Felsőszabolcsi Hírlap, 1919 (32. évfolyam, 1-14. szám)
1919-02-09 / 6. szám
XXMI évfolyam Kisvárda, 1919. február 9. 6 szám Telefon szám 35. Társadalmi és közgazdaság) hetilap. — Megjelenik hetenként egyszer vasárnap. Telefon szám 3s Előfizetési dijak: ««••i ívre 16. filévr« S korona Po.tatak.rákpánltári eaakkszámünk »ima 37262. v~ i .......... Le gyünk tárgyilagosak! A forradalom óta uj világ támadt körültünk. Ennek az uj világnak itteni harcosai vad fenekedéssel és ádáz gyülölséggel egy pillanat alatt el akartak seperni mindent a föld színéről. Nem tévedünk, ha megállapítjuk, hogy ez a terv merő képtelenség. Egy régi, tradíciókkal szentesitett rossznak vélt világot egy gondolatra elemetni, helyette egy jót, bűn nélkülit teremteni nem lehet egy pillanat alatt. Ha a hit, bizalom megingott a rendszer vezetőiben, ez teljesen érthető jelenség, mert sok tekintetben rá is szolgáltak, de azt hinni, hogy egyik napról a másikra megszületik az uj világ, épen olyan lehetetlen fel tevés, mint azt feltételezni, hogy a ki ma halálos betegségben sínylődik, holnap a legzajosabb mulatságban teljes frisseséggel csárdást fog táncolni. Átalakulások nem járnak nehézség nélkül s aki józan tárgyilagosággal gondolkozik, be kell látnia, hogy az első idők átformálási teendői nem mehetnek tovább az elvi megállapodásoknál. Meg kell állapítani az elvi szempontokat s ezek irányításával munkálni a jobb, a boldogabb jövendő kiépítését. Ehelyett azonban mit tapasztalunk. Olyan egyének, akik sem képzettségüknél, sem tudásuknál, sem rátermettségüknél fogva nem képesek a köz helyes irányítására, jelszavakkal dobálóznak, a bizakodókat gyanakodóva', a hívőket hitetlenekké tenni igyekeznek, kifogásolnak, leszólnak minden intézkedést, nem hagyják megjegyzés nélkül még a legszentebb önzetlenség mezébe öltözött cselekedetet sem, mintha születhetnék a világon olyan földi ember, aki mindenkinek eleget tudna tenni. Ezzel pedig nem elősegítik, de akadályozzák a köz érdekében tervbe vett nemes feladatok megvalósítását. Hangoztatni azt a frázist, hogy Je a régi bitangokkal!“ magában r őszei kész tő : Dr. GYÖROY FERENCZ. Felelős szerkesztő: CSÁSZY LÁSZLÓ. véve nem elég, akkor teljes a munka, ha a „régi bitangoknak“ nevezettek helyére nem az „uj bitangok“ akarnak kerülni. Ennek a községnek vannak tisztességes, becsületes polgárai. A tisztesség és becsület nincs politikai hitvalláshoz kötve. Széchenyi és Kossuth egyformán jó hazafiak voltak, mégis merőben ellentétes eszközökkel akarták megvalósítani Magyarország jobb jövendőjét. Kételkedni abban, aki emberieség szempontjából mindig kifogásolható volt, érthető jelenség, de annak sem hinni, aki erre okot nem szolgáltatott, tiszta akadékoskodás. Fogadjuk el igaznak, hogy mindenkinek legyen szava a maga sorsának intézésében, de ezt az elvet ki kell egészíteni azzal, hogy csak azok jöhessenek e tekintetben számba, akiknek megvan a teljes hozzáértése is. A hatalom kétélű fegyver. Hozzáértők kezében képes a jobb jövendő útját tisztítani, de az avatatlanoknál visszafelé sül el és saját magukat teszik lehetetlenné. A ki jogokat vindikál, de azok gyakorlásához nem ért, folytonos baklövéseket követ el s többet ront, mint javít az állapotokon. Ellenben igazságos, belátó szemmel, a viszonyok kellő mérlegelésével konszolidált viszonyok teremthetők s ez lehet csak a biztos alapja a jövendő felépítésének. Elismerjük a forradalom jogosultságát, óhajtjuk is, hogy egészséges utón haladva megteremtse a jobb jövendőt, hogy azonban ez megtörténhessék, illesszünk be az uj jelszavak közé még egyet: Jegyünk tárgyilagosak.