Felső-Szabolcs, 1924 (5. évfolyam, 2-43. szám)
1924-12-11 / 41. szám
ff FELSO-SZA T. 1924 Kir. ügyészség Debreczen > iliyjelenik minden csütörtökön ELŐFIZETÉSI ÁR: Tisztviselőknek 30% kedvezmény. TÁRSADALMI HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIV.: Kisvárda, Szt László-utca 28 cncn Telefonszám 55 cncn V. évfolyam Kisvárda :: Csütörtök, 1924 december 11 41. szám mám í Mily Mii». Az a parlamenti zendülés, amelyet a szociáldemokrata képviselők követtek el nov. 28-án — amikor minden parlamenti rend és fegyelem megsértésével szembefordultak a házelnökkel ugy» hogy palotaőrökkel kellett kivezettetni őket s ami miatt hosszabb időre ki is tiltattak az ülésről — minden becsületes hazafinak felnyitotta a szemét. A polgári ellenzék józan s hazafias érzésű elemei is belátják gróf Bethlen István miniszterelnök igazságát, aki azt mondotta, hogy a szocialisták zendülése tervszerűen előkészített forradalmi lépés volt azért, mert az Esküit- és bombaperek tárgyalásával kudarcot vallottak. Örömmel állapítjuk meg az ellenzék komoly elemeinek ezt a belátását, ami lehetővé tette, hogy egy újabb országromboló törekvéssel szemben egységes frontra kerüljenek a megbízható hazafiak és a nemzetgyűlés tekintélye, tanácskozási rendje és munkaképessége — amelyek elsőrendű nemzeti érdeket képeznek — meg- óvassanak a felfordulástól. Eme nemzeti érdek nagyságát kidomborítja a házszabálymódositás most folyó vitája is, amelyet a kitiltott s velük együtt tartó csak névleg polgári — radikális képviselők távol- maradása folytán a legteljesebb rendben és a legtisztességesebb modorban tudnak lepergetni. Nemcsak az egységes kormányzópárt szónokai — köztük dr. Őrffy Imre, a törvényjavaslat előadója — mutatnak reá a házszabály- szigorítás múlhatatlan szükségességére, hanem az ellenzék legjobbjai is, igy a többek közt gróf Apponyi Albert, a magyar nemzeti egység ősz apostola is. Külömben sem oly veszedelmes a tervezett uj házszabály, ahogyan felülhetni igyekeznek. Őrffy Imre világosan kifejtette, hogy nem a kisebbséget akarják elnyomni vele, csupán a nemzetgyűlés munkaképességét biztosítani. Téves az a mesterségesen terjesztett tévhit, hogy tervbevett ház- szabályszigoritás a dualizmus korában megkísérelt parlamenti klotür fogalmával azonos volna és rá kell mutatnunk, hogy ma az ország közjogi függetlenségének kétségbevonhatatlan- sága mellett és nemzeti önnállóságunk kivívása után magyar magyarral áll szemben a törvényhozó testületben amelyben a mentelmi joggal való visszaélések rendszerré válása, a becsületsértések és rágalmazások nemzeti tekintélyt rontó lelkiismeretlen játéka lehetetlenné tesz minden alkotó munkát. Az ország társadalmi békéjének a biztosítéka és érdeke, hogy a népképviselet törvényhozási terméből ne visszavonást és gyűlöletet lássanak kisugározni, hanem tisztultabb hangot, objektiv kritikát és emelkedettebb közszellemet. —y. Kisvárda szépítéséről. Kisvárda egy szomorú és elhibázott keverék. Keveréke a városnak és a falunak. A legszomorubb az egészben az, hogy a város külső képe falusias, mig bent a bankok, kereskedők irodáiban a legpezsgőbb nagyvárosi élet folyik. Van valami nem egészséges ennek a városnak a légkörében, amitől a város külseje nem tud igazán városias lenni s talán akkor járok legközelebb az igazsághoz, ha azt mondom, hogy ez az egoizmus: az az egoizmus, mely mindent a saját és semmit sem a közérdekére tesz. Idegen tulajdonság ez a magyarban, hisz a magyar mindig altruista volt s szeme előtt mindig inkább a köz, mint a saját érdeke lebegett. Kisvárdán minden az egyéni érdek, egyéni kényelem szolgálatában van állítva s igy magyarázható meg az az abszurdum is, hogy egy tízezer lakosú városnak nincs sétatere sem parkja sőt még uccái is csak olyanok, hogy épen végig lehet menni rajtok. Valami szép, ami a szemet megragadja, valami ami az uccai tertózkodást kele- messé teszi, valami, ami a városiasság érzetét kelti az emberbe, az nálunk nincs, ellenben bőségesen van minden olyas, ami a szemet sérti, ami szinte elüldöz az uccá- ról s ami azt az érzést ébreszti bennünk, hogy nem egy tízezer lakosú városban, hanem valami istenhátamögötti faluban vagyunk. • Végzetes hibák történtek, hogy mikor és hol, azt sajnos nem áll módomban kutatni, a város szépítése körül. Azt még megértem, hogy a Szt László, Major, Kossuth Lajos, Deák Ferenc ucca görbe és keskeny, mert hisz ezek az őstelepülések Kisvárda történetében. De miért görbe a Tompos ucca ? Miért csak egy szekérnyomra vannak építve a Mária, Sárköz s Akácfa uccák ? Hogy lehet azt megengedni, hogy ne az uíszabályozási vonalra építsenek ? Hogy lehetet legtöbb uccát kikövezetlenül hagyni? S hogy lehet olyan kövezetei épitettni, amelyek kő gödrösekké hepehupásokká lesznek, mihelyt egy teherautó végig megy rajtok? Aki szemlélő szemekkel végigsétál Kisvárdán, egy olyan uccát talál, amely, feltéve, hogy szépen kiépítenek, városias képet mutama. Ez a Vörösmarty ucca, melynek szélessége még mindég nem több annál a normális szélességnél, amilyen szélességűnek egy magát városnak nevezni szerető község uccájának lennie kell. A Mátyás király és Hunyadi uccákból is szép utakat lehetett volna alakítani, de egyik sem egyenes és szélességük csak látszólagos. Emellett a sok baj mellett alig tűnik fel az uccák pusztasága, mert az a pár gömb- koronájura nyomorított akácfa épenséggel nem képviseli azokat a fasorokat, amelyek más várost olyan széppé, vonzóvá tesznek. Szándékosan nem beszéltem most a világításról, porról, sárról s más hasonló kisvárdai jókról, gondolván, hogy ez is amit Írtam elég egy heti meggondolásra, ha ugyan elolvasás nélkül félre nem teszik cikkem az illetékesek. X. A lakésép'téii kölcsön ügye. Örvendetes fordulat állott be a törlesztéses lakásépítési kölcsönöknél. Rettenetes lakásínségünk köztudomás szerint csakis tömeges lakásépítkezések által szüntethető meg gyökeresen. Ezeknek azonban mai napig az alkalmas törlesztéses jelzálogkölcsönök teljes hiánya állta útját. Amint most beavatott forrásból értesülünk, nagyobb külföldi tőkecsoportok kezdenek élénk érdeklődést ezen pénzügyi üzletág iránt * Eladás q Vétel Csere Kölcsönzés P R 0 T 0 S. HEGEDŰS ÉS BORY Írógép vállal DEBRECZEN. Klrá P R 0 T 0 S. la! ly-ucca 4. Telefon 8—75. I Javítás KarbaDtartás ^ Kellékek P Leírások
