Felsőszabolcsi Hírlap, 1917 (30. évfolyam, 1-53. szám)
1917-05-06 / 19. szám
1917. május 6. FELSŐSZABOLCSI HÍRLAP 3 — A drága hentesáru. Nyíri Lajos kisvárdai hentes a zsír és szalonna kilogrammját 1 koronával adta el drágábban, mint ann k hatósági ára ezt engedi. Az árdrágítás miatt 10 napi elzárásra és 100 kor. pénzbüntetésre ítélték. A pénzbüntetés behajthatlansága esetén helyébe el- zárási büntetés lép. — Ami Kisvárdán van és Buda pesten nincs. A háború hosszú tartama megváltoztatta nemcsak az ipar és kereskedelem képét hanem a mezőgazdaságét is. Egyes ipari cikkek és mezőgazdasági termények eltűntek, mintha kámforból lettek volna és bizony egyik másik megszokott dolgunkat nélkülözni vagyunk kény telenek. Mindamellett bátran állíthatjuk hogy hála Istennek Kisvárdán ismeretlen fogalom az, hogy egyik másik élelmi vagy ipari cikk annyira hiányozzék, hogy miatta zendülésféle törjön ki. A mi kereskedőink és iparosaink oly ügyesek, hogy előteremtik a hiányzó árut a föld alól is. És mig nagykereskedőink gondoskodnak élelmi és ruházati cikkeinkről, addig egy szerény és törekvő fiatal iparosunk Ferencz Ágoston kisvárdai kályhás mester gondoskodott arról, hogy az eljövendő télen Kisvárdán és járásában ne fagyos- kodjunk. Megrendelt Budapesten 9 drb. cserépkályhát a világhírű Hartmuth kályhagyáros cégtől, de többet kapni nem tudott, mert a cég arról értesítette, hogy egész készlete a neki eladott 9 drb, volt és Budapesten egyetlen darab kályhája sincs. Kisvárda tehát nemcsak az élelmezés, hanem a meleg szoba terén is Budapest fölött előnyben les*.-----A hadisegély lefoglalható. A budapesti polgári törvényszék előtt egy varrónőt beperelt a háziura, mert nem fizette meg a lakbért, bár a hadisegélyt fölvette. A törvényszék megítélte a háziúr követelését, azzal a megokolással, hogy a hadisegélyt sz élelem beszerzésére és lakbér fizetésére kell fordítani és igy a lakbérre eső rész lefoglalható. Ka tonai hírek. — Előléptetés. Barta Jenő kisvárdai mérnök népfölkelő mérnökhadnagyot, népfölkelő mérnökiőhadnaggyá léptették elő. Kitüntetés. Ő felsége, a király Gál Lajos tartalékos honvéd főhadnagyot, Glück Péier kisvárdai ügyvéd fiát, a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki a vitézségi érem szalagján. KÖZGAZDASÁG. Termelésünk veszedelmes iránya. A nyerészkedés vágya oly irányt jelölt az egyes termelők törekvéseinek, mely a mostani rettenetes háború már- már mutatkozó sikerének learatásában valósággal gátolni, sőt esetleg végzetszerűen megakadályozni fog bennünket, hacsak idejében a legerélyesebb és legszigorúbb intézkedéssel az egész dolog nak elejét nem vesszük. A piaci cikkek árainak egymáshoz való viszonya rendes körülmények kö zött ezek használati értékeivel arányos Különösen áll ez a nélkülözhetetlen emberi élelemre és állati takarmányra nézve minél táplálóbb valamely élelmiszer, annál drágább. Nagyjában az is szabályszerű, hogy az élelmicikkek előállítási költsége arányos azok táplálóértékével s igy piaci áraikkal is. Például a búza, árpa, tengeri táplálóbb, mint a széna, vagy a burgonya: rendes viszonyok között az előbbiek piaci ára is arányosan magasabb, valamint előállítási költségük is többet tesz ki. Ezeket figyelembe véve világos, hogy annak az élelmiszernek előállítása lesz a legjövedelmezőbb, mely a többi cikkeknél tápláló erejéhez képest jóval drágább. Ha a termelők ilyesmit nemcsak rövid hullámszerűen, hanem huzamosabban tapasztalnak, érthető dolog, hogy üzleti szempontból a rájok nézve „favorit“ termést fogják szorgalmazni. Rendes állapotok között nincs is ebben semmi hibáztatni való, mert az emelkedett ár okozta többtermelés okozója lesz a nagyobb kínálatnak, ez pedig az árra csökkenőleg hat s igy az ár szinte automatikusan a rendes szokott mederbe terelődik. Egészen más viszonyok között vagyunk most a szörnyű háborúban. Ellenségeink kiéheztetési politikája minden takarékosságunk mellett is a kenyérmagvak lehető legtömegesebb termelését teszi szükségessé. Manapság államunk létérdeke azt kívánja, hogy minden körülmények között lehető legtöbb kenyérmagot termeljünk, még ha az magángazdasági- lag az egyes termelők érdekében nem is kívánatos minden esetben. A termelést káros, sőt egyenesen államellenes irányzatba manapság az élelmezési és takarmányozási cikk teljesen irracionális árviszonyai termelik Háború előtt, a békés viszonyokban, a búza ára a burgonyáénál háromszorta volt nagyobb általában, a