Felsőszabolcsi Hírlap, 1919 (32. évfolyam, 1-14. szám)

1919-02-02 / 5. szám

I 1919. február 2. _____________________ — Vasárnapi munkaszümt a kama ránál A kereskedelmi és iparkamara ez­úton hozza érdekeltsége tudomására, hogy hivatalában f hó 28 tői kezdve vasárnap munkasziinetet tart, miértis kéri az érde­keltséget, hogy hétköznapokon d. e. 8—'7*2 óra között szíveskedjék ügyében a hivatalt felkeresni — Építtetők figyelmébe, A kisvárdai épitőmunkások szakcsoportja felhívja a közönséget, hogy rövid lejáratú munkála­taik elvégzésére munkásokat közvetít, ha eziránt igényeiket a sociáldemokrata párt titkárságánál bejelentik. IRODALOM. — A Karcolatok, uj szabolcsi havi folyóirat januári száma második kiadásá­ban került a közönség elé. A nívós és tartalmas folyóiratot Dedinszky Ernő szerkeszti fővárosi irők és a vidék vezető embereinek közreműködéseivel s hogy mennyire népszerűvé lett a vidéken és a városokban, mutatja az, hogy e papir- inséges világban is második kiadásra volt szükség. Sokat ígérő és jelentős vállal­kozás a Karcolatok folyóirat, mellyel egy tiszta magyar vénáju programúi vár fel­tárásra. Politikában a párttörvényeken felülemelkedik az általános magyar érde­kekkel, irodalmi, társadalmi cikkei pedig a népszerűséggel akarnak érvényre jutni az uj Magyarország közönsége előtt. A Karcolatok havonta jelenik meg, ára 1 k. 20 f. Előfizetése egész évre 12 k.» mely összeg a szerkesztő címére Dombrádra küldendő. Mutatványszámot kívánatra szívesen küldünk. — Az UJ Szabolcs politikai hetilap, Örvös János hírlapíró újságja már rövid fennállása után is a vármegye legnépsze­rűbb politikai hetilapja lett. 2. és 3. száma a szenzációs cikkek egész sorát hozza. Különösen kiemeljük a 2 szám tartalmá­ból a következő cikkeket: Fényes Lász­lónál a Royalban. Szabolcsi választások A kommunisták nagygyűlése Budapesten. (Szamosiba Schiller festőművész rajzaival Rímről. Vágóról, Garbairól és Migrayról.) Kép és eszme (Sombereki filozófiai cikke.) A 3 számban a szenzáció erejével hat a Szamuely ügyet tárgyaló cikk. Részletesen számol be ez a cikk a Szaumely eifogatá- sának okától, a Szamuely fiuk szabadulá­sáról és dr. Winter hadbíró menesztésé­ről. Van Enden cikkét a /.ege uj irányai­ról minden tanulni vágyó ember öröm­mel olvassa Szántó festőművész cikkét az impreszionizmusról. A gyönyörűen ki­állított hetilap előfizetési ára egy évre 50 K., fél évre 25 K., egy szám ára 1 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nyíregy­háza, Kálvin-tér 14, ahová az előfizetési dijak is küldendők. Az Uj Szabolcs számon- kint Kisvárdán Berger Ignácz és társa könyvkereskedésében kapható. Belmunkatárs és kiadóhivatalvezető DÉNES MÓR. Színházi krónika. Csak ne vettem volna fel előre, — kedves szerkesztő Uram — összes szin házi kritikáim diját, majd Írnék én neked most kritikát! — Hogy is ne ? — De igy kénytelen vagyok vele! Pedig jól jártunk volna mindketten: a közönség, mely meg­unta olvasni, — ha ugyan olvasta, én, ki ______ FELSÖSZABOLCSf HÍRLAP me gunta Írni, hétrői-hétre az üres ra- kettákat. — Én mondom neked, kedves Lacikám, csak most látom, hogy milyen hálátlan mesterség ez! . . . Ha az igazságot írja meg az ember ; ha­ragszanak Tháliáék, ha pedig nem azt írja meg az ember, gúnyosan mosolyog az a ki olvassa . . . Bizonyára jóban van . . . tudod már! Hát kinek tegyen az ember igazságot ? ! Például kénytelen vagyok most is visszaszippantani azt az állításomat, hogy a direktor nemtörődömséggel kezeli „az ügyek mibenlétét!