Felsőszabolcsi Hírlap, 1919 (32. évfolyam, 1-14. szám)
1919-01-19 / 3. szám
ÄXXil. élbolya' Kisvárda. ¥>.9. január 19. 3. szám. I eieíoii scáin 35 Igái Társadalmi és közgazdaság: hetilap. — Megjelenik h'eie;nHéritregys^;%|asári?ap. Telefon szám Előfizetési dijak: gesz Ívre 16, félévre 8 korona Po»tatakarékpén*iári csekkszámlánk száma 37262. Lakásügyünk. Régi idők óta legégetőbb kérdés nálunk a lakásügy. A község gyors fejlődése, közintézmények létesítése nem állott arányban az építkezésekkel. Ennek tudható be, hogy már a háborús idők előtt lakáshiány mutatkozott Kisvárdán, amelynek elenyész- íetésére nem történt egy árva mozdulat sem. A község mint olyan nem törődött vele, pénzintézeteink nem tartották „finom" üzletnek s a háborús viszonylatok folytán betóduló vidékiek miatt ma Kisvárdán a szó szoros értelmében lakásínség van. Szörnyű baj ez, amelyet orvosolni elsőrangú feladat. Teljes képtelenség még elgondolni is, hogy azok, akiket hivataluk Kisvárdához köt, lakás nélkül maradjanak, azt sem tudjuk elképzelni, hogy azon munkás elemek, akiket a háborús idők Kisva'rdáíól távol tartottak, hazajővén ne találjanak fedélre, amely őket befogadja. Látja és érzi ezt a Kisvárdai La- káshivatal, amelynek minduntalan nehézségei támadnak amiatt, hogy elhelyezhesse és hajlékhoz juttathassa Kisvárda minden lakosát. A jelek azt mutatják, hogy ez a törekvése mihamar csődöt mond és pedig amiatt, mert minden jószándék dacára sem áll annyi lakás rendelkezésére, amenyi a szükségletnek megfelelne Félős azért, hogy valami erélyes és gyors intézkedés nélkül rövid időn belől oda jutunk, hogy Kisvárda lakossága egy részének nem lesz hol lakni. itt cselekedni kell. A múltak bűnei! egy gyors gesztussal jóvá kell tenni. Azonnal munkába kell venni tisztviselő és munkás lakások építését. Sokan nevelni fognak e kívánságon, különösen azok, akik nta is az üzleti érdekek szemüvegén kérésziül tekintenek mindent. Szó sincs róla, nehéz dolog is ma építkezésbe kéz deni. És mégis azt mondjuk, hozzá kell látni. Meg keli azt kezdeni minden árrm, mert különben nem telik bele egy esztendő és Kisvárda iakoPöszeikesztC : Or, GYÖRGY FERENC2 Felelés szerkesztő • CSÁSZY LÁSZLÓ. Hirdetések Tftl?M«tneK lap un*, fctacíí hivatalában s a« összes maavarorsrác hlróatő irodákban. A nyllftfé? dija soronklnt 1 korona. sainak egy nagy százaléka lakás nélkül fog maradni. A Lakáshivaía! látja és átérzi ezeket a bajokat és szomorúsággal tapasztalja, hogy a nehéz viszonyokon a rendelkezésre álló lakások hiánya miatt segíteni nem áll módjában. Épen ezért eleve felhívja a község képviselőtestületének figyelmét, vegye fontolóra a kérdést és sürgősen lépjen akcióba, hogy a helyzeten változtasson. Állami támogatással, vagy a nélkül Kisvárdának sok-sok lakásra van szüksége, ha azt akarja, hogz fejlődésének megkezdett útjáról le ne szoritíassék. Ha azt fel nem tudja fogni és ezt a mindennél égetőbb munkálatot keresztül nem tudja vinni, hagyjon fel minden eddig táplált nagyratörő aspirációval és változzék vissza újra egy kis faluvá, mert egyébként teljes képtelenség a polgárait megelégedettekké s munkájuk végzésére állhatatosakká tenni. A helyzet szomorú. Orvoslására