Felsőszabolcsi Hírlap, 1917 (30. évfolyam, 1-53. szám)
1917-06-10 / 24. szám
XXX. évfolyam Kisvárda, junius 10. 24. szám. Telefon szám 35. Társadalmi és közgazdaság: hetilap. — Megjelenik hetenként egyszer vasárnap. Telefon szám 35 Előfizetési dijak : egész évre 8, félévre 4 korona. Postatakarékpénztári csekkszámlánk száma 37262. Vagyonosodjunk. A háború borzalmai között nem vitathatók el annak jó tulajdonságai. A tisztitó tűz Európát sok salaktól mentette meg, azonkívül amikor bár ekzisz- tenciákat tett tönkre, ugyanakkor nemcsak egyeseket, de egész társadalmi osztályokat felemelt, anyagilag megerősített, sőt némelyeket szinte szokatlan vagyoni helyzetbe juttatott. A magyar föidmivelő osztály gyarapodását mi sem jellemezheti jobban, mint az a mondás, hogy a falvakban már riincsennek szegény emberek. Az ingatlanokról, földekről, szol lök ről eltűnt a teher, a takarékpénztári betevők között oly egyének szerepelnek, akik valamikor csak váltókat írtak alá. ***" A föld terményeinek maximált ára inár egymagában is elég volt arra, hogy a Magyarország gerincét alkotó földbirtokosok, kis- és középgazdák megerősödjenek. Nem befolyásolhatta e helyzetet az a körülmény, hogy az ipar és kereskedelmi cikkek árai még mindig a szabad alku tárgyát képezik. Ez utóbbi helyzet az iparosok, kereskedők és gyárosok nagy tömegét oly vagyonhoz is juttatta, amelyről azelőtt még álmodni sem mertek. E körökben mutatkoznak azok a rendkivüiiségek, hogy a tegnap még szegény ember, egy szerencsés vállalkozás, vagy üzlet révén másnapra már százezreket szerzett. Egyedül a készfizetéséből élő mindenrendü akár állami, akár magánalkalmazott az, akire a háború terhei elviselhetetlen csapásképen nehezednek. A 30—40 százalékos fizetésemelés a többszáz percemre rugó áremelkedést nem fedezheti. Érthető tehát, ha ezek az osztályok munkaadóiktól várják helyzetük jobbra- fordultát. Maga az állam, mint egyik legnagyobb munkaadó pedig nincs egész irigylendő állapotban. A háborús hadviselés szörnyű pénzébe kerül. Anglia 120, Franciaország 84, Főszerkesztő: Dr. GYÖRGY FERENCZ. Felelős szerkesztő: CSÁSZY LÁSZLÓ. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában és az összes magyarorszá^ hirdető Irodákban. A nyllttér dija soronklnt 40 fillér. Oroszország 63, Olaszország 30, Németország 92, Ausztria-Magyar- ország 80 milliót ad ki naponta a háborús kiadásokra. Honnan teremtse elő az állam e rengeteg összeget ? Csakis saját polgáraihoz fordulhat, elsősorban azokhoz, akiknek a fentebb láttuk, a háború úgyszólván hasznot jelentett. A földbirtok a magas ár mellett alig hoz többet 3—4 százaléknál, viszont a hadikölcsön 6-7 százalék között ad jövedelmei, Az államot is tehát ki lehet használni a kölcsön nyújtásban a vagyonosodásra, nem is említve azt, hogy ugyanakkor hazafias kötelességet is teljesítünk. Ne várja tehát senki, hogy felszólítsák, hanem önként vigye pénzét az állam kasszájába' ahonnan azt újból meggyarapodva kapja majd vissza. Ragadjuk meg a vagyonoso- dásnak eme biztos és tiszta formáját, éljünk az alkalommal és jegyezzünk hadikölcsönt! Vigyázzunk a foglyokra. A belügyminiszter rendkívül fontos rendeletet bocsátott ki az összes törvény- hatóságok vezetőihez. E rendeletben a miniszter felhívja a