Felsőszabolcsi Hírlap, 1919 (32. évfolyam, 1-14. szám)

1919-03-02 / 9. szám

XXXII. évfolyam* Klsvérda, 1919. március 2. 9. szám Telefon szám 35 1 á; sadaiml e* közgazuasági hetilap. — Megjelenik hetenként egyszer vasárnap. Tel tton szám 3 Előfizetési dijak: egész évre 16. félévre 8 korona Poatatakerékpénztári csekkszámlánk száma 37262. Hősre.keszlő: Or. (iYÖRGY FERENCZ Felelős szerkesztő: CSÁSZY LÁSZLÓ. Hirdetések (•(vitatnak lapunk kiadóhivatalában g az Ossza« magyarorgz Ab hirdető Irodákban. A nyllttér dija toronklnt 1 korona. Tisztviselőtelep. Szinte kínosan érint már bennün­ket, hogy ismét és ismét vissza kell térnünk a kisvárdai lakásnyomorra s ezzel kapcsolatban arra a lehetetlen helyzetre, amelyben itt, különösen la­kásviszonyok tekintetében a tisz- viselők sínylődnek. De felszínre kell hoznunk újra e kérdést s nem szabad elaludni hagynunk az ügyet azért, mert úgy látszik, hogy az évek hosszú során e kérdésben a község részéről tanú­sított közöny nem akar megszűnni ma sem. Munkásházakat még csak létesí­tett a község, tisztviselői lakások épí­tésére azonban sem a múltban nem törekedett, sem a jelenben nem siet segítségére annak a tisztviselőosztály­nak, amely immár tarthatatlan állapo­tán önmaga akar változtatni. Nagy vétek volt e kérdés el­hanyagolása a múltban ezerszeresen nehéz a megoldása a jelenben, ezt jól tudja minden tisztviselő ember. De ha Kisvárda fejlődő testébe ön­maga nem akarja beleönteni a gyil­koló mérget, mégsem lehet tovább halogatni a megvalósítás muukába- vételét s nem szabad különösen most, amikor az uj szociális gondolkodású s a kis emberek bajával is törődő népkormány a helyzet valódi képé­nek feltárása után nem fog semmi­esetre elzárkózni a kérdés megoldása elől. Amikor hát a kisvárdai tiszt­viselői kar ebben az ügyben meg­mozdult, teljes bizalommal kell hinnünk hogy annak sikeres elintézésében a községi elöljáróság és képviselőtes­tület nem kerékkötője, hanem minden erejével csak támogatója lehet. Be keil végre látni azoknak, akik Kisvárdán az ügyeket intézik, hogy Vninden itt dolgozó fejmunkás Kisvárda javáért dolgozik s joggal várhatja el a községtől, hogy ami­kor tűrhető helyzetbe való jutását vette munkába, ebben egyes-egyedül csak segítője lehet. Ha nem Így van, minden kis­várdai tisztviselőnek le kell vonni a konzekvenciát s meg vagyunk győződve hogy egy együttes demonstrációnak ezen eljárás ellen nem fog elmaradni a Kisvárdára semmiképen nem hasz­nos következése. Jó lesz ezt is fon­tolóra venni ! —y-— Az őrlés uj rendje. Az alispán rendelete. Mikecz István alispánhelyettes rend­kívül fontos körrendeletét bocsátott ki a napokban. A rendelelet, amely intézkedik az őrlés uj rendjéről, egyben március elsejétől kötelezővé teszi a kukorica liszttel való keverést és igy a kukoricás kenyeret. A rendelet a következőkép szól: Mindazon intézkedések, melyek a forradalom kitörése óta Szabolcsvármegye közélelmezésének biztosítása érdekében megtétettek, a kívánt eredményre nem vezettek Az önkéntes termény felajánlás­nál a vármegye gazdaközönségének meg­nyilvánult áldozatkészsége ha eredménye­zett is egy nagyobb mennyiségű termény készletet, azonban ez ideig ennek csak egy elenyészően csekély hányada volt tényleg igénybevehető és felhasználható, mert a községi néptanácsok önkényesen és erőszakosan megakadályozták ezen felajánlott