Felsőszabolcsi Hírlap, 1919 (32. évfolyam, 1-14. szám)
1919-02-16 / 7. szám
7. szán» XXXU. évfolyam Kisvárd», 1919 február 16. telefon viüin 35. Társadalmi és közgazdasági hetilap. — íVkgjeieüik ■ <;, énként egyszer vasárnap. Telető Előfizetési dijak : egész árié lé. félérre 8 korona Fosta takarékpénztári csekkszámlánk száma 37262. l öszeikesztő: Or. GYÖRGY FERENC2 relelő* szerkesztő: CSÁ5ZY LÁSZLÓ. Hirdetések f*lvétotn«k lapunk klatfdhivitt&lában 5 az Oasx«» mayyaror«» Mrdntő Irodákban. A nylltté? dija soFonkln! 1 korona. Pártszervezkedések. A forradalmi idők természeles folyományakép nálunk is megkezdőd- ek a pártszervezkedések. Elsőnek bontott zászlót a szociáldemokrata párt, rövid idő után követte ezt a föidmives egyesület megszervezése. A párton kívül állás szemüvegén át tekintve meg kell állapítanunk, hogy eme pártszervezkedések nem a legegészségesebb alapokon történtek. Nem az volt egyik alakulásnak sem a célja, aminek lenni kellett volna, hogy tudniillik a pártelveket teljesen átértő, súlyos elemeket abszorbeálják, hanem hogy minél több pa'rttagot csődilsenek össze. Ennek a számszaporitásnak pedig az lelt a természetes következése, hogy sok értéktelen elem került be úgy az egyik, mint a másik pártba, amely annak komoly munkáját inkább veszélyezteti, mint elősegíti s emellett azt a veszedelmet is jelenti a pártárnyalatok számára, hogy sok számottevő ember húzódik a pariba való belépéstől, holott talán érzése, meggyőződése egyik vagy a másik Irányba vezetné. Nem lehet tagadnunk, hogy a fejetlenség első pillanatában számíthatott 20—30 főnyi többség, de hogy több súllyal bir 10 -20 igazi szocialista vagy föidmives párti tízszer annyi álszociálistánál vagy álföldmi- ves pártinál, azt teljes meggyőződéssel valljuk. Épen azért a pártonkivüliség távlatából jogosítva érezzük magunkat, hogy itt és amott jó tanáccsal szolgáljunk s ez a jó tanácsunk egy mondatban foglalódik össze : revideálja a vezetőség a párttagokat! A szervezkedés óta eltelt idő elég alap a megítélésre. Azóta kellő tapasztalatokat gyüjthettek, kik az igazi párttagok és kik a törtetők. Tisztázzák a helyzetet. Legyen a pártnak kevesebb számú, de lelkes tagja, akik a párteszméktől teljesen át vannak itatva, bizonyosra vesszük, hogy több lesz a párt tekintélye és súlya, mintha tizannyi handabandázó, értelmetlen, koncleső ember akar az egyes pártok vállain pozícióhoz jutni. Ha igy egészségesebb irányban formálódik át a különböző pártok szervezkedése, hisszük és reméljük, hogy több intelligens ember találja meg bennök politikai hitvallását s megszűnik ez a fejetlen összevisszaság, amely most még a köz érdekében álló együttes tevékenységet igénylő munkát is olyan károsan befolyásolja. Az itteni pártok tagjai jórészt noviciusok, tanításra szorulnak, a tanítást és vezetést pedig csak hozzáértők végezhetik. Saját érdekében cselekszik minden párt, ha erről gondoskodik, mert különben nem szüleihetik meg az a i óiö szervezettség és ennek folytán bekövetkező súlyos fellépés, amelyet a mostani szervezetlen, összevissza beszéd és és cselekedet nagy mértékben ront. — y. — Az uj kisbirtokok Az uj kisbirtokosoknak milyen lesz a helyzete ? — Mennyi pénzre lesz szükségük ? — Mennyi jövedelemre számíthatnak? — A földbirtokreform közgazdasági jelentősége. — Átlag 3 millió métermázsávai kevesebb fog teremni (Budapesti tudósítónktól) A kormány, mint köztudomású a Nemzeti Tanácstól a földbirtokpoÜtikai reform életbeléptetésére kapott felhatalmazást. Ennek a kérdésnek felvetése nyomán, mint nagyon jó! tudjuk, a mezőgazdasági termelésben végzetes szünet állott be. A mezőgazda- sági érdekképviseletek számtalanszor behatóan foglalkoztak mind a két kérdéssel, aggodalmaikat és javaslataikat illetékes helyre juitatlák Most az Omke. mező- gazdasági, ipari és kereskedelmi szakosztálya is foglalkozott ezzel a kérdéssel és annak előadója a Felsőszabolcsi Hírlap fővárosi tudósítója előtt ezeket a kérdéseket az alábbiakban világította meg. Kroiopp Hugó előadó kérdéseinkre a következő felvilágosításokat adta : Feltéve, hogy az uj kisbirtokosok a földet jutányos áron kapják és csupán a legszükségesebb épületeket a legolcsób anyagokból emelik, befektetésük- előreláthatóan igy alakul : 10 kát. hold ára a. 700 K. 7000 K lakóház istállóval 8000 K. kút, kerítés, kapu, sertés és tyúkól 2000 K., összesen 17.000 K. Ha a kisgazda jól akar gazdálkodni, akkor 5 holdon, termel gabonát, ez 25 mm. másfél holdon tengerit, ez 10 és fél mm. fél holdon burgonyát, ez 20 mm, 2 holdon herét és répát, fél holdon kerti és hüvelyes vete- ményéket, félhold pedig marad beltelek- nek. Ehhez szükséges 2 ló, 1 tehén, 7 koca, 10 tyuk, 1 kakas, 3 liba, 1 gunár összesen 6810 K. értékben. Az eke, borona, szecskavágő, szekér, zsákok, vetőgép, ponyva stb. értéke 4085 K. Forgótőke 537 K, abraktakarmányra 640 K, élelmezésre és ruházkodásra 1460 K. anyagbeszerzésre : petróleum, olaj, szén stb. 160 K. szálastakarmányra és szalmára 2402 K. adóra, orvosra stb. 160 K. ez összesen kitesz 5359 K. Az uj kisbirtokos tőkeszükséglete tehát 33.254 K. ;ug. Felmerül már most az a kérdés, hogy az akként felszerelt gazdaság az uj kisbirtokosoknak mennyit jövedelmezhet? Ha gazdasági és háziszükségletre felhasználandó gabonamennyiségeket a termésből levonjuk és számításba vesszük, hogy a kisgazda tehén mellett annak pót- lására egy üszőborjut nevel és évente 5 drb. süldőmalacot eladhat, jövedelme igy aiakul: gabona eladásból 310 K. burgonyából 130 K. 5 drb. süldő eladásból 1250 K minden negyedik évben egy tehén eladásból 500 K. ugyanilyen időben három borjú eladásból 225 K. A nyersjövedelem tehát 2425 K. A nyersjövedelemből azon ban a befektetett tőkék kamatja levonásba hozandók, ami 1761 koronát tesz ki. Marad tehát 654 K. tiszta jövedelem és ezért dolgozott az uj kisgazda egész családjával egy egész éven át Ilyen jöve- d. iem azonban csak akkor lész, ha a gabona és állatárak még éveken át olyan magasak maradnak mint most. Ha azonban 40%-os értékcsökkenés áll elő, akkor a gazda évi tiszta jövedelme már csak 22 K. lesz. Hogy a gazdasági cselédek és munkások maguk is mennyire nem tartják alkalmasnak a mostani időket a föid- birtokreíorm végrehajtására, kitűnik ez abból, hogy olyan vidékeken, ahol intelligensebb elemei laknak, már elég sűrűn hangoztatják, f >gy nem most kellene a kormánynak földet’kiosztani, amikor minden olyan drága, hanem akkor kellett volna amikor kevés pénzzel fel lehetett volna szerelni úgy, hogy a földszerzés vágya vidékenként már nem oly nagy, mint volt az első felhevülésben, mikor nem gondolkodtak a földbirtokszerzéssel járó befektetések felett A földbirtokreform megvalósítása azonban jelenti azt is, hogy