jóminőségü szénáénál szintén, a gyenge minőségű széna ára pedig csak mintegy nyolcad- vagy tizedrészét tette ki a búza árának. Táplálóértéküket tekintve (durva számítással) hasonló értékarány van közöttük : a kenyérmagvaknál a széna és burgonya legalább 500—600 százalékkal drágább ! Érthető, hcfgy ilyenformán a gazdák figyelme a szálastakarmány és burgonya termelésére irányul a kalászos kenyértermények rovására. Ennek következtében történnek olyasmik, hogy egyes termelők a gabonatermelést szükebb térre szorítják s helyettük főleg szálastakarmányt termelnek ; vagyis kevesebb kenyérmag fog termeltetni, mint az előző években. A veszély elhárítására csakis az vezethet, ha minden árucikk árát és minden munkabért hivatalosan maximálnak s ennek túllépése teljes szigorúsággal meg- gátoi tátik. Az összes árucikk és munkabér ármegállapításánál még csak az volna a kívánnivaló, hogy ne áremelés legyen az, hanem az áraknak a kenyérmagvak árához való arányos leszállítása. Nem oszthatjuk azt a nézetet, hogy az árleszállítás által az áruk eltűnnek a forgalomból s a munkakinálat megszűnik, igy azt végeredményében maga a fogyasztó közönség sinylené meg. Az áru, ha mesterségesen kivonódik is a forgalomból, meg nem semmisül, hanem csak eldugják üzleti spekulációból, a munkakinálat szintén spekulációból pang, de azért megvan. Rekvirálással, szigorú hatalommal az áruk előhozhatok, illetőleg a munka kikényszeríthető! Ha minden kiadás arányos a kész termelvény értékével, illetőleg árával, akkor okszerű üzemben ráfizetés nem történhetik Igaz ugyan, hogy a tiszta jövedelem pénzben kifejezve kevesebb lesz, mintsem a mostani árfejetlenségben, de még igy is nagyon felül fogja múlni a békebeli jövedelmet; azonkívül túlságos jövedelemre törekedni állami érdekek ellenére is, szerény véleményünk szerint, nemcsak nem erkölcsös dolog, hanem egyenesen bűntett. Agrárpolitika szempontból örömmel kell tapasztalnunk, hogy mezőgazdáink anyagilag talpra állottak. Főleg az eladósodott kisbirtokosság nemcsak kifizette terheit, hanem igen sok célszerű beruházásokat tett, sőt készpénze is van, melyet gazdaságában mindig még ezentúl is felhasználhat. Mikor azonban a parasztbirtok- osság már perzsaszőnyegeket, ezüstvázákat, gyémántékszereket vesz s az ismertebb zsurokat is megszégyenítő uzsonna- traktálásokat ad a szomszédainak csupán azon indokkal, mert azt ő „is“ megteheti, akkor már a mezőgazdasági politikai kérdés nem jöhet tekintetbe. I-ső rendű tölgyfa karó kapható. Értekezhetni Levite Mózes gyárvezetővel Kisvárdán a petroleum gyárban. Hadifogoly munkások védelme. A kereskedelmi és iparkamara figyelmezteti az ipari érdekeltséget, hogy a hadifogoly munkásokkal szemben az összes munkásvédelmi rendszabályok pontosan betartandók. Ipari és kereskedelmi érdekeltség figyelmébe. A kereskedelmi és iparkamara az érdekeltség tudomására hozza, hogy a felmentések revíziója folytán előállott rendkívüli munkatorlódás következtében a kamara hivatala felmentési, katonai és minden más ügyben felvilágosítást a személyesen jelentkező feleknek kizárólag délelőtt 11 és 12 óra között adhat. A kamara kéri az érdekeltséget, hogy a telefon utján történő megkereséseket is lehetőleg délelőtt 11 és 12 óra között szíveskedjék a hivatalhoz intézni. Felmentési ügyekben kizárólag az eljárásra vonatkozólag adható tájékoztatást. Behozatali engedély iránti kérvények benyújtása körüli eljárásra vonatkozó utasítás megtekinthető a bebreceni kereskedelmi és iparkamaránál. Fakereslet. Jász-Nagy-Kun Szolnok- vármegye alispáni hivatala 560 m s fa szállítására irt ki pályázatot. Versenytárgyalási határidő 1917. máj. 15. d. e. V*12. Feltételek a debreceni kereskedelmi és iparkamaránál megtudhatók. Előadás a cipőárak kiszámításáról. A debreceni kereskedelmi és ipapkamara igen egészséges akciót kezdeményezett nemrégiben, amely hivatva van eloszlatni azt a sok zavart és visszáságot, amely a cipőármaximáló rendelet folytán előállott. A kamara ugyanis a körzetéhez tartozó nagyobb városokba egy-egy előadás megtartására kiküldi egyik tisztviselőjét, aki úgy a nagyközönségnek, mint a cipőkereskedőknek és cipészeknek szakszerű felvilágosítással szolgál, illetve előadást tart a cipőmaximáló rendeletről és az árak kiszámításáról Nyíregyházán azipartestület meghívására május tizedikén, csütörtökön Boruss Mihály a kamara fogalmazója tart előadást, amely bizonyára a legszélesebb körben fog érdeklődésre találni.
