Felső-Szabolcs, 1924 (5. évfolyam, 2-43. szám)
1924-10-30 / 35. szám
ELŐFIZETÉSI ÄR: December hó végéig 35.000 korona. Tisztviselőknek 30°/0 kedvezmény. iHzyjelenik minden csütörtökön TÁRSADALMI HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIV.: Kisvárda, Szt László-utca 28 cDcn Telefonszám 55 cncn V. évfolyam Kisvárda :: Csütörtök, 1924 október 30 35. szám Sodorja a végzet kérlelhetetlenül Kisvárdát az önállóság felé. Hiába minden, önző érdekekből fakadó, e mai állapotot mindenáron fentartani akaró ellenszegülés, minden érvelés, minden agitálás a község minden irányban az általunk már több ízben leirt és elmondott fejlettebb, önállóbb községi forma felé siet. A rohamosan fejlődő népes, pa- ralelosztályos iskolái, fejlett kereskedelme, pénzintézetei, vasúti forgalma, központi fekvése, termékeny vidéke, hatalmas szőllőtelepei, ipartelepek, népes hetivásárai, naponta hangosan követelik, hogy az ebből származó előnyöket menten minden gyámkodástól, a község saját belátása szerint helyesen, célszerűen, a köz javára használja fel. Kisvárda szerény, nem dicsekvő ; amije van, ami neki kedves nem hirdeti hírlapokban hasáb számra. Tessék csak megfigyelni, hogy dolgozik egy város a saját érdekében.Történjen bármi, ha kisebb jelentőségű is, szépen elénktárja oly részletesen s oly szép rózsaszínben, hogy minden sza- vának meghiszünk. Mennyi hires ember! Milyen remek beszédek. Hát az a nagy egyetértés, a megértés, a polgárok ragaszkodása, a megelégedés, a siker. Tessék figyelemmel elolvasni a sportrovatot, a szinházi kritikát. Mennyi szeretet minden iránt ami az övék, milyen jó in- dulatu dicsérgetés. Pedig mi ösmerjük ám alaposan az ottani viszonyokat. Volt szerencsénk a sport egyletek tudását látni s élveztük a nyár elején Heltai színtársulatát — — — — _ — — Ha tvan kilométerre van ideiglenes határainktól de határszéli városnak nevezi magát s mint ilyen fontos szerepkörhöz jut. Mi itt 22 kilométernyire a záhonyi hídtól, szép csendesen megnyugodva abban, hogy falu vagyunk illedelmesen hallgatunk s a határváros szerepéből nem kérünk, de nem is kapunk, sem katonát, sem vámhivatalt, sem államrendőrséget s bárhol jelentkezünk valamiért, fölényes mosoly a jutalmunk. Quo usque ? Halottak napja. Ismét itt vagy te kedves szép ünnep l Az őszi napsugár még melegen csókolgatja a márvány emlékek arany betűit, a rozsdás vaskeresztre kötözött nemes krizantéumot s a testetlen korhadozó fakereszt szerény zörgő virágait de az esti levegőben már megfagy a világított sírok mellett állók sóhaja. Mintha leikök szállna látható módon messze valahová, ahol találkozhat az elhunyt kedvesének a leikével. A kékes lila esti párában ott lebeg sok ezer gyergya láng, mozog, rezeg, füstöl mint az áldozat tüze. Áldozat a régi, csendesen pihenő, kedves emlékének. A megilletödés fejlődés fojtott hangján beszélők, kímélettel tisztelik egymás fájdalmát . , . . Ki tudja jövőre, hogy lesz ? mi lesz ? ... . A kápolnában harang csendül. Ima száll az elhunytak lelki üdvéért. Aztán megy mindenki haza a meleg szobába csak a nemes krizantemum és többi kis társai maradnak kint őrtállva a hidegben, mig le nem fagy szirmok, mint az a sok szép remény melyet a virágos hantok gondosan rejtegetnek. Minden simák van gondozója. Ugyan lesz-é azoknak akik hazájukért mindnyájunkért haltak hősi halált? Jut-e nekik egy-két virágszál, egy imbolygó gyertya láng, egy ima, egy sóhajtás ? ... . Tudjátok meg, hogy hősök porából hősök nőnek ki s hogy minden könycsepp sietteti ezt a megújhodást midőn a kicsi nagy, a gyenge erős, a csonka egész lesz s fényes szuronyokon a ti könnyetek lesz a győzelem drága gyöngyszeme ! K—ly. ű Telső-Szabolcs tárcája. Kisvárda 1824-1924. Az ártér rendezése, majd később a tagosítás folytán beálló birtokrendezés kedvezően befolyásolta a gazdálkodást is. Az emberek kezdtek — bár kissé bizalmatlanul — az ártérben is őszi kalászost termelni s egyszerre felépültek a „szárazmalmok. A mai nemzedék már nem ösmeri ezt a különös őrlő készüléket, amely minden birtokosnak díszítette valamely portáját, sőt némelyiknek kettő is kerepelt csendesen, álmosan. Kisvárdán volt ilyen különös alkotmány vagy nyolc, sőt az úgynevezett „Ambrusék uccá- jánu egy ikermalom állt, ami azt mutatta, hogy volt mit őrni bőven. A gőzmalom aztán végképen kiirtotta ezeket a barátságos, keringő terménypazarló, nagyfedelü pletyka fészkeket, ahol a falu asszonyai mig az őrlés tartott meghányták vetették a szomszédok dolgát s hol vasárnap délután igen jó hűvös helyen kártyázott a falu fiatalsága. — Ami könnyen érthető is. A kathólikus elemi iskolán kívül számbavehető tanintézet nincs, A felsőbb osztályba járó fiuk elkerülnek Debreczenbe, Patakra a jobb családok fiai Kassára, Pozsonyba. Ezt a hiányt csakhamar felfedezi a közbirtokosság. A földesurak társasága, akik közös érdekeik megóvására, közös céljaik elérésére s közös vagyonuk kezelésére mint compossessorok tömörülve elnök és ügyész vezetése mellett működtek. Ezek a jó urak fenntartottak egy elemi osztályú iskolát két tanítóval és egy gimnáziumot magán utón tanító káplánt fizettek aki képesítésénél fogva szép ered- ménuyel tanította a gimnázium I.—IV. osztályát. Csurilla tanító ur szigorú mester volt s ma is él még néhány ember, aki emlékei közzé mosolyogva illeszti be a tót iskola- mestert. A civilizáció is tért hódit lasankint. A tenger sár két oldalán két, sőt, néha három szál tölgy deszkából összeillesztett palló jár. da veszélyeztette a járókelők testi épségét, mellette jó mély árok. Bizony nehéz volt ezen a közlekedés főleg sötét este sáros időben dehát azért nem esett bele senki az árokba, legnagyobb ijedelmet az okozta, ha sáros időben a csordáról hazatérő tehén, a sárt kikerülendő, felment a járdára és a nőket leszorította a sárba. A palló fenntartására a város saját hatáskörében, minden felsőbb jóváhagyás nélkül a hús után bizonyos 2—4 krajcár palló pénzt szedett be. a palló pénz ezen kivetését 1868 után is gyakorolta még a községgé vált mezőváros vagy 16 évig mig egy felebbezés kapcsán a számadás a miniszterhez került, aki ettől az ősjogától végleg megfosztotta a községet. Az első kőjárda aztán a Szent László-uccán a mai alakjában a mai anyagból 1882-ben épült Folyt. köv. I Eladás Ó G E P Kölcsönzé Vétel Csere F R O T O S. ■ v i r o DEBRECZEN. HEGEDŰS ÉS BORY P R O T O S. gép vállalat Király-ucca 4. Telefon 8—75. 1 G E P Javitás KarbaDtartás Kellékek Leírások
