kettévágni: nem életképes. Ez a földreform nem halad. Minden állomásnál tolat előre — hátra. Nem kívánjuk, hogy gyors­vonat sebességgel rohanjon de ha­ladjon biztosan és tervszerűen, akkor talán még elérhet a „megelégedés végállomásához*. * * * A hetivásár kérdése ismételőtérbe nyomul, nem mesterségesen hanem í magától a dolog ermészeténél fogva. A kisvárdai piactér, a Szent László és Deák Ferenc-ucca, a Flórián-tér szűk volt már harminc évvel ezelőtt. Már akkor erős, alig ellensúlyozható, mozgalom indult meg, a járási hatóság részéről is támogatva a hetivásár ki­helyezése ügyében; alig pár év múl­va ismétlődött s csak a vármegyei alispán jóindulatának köszönhető, hogy szemethunyt midőn a túl zsuf- folt hetivásárterületen a rendőrileg 1 nem engedhető elhelyezkedést várat­lanul megszemlélvén azt mondta „a hatóság aggodalmait teljesen igazolva látom“. A vásártér egy igen élénk állami ut kétoldalán van elhelyezve s éppen annyi területet hagy szabadon, a- mennyi kivan burkolva ahol néhány gépkocsin kívül egy nagy vidék és a helyi szekérforgalom bonyolódik le, de csak azért akadálytalanul, mert a folyton mozgásban levő, éber csend­őrjáratok az utrendőri szabályok szi­gorú betartására rászorítják a jármü­vek vezetőit. Mégis megesett az emberáldozatot kívánó szerencsétlen­ség s ezer csoda, hogy ezzel az egy élettel megelégedett a telhetetlen halál. Tudjuk jól, hogy a piacon lakó kereskedők nagy érdeke fűződik hozzá, hogy a vásártér bent maradjon, vi­szont kétségtelen, hogy a hatóság a felelőséget tovább nem vállalhatja s bizonyos intézkedéseket kell tennie, hogy a terület valami módon — helyesebb beosztással és bizonyos „kirakó“ engedélyek megvonásával nagyobbittassék s a magánérdekek szemmel tartása mellett az emberek testiépsége valamint az úttesten és a járdán való szabad közlekedés meg- óvassék. Fontos szerep jut ebben a kérdésben a községnek és az érde­kelteknek. Jó lesz előrelátással ke­resni az érintkezést nehogy meglepe­tés érje őket s belátó, békés, cél­szerű, áldozatokat is követő intéz­kedések megtételével elibekerülni a hatóság merev követeléseinek. Szeptember elején. Irta: NAGY JÁNOS. Szeptember elején újra megnyílnak az iskolák kapui. Megindul a kis emberkék serege országszerte, világszerte, hogy sza­kadatlan munkájával felszerelje magét a népek sorsát eldöntő harcokra. Most a kufár szellem tobzódásának idején a korlá­tokat ismerni nem akaró drágaság nem kis mértékben növeli a szülők gondját. A gyermekekre fordított beruházás azonban a legjobb befektetés, mert 3 kultúra nemcsak az egyénre, hanem a nemzetre nézve is — mondhatni — alapvető fontosságú fenntartó erő. Hiszen már a biblia hirdeti: Elvész a nép, amely tudomány nélkül való. Különösen fontos a kultúra kérdése nálunk mostanában, amikor kulturális fölé­nyünk megőrzésének és megerősítésének szüksége szinte kényszerit bennünket arra, hogy nemzetünknek ezt a megnyomoritott- ságunkból kivezető, rendelkezésünkre egye­dül meghagyott útját minden tőlünk telhető módon erősítsük. Nemcsak egyéni jól fel­fogott érdeke tehát minden magyarnak, hogy gyermekét kultúránk áldásos kincsébe és hatalmi értjében részesítse, hanem egy­úttal nemzeti kötelessége is. Ezt hang­súlyozta a legnagyobb magyar, |Széchényi István góf is, amidőn a kiművelt emberfők számában kereste a nemzeti nagyság és a nemzeti erő alapjait. Hiszen a nemzet ereje és akarata az egyének erejének és akaratának az összege. Az erő és akarat pedig elsősorban az anyagon diadalmaskodó kulturált lélekben van. Mert á kulturátlan lélek szűk látókörű, önző, hamar csüggedő, csak pillanatnyi érdekből cselekvő, vagy, eszmei célokért kitartóan hevülni nem tudó hamis jel­szavakkal könnyen félrevezethető, ingatag, szélsőségekre hajló. Viszont a nemzet kultúrája természete szerint a kulturált lelket műveltségénél és nemzeti érzése erejénél fogva képessé teszi arra, hogy a maga működési körében nemcsak magára, hanem a nemzetre nézve is minél haszno­sabb tevékenységet fejthessen ki. Folyt. köv. I Eladás HEGEDŰS ÉS BORY I Eladás ó Vétel 0 g C*ere írógép vállalat Vétel £ Csere P Kölcsönzés DEBRECZEN. Király-ucca 4. Telefon 8-75. P Kölcsönzés

Next

/
Oldalképek
Tartalom