közönséget, hogy nagy éberséggel vigyázzanak a hadifoglyokra, mert lelketlen kémek bujtogatják a foglyokat, hogy gyújtogatással a vetésekben, ipari telepeken rongálással és a gondjaikra bízott állatok beteggé tevésével igyekezzenek nekünk kárt okozni és hazájuknak szolgálatot tenni, melyért otthon jutalomban fognak részesülni, mig e rendelkezések be nem tartóit meg fogják büntetni. Nagyszámú ellenségeink a harctereken nem tudnak rajtunk győzelmet aratni, ily aljas eszközökhöz fordulnak, hogy bennünk kárt tegyenek. A német hadvezérkar francia foglyoknak küldőit csomagokban tésztába besütött titkos irásu üzeneteket talált, melyekben részletesen kioktatják, hogy tüzeseteket okozzanak, a gondjaikra bízott állatok között fertőző betegségeket okozzanak és e ragályos bajokat miként terjesz- szék, vonatok kisiklását mozdítsák elő, az ipartelepeken homokot szórjanak a gépekbe és okozzanak rövid zárlatot, a burgonyatermést hogy tegyék tönkre stb. Csokoládé tekercsekben, lepényekben, kétszersültekben elkészítve Ígérik nekik a szerek és eszközök elküldését, melyekben használati utasítások is lesznek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ellenségeink a hírszerző szolgálatban és a sabotage kísérleteiben mindig egyértelműig járnak el ellenünk, valószínű tehát, hogy ily felhívásokat a mi orosz, szerb, oláh és olasz hadifoglyaink is fognak kapni. A veszély tehát nem kicsinylendő, mert közeledvén a takarmány betakarításának és az aratásnak ideje, nagy érdekeink forognak kockán még az esetben is, ha az ellenség tervéből csak itt-ott valósulna meg valami. Gazdáink, iparosaink és kereskedőink kiknek keze alatt hadifoglyok vannak, felhivatnak, hogy azokra fokozott mértékben vigyázzanak és a gyanús jelenségeket hozzák azonnal a hatóság tudomására, mert az a hadifogoly, ki e cselekmények bármelyikét elköveti, a katonai bíróság által kötél általi halálbüntetésre lesz ítélve, aki pedig a tudomására jutott eseteket fel nem jelenti, 10—20 évi súlyos börtönre lesz Ítélve. Az ellenség a gyújtogatás, a vetés és termés elpusztítása, valamint az állatállomány elvesztésében okozott kárt egy nyert csata értékére becsüli és azért teszi a hallatlan erőfeszítéseket. Mi is tudjuk, hogy mily erőnk rejlik termésünkben és mily vagyonunk fekszik állatainkban, iparunkban és készleteinkben, ezért most ezeket tudva, jobban kell vigyáznunk gazdaságunkra, mert az elővigyázatos soha sem kerülhet bajba. Anarchia a szeszpiacon. A szeszes italok nagybani és kicsinyben!' árát négy kormányrendelet is szabályozza. A finomított szesznek a termelő által követelhető legmagasabb ára hektő- literfokonként 5 korona 90 fillérben van megállapítva. A piacon mégis nagyban 18—20 koronát is fizetnek egy liter szeszért. Hogy a fogyasztónak mibe kerül az általa vásárolt különböző szeszes italokban foglalt szesz, arról jobb nem beszélni. Hogy ez az állapot nem ideális, azt a péuzügyminisztérium is elismeri, de, ellentétben az érdekeltséggel, tagadja, hogy ezen változtatni lehetne. Ebbe a felfogásba még belelelietne valahogy törődni, de nem lehet megnyugodni abban, hogy a pénzügyminisztérium ennek dacára egymásután bocsátja kí azokat a rendeleteket, amelyek a szeszes italok árának szabályozását célozzák. A 20 koronás szeszár
