Felsőszabolcsi Hírlap, 1917 (30. évfolyam, 1-53. szám)
1917-03-25 / 13. szám
2. Levél a frontról. Az iskola nevelő munkájának szép bizonysága az alábbi levél, amelyet Fisher Miklós zászlós, a kisváidai állami polgári Iskola volt tanulója március 15-ike alkalmából küldött volt igazgatójának Werner Gyula polgári iskola igazgatónak. A levél igy hangzik: Szeretett Igazgató Ur! Egy pillantás a múltra s feledteti velem a jelen ridegségét, komorságát. Egy pillantás az egész, s felelevenednek lelki szemeim előtt a gyermekkor minden szépsége, a gyermekkor igazi bol- dogsága. Nem is olyan rég, vagy 6—8 éve talán, jól emlékszem, ebben az időben lázas öröm fogott el bennünket, közelgett a magyarság nagy napja, a szabadság és függetlenség kivívásának napja. Vitatkoztunk, ki fogja a „Talpra Magyar“-í, s a többi aktuális költeményeket elszavalni. Előre csináltattuk a kokárdákat, s vásároltuk a nemzeti jelvényeket, hogy mentül díszesebben jelenjünk meg, s ünnepeljük a nagy napot. Minden kis epizód, mintha egy bűbájos mesének egy fejezete volna, csodálatosnak tűnik fel, a mostani korból tekintve, majdnem lehetetlennek látszik. Nehéz elképzelni, hogy valamikor csak egy eszme hatotta át gyermeklel- künket, adózni a hősöknek, akik megalapozták a nagy Magyarországot, hogy lehetséges volt az ifjú gyermekkor gondolat világából kiküszöbölni a kicsinyesség fogalmát s a gyermeket, abban a korban már felnőtté tenni. Amint végig tekintem azt az időt, azt látom, hogy igenis lehetséges volt. Lehetséges volt pedig azért, mert Szeretett Igazgató Ur, a tanári karral egyetértve, nem törődve idővel, fáradtsággal, azon munkálkodtak mindig, hogy ezt a célt elérve, a hazaszeretettől áthatott, önfeláldozó ifjakat, bocsássanak az élet küzdelmes terére S hogy ezt a célt elérték, mutatja e mai küzdelmes kor. Hisz azok, akik valamikor oltalmuk alatt voltak, azok legnagyobb része már mind mint meglett ember, küzd, és vérzik a hazáért. S hogy ezt szívesen s örömmel teszik, az az első iskola alapos munkájának az eredménye. Közeledik ismét a „Március 15.“ Immár a második, amit távol az otthontól, harci zaj közepette kell eltöltenem. Nem lesz az ünnep oly magasztos, hanem érzésekben annál gazdagabb. Messze van még a nap nekünk, mert itt máskép mérik az időt, itt előre nem nem lehet semmit gondolni, mert a halálmezején vagyunk, de ha felvirrad a nagy nap, megüljük, azokban a méretekben, amelyekben itt csak lehetséges. Most pedig egy szívességre kérem az Igazgató urat, volna oly szives a mellékelt 20 K-t egy olyan tanítványának kiadni a nagy napon, aki arra szorgalmával s jó magaviseletével rászolgált, s aki a legjobb szándékkal kis munkájával hozzájárult a katonák felszereléséhez, apró dolgokkal. Tanitványi szeretettel Fischer Miklós zászlós. 1917. március 3. FELSŐSZABOLCSI HÍRLAP 1917. március 25. HÍREK. \ — Jegyző választás. Pátrohán a községházán holnap lesz egy segédjegyzői állásra a választás megtartva. A választó ‘képviselőtestületi ülésen Dr. Fráter Szabolcs t. b. főszolgabíró fog elnökölni. — Lelkészválasztás Kopdcsapátiban. Ethei Ferenc kopócsapáti ref lelkész nyuga- lombavonulásával megüresedett lelkészi állásra a hívek Kiss Gyula békési s. lelkészt hívták meg. Az uj lelkészt a jövő hónap elsején iktatják be. — Lelkészválasztás. Komoró községben id. Czövek János nyugalombavonu- lásával megüresedett református lelkészi állásra fiát Czövek Zoltánt választották meg meghívás utján. Az ifjú lelkész most a 202. számú Ironvéd.dandárnál mint tábori lelkész teljesít szolgálatot és a gyülekezet nehezen várja haza, hogy átadja neki az egyház vezetését. — Nyilvános elszámolás. A kisvárdai izr. nőegylet a Fried Salamonné-féle alapítvány kamatait március 23-án osztotta el a szegények között. Tizenegy szegény 10—10 koronát, tizennyolc szegény pedig 5—5 koronát kapott. — Félreértések elkerülése végett tudatjuk, ho^y Kőniggrátzben Magyar Ka- tona-otthor létesült az odakerült debreceni 3-as és 3^ esek részére, hogy a cseh tengerben egyen a fiainknak egy magyar sziget, magyar ház, magyar-otthon, hol magyar szét, magyar nótát hallhatnak, — Kit intetés. Kálmánczi Ernő kisvárdai kereskedő tartalékos zászlóst az ellenség el itt tanúsított vitéz magatásáért I. o. ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. — Nyilvános nyugtázás. A kisvárdai izr. nőegyUt népkonyhája részére még a következő adományok folytak be : N. N 50 K, Dr. Földes Mórné 30 K, Fülöp Bernáthné, Hochmati Mórné 20—20 K Kellner Mcjirné 10 K és Va kg. gersli, Mezei Józsefné Dombrád 5 K, Glancz Samuné, Goldstein Elekné 1—1 kenyeret, Kálmán Samuné 2 kenyeret, Glancz Mik- sáné Tass 2 kgr. grízt, 4 kgr. lisztet, 10 tojást, 1 hízott libát, Taub Samuné 8 tojást, 3Va kgr. lisztet, özv. Weiszberg Józsefné 1 Va darát, N. N. egy üveg paradicsomot. E hó 23-án a jelen télre bezárult a népkonyha. A tél folyamán sok ezer ingyen ebédet adtunk felekezeti különbség nélkül, a megmaradt burgonyát és paszulyt 40 szegény család között osztottuk szét. Úgy egyeseknek mint társulatoknak, kik bennünket jótékonyságunk gyakorlásában oly szépen támogattak, a magam és egyletünk nevében leghálásabb köszönetét mondok. Diner Edéné egyleti elnök. Március 15-ike a közkórházban. A helybeli közkórhaz gondnoksága annak közlésére kért fel bennünket, hogy tolmácsoljuk köszönetét mindazoknak, akik március 15.-iki ünnepélyén a sebesült és beteg katonáknak részint erkölcsi, részint anyagi hozzájárulásuk által e nagy nemzeti ünnepnapon örömet szerezni kegyesek voltak. A katonáknak ez alkalommal való megvendégelésére a városban indított gyűjtés összes bevétele 1010 K 20 f. volt, ebből a március 15-iki ünnepély alkalmával a kiadás 474 K 20 fillért tett ki, mig a megmaradt 536 K összeget a kórházi gondnokság értesítése szerint a katonák különétkezési naplója 292/1017. sz. alatt számolták el. Az eredetiben beküldött gyüjtőivek igazolják a bevett ösz- szeg helyességét, sajnos lapunk szűkös terjedelme miatt nem áll módunkban, hogy az adakozók gazdag névsorát tételenként leközölhessük. — Az elfogyasztott tengeri. Balog Mihály, Vojka János, Horváth Mihályné Majoros Jánosné, és Kruppi Ignácné jékei lakosok a náluk rekvirált tengerit saját céljaikra felhasználták és igy a hatóság felszóllitására beszállítani nem tudták. A kisvárdai szolgabiró mint elsőfokú rendőri büntető bíróság ezért nevezetteket egyenként 3-3 napi elzárásra és 40-40 korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen valamennyien felebbezést jelentettek be. — Pályázati hirdetés. A munkácsi m. kir. áll. tanítóképző-intézet I, osztályába a jövő 1917—18. isk. évre való felvétel iránt a szabályszerűen felszerelt és a vall. és közokt. miniszterhez címzett kérvényeket május 31-ig kell az intézet igazgatóágánál benyújtani. Az I. osztályba 40 tanuló vétetik fel. A szorgalmas, jó előmenetelü tanulók az idtézettel kapcsolatos internátusbán teljesen ingyenes v. féldijas ellátásból álló államsegélyben részesülnek. Minden felvilágosítást készséggel ad az intézet igazgatósága. — Adomány a vakoknak. A polgári leányiskola inárc. 15-iki ünnepélyén Werner Gyula igazgató a márc. 15-iki alapítvány kamatából 10 koronát átadott a jutalmazott pályamunka szerzőjének Lakatos Vilma IV. o. tanulónak, aki azt a vak katonák alapja javára felajánlotta, hasonlóképen járt el Rothfeld Aranka IV. o. tanuló azzal a 20 koronával, mely neki az intézet egykori ij^vendékének, jelenleg a harctéren küzdő Fischer Miklós zászlós adományából jutalmul jutott. — Tanítók gazdasági munkája. A nm, vallás és közokt. m. kir. Miniszter ur f. hó 1-én kelt 2158/917. ein. sz. rendeleté értelmében a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák elvégzésének biztosítása céljából: a kapcsolatos helyi szervezési és igazgatási, valamint felügyeleti teendők végzésében való közreműködésre a tanítókat is igénybe kívánja venni. Ehhez képest a tanfelügyélő felhívja az állami és községi elemi népiskolai tanerőket, hogy a szóbanlevő teendőket a törvényhatóság vezetőjének ren- delkezéseszerint hazafias odaadással lássák el. — Tengeri elrejtése. Scharf Mendel- né kisvárdai lakos az elmúlt télen a rek- virálás elől elrejtett a pincében 1 mm. tengerit hol azt káposztalevelekkel betakarta. A szemfüles rekviráló azonban rájött a turpisságra és a tengerit elkobozva az esetet bejelentette a szolgabi- róságnál, mely e hó 21-én Scharfnét terménynek rekvirálás elől való elrejtése miatt 10 napi elzárásra és 100 korona pénzbüntetésre Ítélte. Az Ítélet ellen a vádlott felebbezést jelentett be. — Az óvatos gazdasszo y. Gubás Györgyné kisvárdai lakos úgy találta, hogy a hatóság által vásárolni engedélyezett termény csak szűkösen fogja fedezni szükségletét. Ezért e bajon úgy segített hogy felvetette magát a hatóság által ellátandók közzé és a kapott lisztjegyekre vásárolt liszt felhasználásával vigan éldegélt egy napról a másikra. A csalafintaságra azoban