Felső-Szabolcs, 1924 (5. évfolyam, 2-43. szám)

1924-11-06 / 36. szám

FELSŐ-SZAF tAzyjelenik minden csütörtökön ELŐFIZETÉSI ÁR: Tisztviselőknek 3O°/0 kedvezmény. TARSADALftl HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIAUUttiV.: Kisvárda, Szt László-utca 28 ox*> Telefonszám 55 cncn V. évfolyam Kisvárda :: Csütörtök, 1924 november 6 36. szám Arm a virumque cano! Igen, férfiakról, fegyverekről szól az ének. Tizennyolc koporsó! Olaszország­ban hősihalált halt vitéz magyarok por- ladozó testét magábazáró, csendes kis házikók. Hazajöttetek éppen halottak ünnepére, hogy hazai szentelt rögök fogadjanak be. Hogy lássátok azt a sok szenvedést, keserűséget amit meg- keilett érnünk. Hogy érezzétek azt a meleget amit a hála táplál, éleszt szivünkbe. Hogy lássátok mivé lett szegény hazánk, mivé lettek szegény testvéreink. Lássátok, hogy hány hoz­zátok hasonlóan halt vitéz sírja marad jeltelenül, érezzétek milyen vastag páncél veszi körül némelyek szivét akik könyüszerrel megúszva a világ­háború veszélyeit ma a legnagyobb közönnyel mennek az „aranyborjú“ templomába a temető helyett. .. Eljöttetek, hogy lássátok, hogy a magyar ma milyen vitéz, milyen hatalmas, milyen müveit, egymást meg­értő, összetartó; mennyi szép erő­teljes kifejezés van nyelvezetében milyen helyes utón halad törvényhozó testületünk, hogy simulnak el az ellen­tétek .... Mert kell a magyar egység nekünk is, a külföldnek is. Eljöttetek, hogy lássátok milyen szabadon, zabo­látlanul, lelkeket mérgező, igaz ma­gyart vérig sértő módon lehet ma a mentelmijogosoknak aláásni azt a kis tekintélyünket is, ami még meg volna. Keresitek a bátran lesújtó férfi kezet? Nincs ! Menjetek pihenni! Nektek ez a Magyarország idegen. Poraitok­ból, talán majd sarjad fiatal, uj, élet­erős nemzedék. Uj községháza. Vásárcsarnok a Flórián-téren. — Nagy jelentőségű tárgyalások a községnél. A hetivásár kihelyezésének kérdése ismét előtérben van. Az a túlságos szoros elhelyezése a sátraknak, szekereknek, a ki- rakók portékáinak, végre az élelmi cikkek nagy tömegének amely ma a fő forgalmi helyen a járdákon lebenyolitandó forgalmat s a keskeny úttest forgalmát megnehezíti nem tartható tovább fent, legalább úgy ahogy most van, nem. Több Ízben rámutattunk immár erre a lehetetlen állapotra s úgy látszik a község elöljárósága keresi is a megoldást s ha jól gondoljuk meg is találta mikor a pénz­ügyi-szakosztály elé oly javaslatot terjesz­tett amely ha nem is véglegesen, de legalább 10—15 évre megoldja a kérdést. E szerint a javaslat szerint a község olcsó kölcsönnel megvenné a Vadász Lipót-féle házat, oda áthelyezné a községháza hiva­talos helyiségeit, a megüresedő mostani községháza helyiségeit bérbeadás utján ér­tékesítené, egyben ugyan ezen ház udvarára behelyezné az összes élelmi cikkeket (tej, tojás, vaj, gyümölcs, zöldség, szárnyas, hal stb) ahol mindez a közegészségügyi köve­telményeknek megfelelő, telmosható, esetleg fedett helyen csekély bér fizetés ellenében elhelyezhető volna. Az épület és udvarának bérösszege a Vadász-féle ház üzleteinek bér összegével nemcsak a kölcsön kamatait fedezné de amortizálná is a kölcsönt, szá­mításunk szerint elég gyorsan. Ezen amor­tizáció után aztán a régi községháza anyaga lebontás után értékesíttetnénk s az ily módon nyerendő területen a hetipiac kényel­mesen ellenne helyezhető. A község tehát minden megterheltetés nélkül, hozzájutna egy jól épített, jó helyen fekvő, nagyobb hatáskörrel biró községi önkormányzati szervezetet is magábafoglaini tudó, ízléses külséjü községházához amely központi fekvé­sénél fogva erre a célra kiválóan alkalmas is. A bizottság belátva azokat az előnyöket amit a javaslat feltár, annak tárgyalását a képviselőtestületnek ajánlja, a szükséges adatoknak sürgős beszerzésére pedig a község elöljáróságát felhatalmazza. Ezen közérdekű ügyre még visszatérünk. Qj ^első-SzaboIcs tárcája. Kisvárda 1824-1924. (VI. folytatás.) A községben talán legelőször a ter­ménykereskedők találták érdemesnek a talajt arra, hogy munkához lássanak. A többi „boltos“ még igen gyenge üzletkörrel ren­delkezik. Nem csoda, az árunknak ideho- zatala ha érdemes is volt de alig lehetséges a nehéz fufarozási viszonyok miatt. A kereskedelmi életre nézve eső nagy horderejű lépés az volt mikor 1869. évben a Kisvárdai takarékpénztár megalakult. Igaz, hogy eleinte igen nehézkesen ment a köl­csön felvétel, az igazgatóság túlságos kon­zervatív volt (ez a jellege ma is meg van,) de azért az ösmertebb kereskedők részére nehány száz forirt mindig rendelkezésre állt. Mikor aztán 1873. évben a „Magyar észak-keleti vasút“ (MÉKV) üzemét meg­kezdte s a már erősen kifejlődött postával karöltve szolgáltatták a kereskedelem leg­elemibb feltételeit egyszerre gócpontja let­tünk egy nagy vidék karaskedelmének. Csakhamar alakul „terménycsarnok“ amely­nek kávéházában a terménykereskedőket mindenkor feltalálhatták a vidékről betódu­ló gazdák, főleg aratás .idejében, egy kis előleg irányában . . . Aztán nőnek, fejlődnek szapoaodnak az üzletek főleg a piactérén és környékén. A „Sárgabolt“ Fridman Lajos, Mittelman Mária, Oolonya György, Helper Ignácné, Berger Ignác (könyvkereskedés és kölcsön- könyvtár ! !) Weinberger Ignác, Rosenblüth Simon, majd későbben a Windt-Fisch cég, Grünwald Soma, kereskedés és ezen idő­ben teljes mértékben kielégítették a nagy­vidék és a helyben lakók neui csekély szük- i ségletét és igényét. Csak gyógyszertár volt egyetlenegy a ■ régi, százados Somogyi féle gyógyszertár, j ami bizony egyedül ál!ván egy nagy vidék j központjában abban az időben, midőn az árvizek folytán mocsaras volt az egész vi­dék s minden ember „hideglelős“ volt, te­mérdek chinint eladott s igen jó üzletnek bizonyult. Vezetői szakképzett, müveit ter- mészat szerető, közismert kulturemberek voltak a kik közül Somogyi Rezső az álla­mi elemi iskola létesítése körül szerzett ki­váló érdemeket a hetvenes években. — Ez a patika, jó vidéki, szokás szerint, találko­zó helye volt az intelligenciának. Csütör­töki napon pedig a vidék urai is felkeres­ték egy kis pletykára. Nyári estéken sok­szor az éjféli órákban oszlott el a társaság s félősebb asszonykák nem egyszer eljöt­tek vagy érteküldtek férjükért. Volt itt po­litika, képviselőtestületi gyűlések elő csa­tározása, aztán egy kis pletyka, vadászka­land, adomázás stb. Szóval igen jól telt az idő s aki tiz percig ült a kőpadon, az a legújabb hírekkel telítve és mindig jó kedvvel távozott otthonába. Ami aztán az asszonyok előtt is szimpátikussá tette a patikát. (Folyt, köv.) 1 Eladás ó Vétel G Csere P Kölcsönzé', P R O T O S. DEBRECZEN. HEGEDŰS ÉS BORY írógép vállalat P R O T O S. Király-ucca 4. Telefon 8—75.

Next

/
Oldalképek
Tartalom