Felső-Szabolcs, 1924 (5. évfolyam, 2-43. szám)
1924-06-05 / 23. szám
'air Kir. Bebrecsez ■a ELŐFIZETÉSI ÁR: Negy«d évre . . . 25.000 korona Egyes szóm . . . 2000 korona ifVzgjelenik minden csütörtökön V. évfolyam nm TÁRSADALMI HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIV.: Kisvárda, Szt László-utca 28 ajaj Telefonszám 55 cd cd Kisvárda :: Csütörtök, 1924 jimius 5 23. szám SfSSSgSSimamsmia Cserkész csapat harsogó kürt mellett, kemény lépéssel, határozott mozdulatokkal vonul fel, terepgyakorlatra mennek. Vezényszóra egycsapásra vetik fejüket jobbra tiszteletadásra, aztán vissza „vigyázz“-ba, senki nem hagyja őket tekintet nélkül, utánok fordulnak. Az öregek szemében megcsillan valami. Egyikében a régi dicsőség emléke villan fel, a másik a jobb jövő reménysugarát ragyogtatja a szivből a szemekbe hirtelen felszökkenő köny- nyeken át. A fiatalabbak büszkén eldicsekednek egymásnak s a mamák ragyogó arcán túl mintha ott látnám a sötét gondot: most szép, de ha majd elviszik. A korzónjárc lányoknak egyszerűen „tetszik“. Főképpen a „nyolcadikosok“. Szép ilyen cserkészcsapat! A fegyelem, a rend, a kötelességtudás, az önállóság, ügyesség, önbizalom, a természet megismerése és szeretete, amely feltétlenül Istenismerethez vezet, segíteni tudás magunkon és se- giteni akarás másokon oly lelki egyensúlyt adnak, oly erkölcsi alapot teremtenek, amit nem fog lerombolni semmi tévtan s nem fog aláaknázni a hazaellenes kloakák undok patkányhada sem soha. A Turulmadár ivadéká a sas. A Turulmadárnak nem hiába van kard a karmai közt. Mi bízunk bennetek, mert Ti vagytok a Magyarjövő Pünkösd vagyon, a Szentlélek eljövetelének ünnepe s „némelyeknek megadatik, hogy bepillantsanak a jövendőkbe“ . . . Tehát isteni kegyelemmel növekedjetek, erősödjetek, emelkedjetek s ha eljön az ideje szóljatok! Nem lesztek egyedül!! Kastaly Ferenc. Locsolás. A Felső-Szabolcs 21. számában megjelent „Locsolni" cimü cikkre, miután abban az alulírott testület működésére is utalás történik, a következőkben válaszolunk : Teljes mértékben osztjuk a cikkíró álláspontját abból a nézőpontból, hogy a kisvárdai por tűrhetetlen, betegséget okoz ezen segíteni kell, mert hiszen miandannyi. an szenvedve érezzük a poros uccák minden átkát és mi is, mint e községnek pol- gáiai nagyon örülnénk, ha az elöljáróság a cikkben is említett providentiával megoldaná egyszer és mindenkorra a locsolásnak minden nyáron megismétlődő problémáját. A cikk azon kitételére azonban, hogy a tűzoltóságot lehetne hagyni ünnepnapon sorfalat állni, bátorkodunk az élöttünk különben ismeretlen cikkírót kioktatni arra, hogy a kisvárdai önk. tüzoltótestület, mely több mint félszázad óta önzetlenül és díjtalanul a közérdekében működik, meiy idő alatt nem egyszer mentette meg községünket borzalmas tüzkatasztrófákból és mindég ott volt, amikor az emberek élet és vagyonbiztonságát kellett menteni, nem kiméivé fáradságot, sőt sokszor festi épségét és egészségét is kockára kellett- tenni a tűzben dolgozó tűzoltónak, ez a tűzoltóság tehát nemcsak sorfalat tud állni. És vájjon olyan nyugodtan hagyná e az igen t. cikkíró a testület tagjait sorfalat állni, ha Isten őrizz az ő házna égne? Feltéve ha egyáltalán van háza, amit nem tudunk, azt hisz- szük nyomban megváltozna tűz esetében sorfal állási elmélete. Aki a tűzoltóság működését ebben látja, az egyáltalán nincs tisztában a tűzoltói intézménnyel és bizonyára sohasem látta még tűzoltóink önfeláldozó munkáját tűzvész esetén, nem ismeri e testület múltját, működését, melyet számtalan kitüntetés, verseny eredmény s nem is régen a belügyminiszter ur dicsérete is kellő képen méltányoltak. Talán mindezeknek nem ismerésében r jíik .magyarázata a cikk ismert kitételének, mely elvégre testületünkre nem sértő, habár annak gúnyolódó intenciója tagadhatatlan, de aki valamit nem ismer vagy valamihez nem ért, rendszerint mint főkritizáló lép fel. Ez már igy van. Kár egy ilyen testületről gúnyolódva írni, mikor támogatni volna minden polgárnak kötelessége. Ha pedig ezt az oktatást nem kellett volna a cikkírónak megadnunk,- úgy „Locsolni“ cimü cikkére legegyszerűbben azzal válaszolnánk „Fizetni“ A tűzoltóság nem köztisztasági vállalat, hanem autonom testület, mely a mai nehéz viszonyok között a legnagyobb anyagi küzdéssel képes csak magát fenntartani s ha nem volnának olyan polgárok, kik nemcsak kigunyolni, hanem támogatni is tudják testületünket, úgy kénytelen lenne a testület működését beszüntetni, aminek a közre káros hatását és egy tűzvész alkalmával kiszámíthatatlan következményeit most már talán a cikkíró ur is belátja. Ha pedig a mi speciális viszonyaink úgy hozzák magukkal, hogy a locsolást csak testületünk utján lehet eszközölni, úgy ezért a munkáért, mely áram fogyasztás, lovak jobb élelmezése, szerek, szerszámok rongálása stb. folytán még tetemes kiadásokkal is meg kell fizetni. — Még igy is nagy áldozat ez a testülettől, melyet azonban a közegészség és közérdekért, mint a múltban most is szívesen meghozunk. Kisvárdai önk. tűzoltó testület. A budapesti árumintavásárról. Mint a budapesti lapok írják, nagy érdeklődés nyilvánult meg a kisvárdai Vulkán Műszaki és Kereskedelmi rt. kiállított kereskedelmi öntvényei iránt. A gyár, amely berendezésénél fogva kimondottan tömegcikkek öntésével foglalkozik, a szakvizsgálat szerint a legjobb minőségű kereskedelmi öntvényeket állítja elő. Rövid idő alatt gyártmányai az egész országban ismertté váltak. A gyár tökéletesen szép és könnyű árut készít és ma már ott tart, hogy külföldi nagyobb szállításokat is képes eliátni. Bizunk bennetek kedves „réti sasok“ ! Legyen éles látása szemeteknek erős, lendületes szárnyatok, hatalmas karmatok s ha az élet nagy rétegén végzitek majd a „felderitő-szolgálatot“ emelkedjetek fel erős szárnyatokkal a magasba s lássátok meg, hogy ennek az országnak más határt szabott a Természet (a ti otthonotok), nem a mostanit, lássátok meg, hogy a Tisza forrása, a Kárpátok koszorúja, a Királyhágó vizezéstől zugó hegylánca hozzánk tartozik, a miénk. Magyaroké. HEGEDŰS ÉS BORY Írógép szakvállalat I DEBRECZEN «■■■NRBUsaBRnuBaesMBBHQaBBBHH» Kiráiy-u. 4. Telefon 8-75. I