készleteknek a hatóságok által való gazdaságos felhasználását. Az elrendelt terményösszeirás ered­ményre úgyszólván sehol nem vezetett, a malmok ellenőrzése tárgyában kiadott rendelet pedig nagy általánosságban végre­hajthatatlan maradt. Mindéhez járul a még meglévő cse­kély terménykészletek állandó és roha­mos apadásával szemben az ellátatla­nok folytonos szaporodása. Hogy az eb­ből származható katasztrófális veszedelem­nek gátat vessünk s hogy egy nagyobb mennyiségű tartalék terménykészlet áll­jon a közszükséglet céljaira rendelkezésre, Szabolcsvármegye közélelmezési tanácsá­val folytatott beható tárgyalás után és a közélelmezési miniszter ur hozzájárulása alapján egy olyan uj őrlési rendszer élet- beléptetését határoztam el, melynek szi­gorú és következetes keresztülvitelével körülbelül havi 40—50 waggon termény volna közszükségleti célokra biztosítható. Ezen őrlési rendszer alapján az eddig törvényesen megállapított 10 százalék vá­mon felül az őröltető fél a megörlendő búza, rozs vagy árpa termény Dől 15 százalékot közszükséglet céljaira készpénz fizetés ellenében beszolgáltatni köteles. Az igénybevétel módjára nézve a következőket rendelem : A törvényesen megállapított 10 száza­lék vám, valamint a közszükségleti célra beszolgáltatandó 15 százalék termény le­vonását a községi elöljáróság eszközli az őrlési tanúsítványok kiállítása előtt oly módon, hogy az őröltető fél a 25 száza­léknak megfelelő terményt — búza, rozs, árpa — a községi elöljáróságnak az ezennel mm.-ként 10 koronában megálla­pított őrlési dij levonásával készpénz fizetés ellenében beszolgáltatni köteles — egyszersmind engedély kap arra, hogy a beszolgáltatott 25 százalék terményt ugyan­annyi tengerivel pótolhassa és ezen 25 százalék tengerit és a községi elöljáróság áltai kívánságára kiállítandó őrlési tanúsít­vánnyal megőröltethesse. Az őröltető fél által ily módon be­szolgáltatott terményt a községi elöljáróság megőrzés és elraktározás céljából átveszi, — az elraktározott terményekről az itt csatolt kimutatás szerinti nyilvántartást vezet s az összegyűlt termény mennyi­ségét a járási főszolgabiráknak minden hó utolsó napján személyes felelősség terhe alatt annál inkább bejelenteni köte­les, mer a mulasztó vagy késedelmes községtől a havi ellátmányt a leg­határozottabban megvonni fogom. A járási főszolgabirák — polgár- mester — a begyült terményekről jelen- téseiketjközségenként feltüntetve legkésőbb minden hő 10 ik napjáig felelősség terhe alatt hivatalomhoz beterjeszteni kötelesek. A községekben begyült termények mikénti felhasználásáról kizárólag magam intézkedem s külön felhatalmazásom illetve utalásom nélkül ügy az elsőfokú hatósá­goknak, mint a községi néptanácsoknak és élelmezési bizottságoknak azokat egészben vagy részben felhasználni a legszigorúbb büntetés terhe alatt tilos. Az újonnan megállapított métermázsán- kénti 10 korona őrlési dijat a községi elöljáróság az „őrlést“ végző malom tulajdonosának a bemutatott őrlési tanúsít­ványok alapján készpénzben kifizeti. A községi elöljáróság az elszámolást az őrlést teljesített malomnál végezheti havon­ként egyszer vagy kéthetenként. Idegen törvényhatóság területéről őröltetés céljából behozott terménynél az őröltető féltől csak a törvényesen megállapított 10 százalék vám vonható be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom