Felső-Szabolcs, 1924 (5. évfolyam, 2-43. szám)
1924-10-23 / 34. szám
1 m )KT. 2 ff FELSO-SZA Dobi'eö^ía*. ELŐFIZETÉSI AR: December hó végéig 35.000 korona. Tisztviselőknek 30% kedvezmény, tleyjeienik minden csütörtökön TÁRSADALMI HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIV.: Kisvárda, Szt László-utca 28 0505 Telefonszám 55 osos V. évfolyam Kisvárda :: Csütörtök, 1924 október 23 34. szám Költségelőirányzat. — Lakáshivatal. Nagy érdeklődés mellett tárgyalta Kisvárda képviselőtestülete a fentirt közérdekű dolgokat s ez természetes is. Hiszen a költségvetés mutatja meg mire van szüksége, igénye egy községnek s mit kell feltétlenül kivetni s bevenni s mit kell csak akkor ha lehet. A szükségletek címleteinek elolvasása után gyakorlott szem nyomban belelát a község vezetőinek a leikébe de belelát a kasszájába is. Mi örömmel szemléltük, hogy a község a feltétlenül „meg kell lenni“ kiadásokon kívül gondoskodik a kultúra előmozdításáról, a lakosság kényelméről, a forgalom modern eszközéről, a köz- egészségügy kívánalmairól, a külső megjelenés kedvezővé tételéről tőle telhető nagyobb összegekkel anélkül, hogy elviselhetetlen terhet róvna a lakosokra. Talán, ha rajtunk állna, annyi változást tettünk volna ezen az előirányzaton, hogy a szegények segítségére szánt összeget jóval többre vettük volna s a csecsemők megmentésére irányuló nagyjelentőségű kormány tevékenykedést egy tekintélyes összeg beállításával készítettük volna elő Kisvárdán. Nagy jelentőségű a lakosokra nézve az a bejelentése a referáló főjegyzőnek, hogy a járási hatóság „nagymérvű elfoglaltságára való tekintettel“ a lakáshivatal vezetését a községnek kívánja átadni. Debuisset pridem. Sokszor mondtuk. Ez mindenesetre enyhíteni fog azon az általános antipátián, amelyet ez a háború szülte intézmény sok-sok emberben kiváltott. Az eljárás gyorsabb és egész biztosan rövidebb is lesz az eddiginél, ami csak megnyugtató azokra, kiknek ehhez az intézményhez valami közük lesz. A kisvárdai kereskedők panasza a pénzügyminisztériumban. A kisvárdai kereskedők küldöttsége múlt héten dr. György Sándor ügyvéd vezetésével elpanaszolta az adó helytelen kivetésével előálló sérelmeket. Anélkül, hogy a panasz jogos vagy jogtalan voltát kritizálni akarnánk csekély rövidítéssel hozzuk az OMKE f. évi 39. számában megjelent — e tárgyra vonatkozó — cikkét az aláb biakban : A kisvárdai kereskedők küldöttsége megjelent a pénzügyminisztériumban, hogy előterjesszék azokat a súlyos sérelmeket, amelyek őket az adókivetéseknél érték. A kisvárdai kereskedők hangsúlyozták, hogy az adómegállapitások körüli hibák fő oka az, hogy az adófelszólamlási bizottságban a kereskedőknek nincsen képviselője és Halasi Mór, az OMKE kisvárdai fiókjának elnöke, továbbá dr. György Ferenc várm. tb. főügyész, az OMKE-fiók főtitkára, akik a város minden kereskedőjének viszonyait alaposan ismerték és évtizedek óta voltak tagjai az adófelszólamlási bizottságnak ez évben azonban onnan kihagyták őket. Ennek tulajdonítható, hogy amig a kereskedők óriási adókkal sujtatnak, addig a teherbíró és nagyjövedelmü gazdaközönség alig adózik. Ennek igazolására a küldöttség néhány érdekes esetet hozott fel. Egy három kisvárdai kereskedőből álló közkereseti társaságra a pénzügyigazgatóság határozata 7 millió 300.000 korona előleget irt elő, ezt az adófelszólamlási bizottság felemelte 38 millió koronára, holott igazolták, hogy még 1923. október 1-én részvénytársasággá alakultak és egész anyag- készletüket és pénzüket a részvénytársa(3 ^első-Szabolcs tárcája. Kisvárda 1824-1924. A kultúra után való sóvárgás egyik ma is élő bizonysága az 1839. évben megalakult kaszinó egylet „vagyis olvasó és társalkodó egyesület“ úgy, ahogy azt gróf Széchényi István kívánta s ajánlotta országszerte. Kisvárda néhány régi földes ura, a r. kath. plébános, a herceg uradalmi tisztjei, 3—4 vidéki nemes ur is áthatva a Széchényi eszméitől siettek megalapozni azt az egyesületet mely eredetileg úttörő volt a magyar irodalom és színészet pártolására alapított intézmények között. Ez az egyesület az ország összes kaszinója között régiségre nézve a harmadik helyen áll.|Elsö alapitói között, szóbeli hagyomány szerint ott voltak a nyujtódi és ékafalvi Farkasok István és Ignác, Ferenczy Antal, Szőgyeny László Kaslaly Imre, Simigh György, Barkóczy, Komjáthy, Somogyi, Zboray, Durst (később Szomjas) Lengyelfalvi, Eröss, Czó- bel, Irinyi, Eördög. Mind egy-egy ősi család feje, a kiknek márcsak távoli ivadékai élnek talán itt-ott, de Kisvárdán minél kevesebben. A csakhamar bekövetkezett szabadság- harc aztán egyideig elterelte az emberek figyelmét az irodalom iránti érdeklődéstől. Aki fegyver-fogható volt elment katonának. Kisvárda nevezetesebb férfiai közül Hra- bovszky Rudolf fiatal ügyvéd és Somogyi Rezső egyetemi hallgató jelentkeztek önként s részt vettek a nagy küzdelemben, voltak ugyan még számosán mások is, de ezekből csak Danziger Bernát, a későbbi rendőr nevét sikerült kipuhatolnunk. A két évi harc alatt községünk eléggé meg volt kiméivé. A tokaji ütközet ágyu- dörgése, amely egészen ide hallatszott, izgatta kissé a lakosokat, de az orosz hadak átvonulásától — hála a Tisza folyónak — meg voltunk kiméivé. A harc elült; a nyomában kelő reakció nehéz napjai megkezdődtek s bizony a normális állapotok csak igen lassan tértek vissza. A gazdasági tevékenységet megakasztotta a Tisza gyakori áradása s a nyírvizek óriási területet hódítottak el a szorgalmas gazdáktól. Végre 1846-ban a Tiszaszabá- lyozás egységes keresztülvitelére megindult mozgalomhoz Felsőszabolcs érdekeltsége is csatlakozott. A szerződés aláírói közül ismertebb nevek : Farkas István, Jármy József, Nozdrovitzky György, herceg Eszter- házy Pál, Kastal Imre, Forgách Miklós gróf, Erőss György stb. A társulat vezetése aztán hamarosan Lónyay Menyhért kezébe került, aki 30 éven át kisebb nagyobb szerencsével küzdött a nagy folyó kiszámíthatatlan szeszélyeivel. Az eredmény csakhamar mutatkozott. Sok ezer hold föld, mind meg annyi östalaj, került eke alá s nagy, hullámozó tavak helyén selymes fü nyújtott bő táplálékot a gazdák jószágának. Kisvárdai határban közel 3000 hold föld lett használható s az őserőben tobzódó fekete ártér ma is ontja a tengerit, burgonyát, répát, kendert, repcét. (Folytatás köv.) I Eladás R Vétel G Csere P Kölcsönzés P R 0 T O S. HEGEDŰS ÉS BORY PROTOS. DEBRECZEN. Írógép vállalat Király-ucca 4. Telefon 8—75. I Javítás ^ Karbantartás ^ Kellékek P Leírások