— y. — A gyógyulás utján. A forradalmat a szivünkkel csináltuk. Az érzések forróságától dobbant meg egyszerre, egy napon az egé«z ország Ebbe a szent hevületbe azonban — s másképen forradalom sohasem volt — beJe- lopta magát a láz is, amelyről, amikor a mámor napjai emultak, kiderült, hogy nem egészséges hő - és energiaforrás, hanem betegség. Nem arra való, hogy az ország Hirdetések f*lv<tt«tn«k lapunk kiadóhivatalában* az 8s*z** mmgyarortstg hirrf«t0 irodákban. A nyílttá? dija soronklnt 1 korona. gépezetét hajtsa, nem tud termelni, nem szabályozható, hanem rendszer nélkül hullámzik és hol elégeti a szervezeteket, hol pedig leszáll a normális fok alá és letargiába hül ki tőle minden. A szív után az. észnek kell átvenni szerepet, hogy a lázat orvosszerekkel űzze el és a dobogó forróságból, amely a forradalom gyönyörű napját megcsinálta csak azt hagyja meg, ami egészséges hajtóereje az ország életének. Ez az e- gyetlen becsületes és okos kívánság ma és nem lehet becsületes és okos osztályvagy pártérdek sem, amely mást akarjon. Boldog érzéssel állapíthatjuk meg, hogy az ország rá is eszmélt erre a gondolatra, az a megkönnyebbült sóhajtás, amely most mindenfelől felhangzott, amikor a hónapokig tartó válságsorozat után a kormányzat végre olyan megállapodott mederbe jutott, amelyet az összes, jogosult létü pártok szilárd gátja támaszt körül. Nem akarjuk azt mondani, a legteljesebb hálátlanság volna, hogy azok a férfiak, akik az újszülött magyar köztársaság ügyeit eddig vezették, ne akarták volna a lázbeteg ország jó orvosa lenni minden lelkesedésökkel és tudásukkal, de mi haszna Írták jobb rosszabb recep'jriket ha a betegnek nem volt meg a teljes bizalma orvosaihoz és a recepteket meg sem csináltatták. Ezért cserélődtek ki egymásután a kórmányférfiak, ami a mai viszonyok között a legsúlyosabb szerencsétlenség, ezért kavargóit a válság üstje s ezért élte át az ország a Dizonytalanság gyötrő hónapjait. Úgy látjuk s ezt mutatja a nagy fellélegzés, hogy ennek az állapotnak vége szakadt. A kormány mai összetételében a megáilapodottság erejét mutatja s azt a hitet kelti, hogy az államgépezet kerekei most már simára csiszoltan, minden diszonáns recsegés nélkül fognak forogni. S akik ezt a munkát végzik, nemcsak a maguk erejét viszik bele, hanem belekapcsolódnak abba az energia-áramba, amelyet a mögöttük álló osztályok és pártok adnak nekik. Most már csak az ország népén a sor, hogy ezt az erőt, amelyet az összes demokratikus irányzatok exponensei, parlament hijján az ország bizalmának leté- ményesei odaígértek az uj kormánynak, ne tagadja meg tőle. Adjon módot a nyugodt munkára és a viharzó kavarodások után támad’ nyugalmat használja ki arra, hogy maga 'S dolgozzon. Nem a kormányért. nem h hatalmon lévő egves emberek jóvoltáért, hanem az ország érdekében, a. magyar sorsért, amelytől must olya-- nehéz felhők veszik el a napsugarat. Nemcsak keil, hanem érdemes is dől