kínálkoznak eszközök. De azokat meg is keil ragadni. Különben közel az idő, hogy a most is alig elviselhető körülmények teljesen elviselhetetlenekké változnak s ezért a felelősség elsősorban azokat terheli, akik a jövendő fejlődés vágyától eltelve nem igyekeztek annak alapföltétete- leit biztosítani. (y.) A magyar népköztársaság. Minden vágyunk, törekvésünk és cselekedetünk az kell, hogy legyen, hogy a történetiró azt Írhassa az 1919. évről: ebben az esztendőben a területi épséget visszanyert Magyarország intézményesen kiépítette a népköztársaság államformáját. A szabadságot, amely a szivekben él, intézményekbe kell átültetni Mindig elitélem azokat, akik az átalakulás nagy munkájának nehézségei miatt türelmetlenek. Ha tudtuk századokon át tűrni a Habsburgok szennyes lealázó igáit, legyünk egy pár hónapig türelemmel, hogy a nemzet vezérei nyugodtan végezhessék a vállalt nagy feladatokat. Magyarországra többet vissza nem engedjük a királyságot, ami egyet jelent a bűnnel, a szolgasággal, a megakízással. Ha akadnának elvetemült emberek, kik a királyság intézménye mellett mozgalmat indítanak, ezekkel szemben az egyéni terror terére lépünk. A királypártiaknak pusztultok kell. Mi egy igazi demokratikus polgári köztársaságot követelünk, melynek kereteit a radikális és szocialistikus intézményekkel töltjük ki. — Igaza van vezérünknek, Káról i Mihálynak, hogy a nemzeti fejlődés teién nekünk gyorsvonaton kell haladnunk és a mi követelésünk csak az, hogy a sínek, amelyeken ez a vonat halad, a megbízható áldott magyar földön legyenek lefektetve, ne pedig puszta teóriákra. Erős hittel kell nekiindulnunk a Jövendőnek. A hit olyan mint a tűz. A kis tüzet, a gyertya lángját a futó szellő is kioltja, de a máglyák lobogó lángját még a viharok sem oltják el, só't még élesztik hatalmasabbá teszik. így a kicsiny hitet az aggodalomnak egy szava megbénítja, de ha a hit erős, igazi, mely az írás sze- iiní hegyeket tud megmozdítani, ilyen hittel az egyes ember és a nemzet el kell, hogy érje kitűzött célját. Ki erősen tud hinni és akarni, annak társául szegődik a siker. Nekünk hinnünk és akarnunk kell, hogy az ifjú népköztársaság meg fog erősödni és az 1919. év diadalmasan fog ragyogni köztársaságunk épületének homlokzatán. — A köztársaság becsülete ön- zetleuséget és szabadságot jelert. Nyakunkon a hóhérkötéllel, azért csináltuk meg a forradalmat,* hogy a mi drága áldott magyar népünk szabad, független legyen s elfoglalja méltó helyét a népek világszövetségében. — A kishitűség szavát ki kell törölni a magyar szótárból s büszke, bátor bizalommal hozzákezdenünk anép- köztársaság intézményes megépitésésez. clr. Nagy György. A mezőgazdasági munkakerülők kiközösítése. — Fővárosi tudósítónktól. — Felette sürgős, hogy a kormány tekintélyének egész súlyával oszlassa szét azokat a veszedelmes ábrándokat, amelyek a tervezett földelosztás körül szövődtek. A forradalom legzavarosabb napjaiban kelt szárnyára a rege, hogy ingyen, minden fizetés nélkül osztják a földet; azóta számos kísérlet történt arra, hogy megértessék mindenkivel, hogy senki ingyen földhöz nem juthat, miután a birtokreform a tulajdonjog elismerése és tisztelete alapján irtdu