“ Mert ime csúnyán letromfolt. Keseregtem ugyanis — mint emlék­szel — hogy milyen kis számú társulat­tal „dolgozik“ — igy meg úgy — und was tut Gott — az igazgató megszívlel­vén eleddig a pusztába kiáltó szómat s nem kiméivé sem pénzt sem fáradságot, hogy a mélyen tisztelt közönség legké­nyesebb ízléseit is kielégítse, uj erőről gondoskodott — tessék uraim és höl­gyeim besétálni, csak most kezdődik, a ki vesz, annak lesz, első hely 20, második hely 15, harmadik hely 10, csinnadratta, bumm bumm és igy tovább és felléptette végre a „Szeretődben a saját — kutyáját. A derék állat — ugylátszik átérezte szereplésének fontosságát — derékül vi­selkedett, nem énekelt, nem deklamált, hanem puritán egyszerűségében megje­lenvén Tábori Terus által rángattatva, nagy bölcsen hallgatott, — intő példával akarván talán szolgálni . . . Fényes jelenete után tiszteletemet tet­tem ő ességnél a' nagyzási hóborttal „öltözőnek“ nevezett tákolmányban, hol kegyes fogadtatás után a napi politika vi­gasztalan helyzetének megtárgyalásának mellőzésével rögtön áttértem az irodalomra és művészetre . . . S minthogy, úgy látszik, egyikünk sem ért hozzá, — jól megértettük egy­mást. Ö természetesen rögtön kezdett ne­kem aláhizelegni, hogy milyen kedves a közönség, milyen áldozatkész, milyen kitartó, milyen buzgó, milyen ilyen olyan, — hagyjuk kérem I — ismerjük már azt. . Na gondolom, csak illik nekem is visszadicsérni az „embseniblét.“ Hát neki duráltam magamat Hogy milyen jó előadásban pient a „Hejehuja báró!“ —■ De az igaz is. —■ Hogy mily kitünően játszottak a Varga pár meg Toldi, meg Tábori Terus, meg Szécsi Emma, Pap ! Sőt ... A „Csárdás királynő“ meg direkt az e célra szerződtetett helybeli népzenészek sikeres közreműködésével és last nur least: a „Szerető“! melyben Tá­bori Terus igazán kitűnő előadásban, nagy drámai erővel játszotta meg a főszerepet Hogy milyen jó volt Széchy Emma, meg T. Nagy Mariska, meg Papp.' Toldi pedig egyenesen „fényes“ volt . . . Megnyugtattam, hogy a hét minden estéjén a társulat tőle telhetőt elkövetett, hogy „meleg“ esték legyenek. (Csak bi­zony fűteni kellene egy kicsit hozzá.) Megemlítettem, hogy a közönség tudja, hogy az ő kedvelt Vargája február 4 én tartja jutalomjátékát és azon remé­nyemnek adtam kifejezést, hogy a kö­zönség méltányolni fogja ezen igazán ki­tűnő színészünk jutalom játékát és oda „mindnyájénknak el kell menni“ ! — stb. stb Láttam, hogy ezen kijelentéseimet jól ______________________3_ eső megnyugvással vette tudomásul ás mintha bátorságra tett volna szert kérdá: „Na és egyébként“ ... itt köhögött . . . mintha zsénben lenne ... na és a . . . mondjuk az igazgató ? ki megígérte, hogy . . . hogy társulatát . . izé . . . hogy is mondjam . . . — Erre én ijedten hátrálni kezdtem, miközben ügyetlenül a lábára vagy mijére hághattam, mert ő kiesvén szerepéből, hangosan ugatni kezdett. — Már pedig . . . „kutyaugatás nem hallatszik fel á mennybe . . KÖZGAZDASÁG. — Külföldi adósságok behajtása. A debreceni kereskedelmi és iparkamara ez­úton hozza érdekeltsége tudomására, hogy a külföldi magyar vagyonérdekeket védő szervezet (Budapest V., Szemere utca 6,) felvette működési körébe magyar cégek­nek, vállalkozóknak és honosoknak Auszt­riában és Bosznia-Hercegovinában lakó adósokkal szemben fennálló követelései­nek illetve künulevőségeinek gyűjtését és lehető érvényesítését is, valamint az ezen országokban levő egyébb magyar vagyoni érdekeltségre vonatkozó adatok nyilván­tartását A künnlevőségek bejelentése a legcélszerűbben úgy történik, hogy a hitelezők minden egyes tételről tíz filléres bélyeggel, a múlt év végéig terjedő ka­mat számítással és cégszerű aláírással ellátott folyószámla-kivonatokat küldenek be 2—2 példányban országok szerint összeállított gyüjtőjegyzékek kíséretében közvetlenül nevezett szervezethez. Ári i^éss hirdetmény Megbízásból közhírré teszem, hogy folyó év február hő 6-án d. u. 27a óra­kor Kisvárdán az Ackersmann Adolf cég vasút melletti raktárában körülbelül 238 hl. 1917 évi termésű bor hordóstól kése­delmes vevő veszélyére, illetve kárára és terhére a kereskedelmi törvény 351 és 347 § ai alapjait nyilvános árverésen köz­jegyző közbenjöttével eladásra kerül. Vevő a vételárat teljes összegében kész­pénzben azonnal kifizetni és a bort hala­déktalanul átvenni és elszállítani tartozik. Egyébb feltételek érdeklődőknek ügy­védi irodámban rendelkezésükre állanak. Kisvárdán, 1919. február hó 1-én. Dr. Schönwald Miklós ügyvéd. Eladó koporsók. 10 darab festett 200-as bélelt ezüstsJni! és lakkfekete, 15 darab kisebb gyermek koporsó ezüstszín és égszínkék azonnal ELADÓ. Megtekinthető KLEIN JÓZSEF kereskedőnél A J A K O N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom