Felsőszabolcsi Hírlap, 1917 (30. évfolyam, 1-53. szám)
1917-04-22 / 17. szám
2. FELSŐSZABOLCSI HÍRLAP hozzájárul romboló munkájával, hosszú idő nevelése teremthet csak olyan munkás embersereget, amely a világnak uj nyomokon járó, más eszmékért küzdő, jobb és értékesebb nemzedékeket adhasson. — y- — A hadi nyereségadó adóalapjának kiszámítása. A pénzügyminiszternek a természetes személyek hadi nyereségadójáról szóló 145.000 számú végrehajtási rendelete 16. §-ának 5. pontjában akként intézkedik, hogy az 1913, év, úgyszintén az 1911 — 1913. évnek átlagos jövedelmet csak az esetben kell az adókiszámítást javaslatban kidolgozni, ha az adóköteles számszerű vallomást adott és jelzett évek jövedelmét is kitünteti. Ellenkező esetben az véleményezendő, hogy az 1913. évi, illetve az 1911—1913. évi átlagos jövedelem nem haladta túl a 10.000 K-t s igy ez esetben minden munkálás mellőzésével az összehasonlításnál, mint háború előtti jövedelmet 10.000 K-t kell számbavenni. Ugyancsak 10.000 K-val veendő számításba az 1913. évi illetve 1911—1913. évi átlagos jövedelem, ha az adóköteles vallomásában a jövedelmét 10.000 K-nul kisebb összegben vallota be, vagy ha a háború előtti jövedelem a felbecsülés szerint lO.OQP K-nái kisebb volt. A végrehajtási rendeletből minden kétséget kizárólag kitűnik, bogy a fenti intézkedés kifejezetten a kincstári közegeknek szól, vagzis csupán azokra a munkálatokra, elÖterjesvtésekre, javaslatokra vonatkozik, amelyeket a pénzügyigazgatóságok, illetvn a kirendelt előadók a tu- lajdoképpeni adókivetés megkezdése előtt végezni tartoznak. Mindazonáltal az adózók körében sokan azt vélték kiolvashatni a szóbanlevő intézkedésből, hogy az csór- bárt ejthet azokon a jogokon is, melyeket az adótörvények, melyekkel a rendeledeségével bűvölő, de hódításaiban vakmerő, igéző, szépségében kacér istennő megjelenésén. Budapesten vagyunk, Magyarország szivében, hazánk ifjú szép fővárosában. Egy szép, téli napon a Váczi utcán sétálgattam, csakúgy mint a többi egyetemi polgár és muzsafi, kiknek egyéb fontosabb teendőjük nincsen. — Szembe találkozom a gyönyörű ismeretlen szépséggel, s irigykedve néztem az őt körny- nyező udvarát. Aszott arcok, parókás üres fejek, podagrás alakok, kiszáradt múmiák, lehetetlen szabású kabátok és öltözetek környezték Páris Vénusát. Égtem a vágytól, hogy közelébe juthassak, mint annyi fiatal, lelkesedő polgártársam, s megszabadítsam a természet remekét hozzá nem illő udvarától. Kinzott bennünket a gondolat, hogy a vén rouék serege ostromoljon oly várat, mely a fiatalság pezsdülő erejének is ellentállni látszólag elég erősnek mutatkozott. Csalódás az ember sorsa ! (Folytatjuk.) tek ellentétbe nem kerülhetnek, adófizetőknek az adókivetés során való védekezés, illetve jogorvoslat körül biztosítanak. Nyilvánvaló azonban, hogy ennek az aggálynak alapja nincs, mert a 145 000 számú végrehajtási redelet 16. §-ának 5. pontjába foglaltak az adózókat egyáltalában nem gátolhatják meg abban, hogy a tárgyalás során az adófelszólamlási bizottság előtt a kincstári előterjesztéssel szemben érdekeiket megóvják:, az adóalap helyes kiszámítását elérjék, esetleg a jogorvoslatot igénybe vegyék. Aminthogy másképp nem is történhetett. ugyanígy komentájía a végrehajtási rendeletet legutóbb maga Teleszky pénzügyminister a képviselőházban, amikor gróf Eszterházy Móric interpellációjára igy nyilatkozott: „Aki a hadinyereségadóra vonatkozólag vallomást nem ad. arra nézve a pénzügyi közegek az 1913. évi jövedelem gyanánt 10.000 K-t fognak megállapítani. Ezt helyesen fogják tenni. Először is a törvény direkte elrendeli, hogy ez esetben vallomást kell adni, másodszor pedig a pénzügyi közegeknek nem lehet kötelessége, s mikor ennyi munkája van, nem is lehet elvárni tőle, hogy az adózó érdekében levő adatokat ő állapítsa meg, mert ez az adózónak feladata. Az adózó az egész kivetési eljárás során pótolhatja a hiányt és ha a bizottság előtt bebizonyítja, hogy nem 10.000 K volt a jövedelem 1913-ban, hanem több, akkor a kivetőbizottság ezt fogja alapul venni“. * ? ni3u '* 1 is :v3\ ?• ■■ ~ —rrT* ^ 1 A kamara felhívása alkalmazottak névsorának beküldése tárgyában. A debrecenj kereskedelmi és iparkamara felhívja a kerületébe tartozó azon pénzintézeteket és kereskedelmi és iparvállalatokat amelyeknél akár egy akár több felmentett van, hogy a felmentések revíziójával kapcsolatban összes alkalmazottaik, tisztviselőik névsorát sürgősen küldjék be a kamarához A névsorban pontosan kitüntetendő mindenkinek, vezérigazgatótój kezdve neve, életkora, alkalmazotti minőségei belépésénekjpontos ideje (év hő nap) estléges kilépésének ideje, valamint katonai szolgálati viszonya(hadbavonult, felmentett be nem sorozott) Ebbe a névsorba minden tisztviselő és alkalmazott felveendü, aki a háború elölt 1914-beu a vállalatnál, vagy pénzintézetnél alkalmazva volt. vagy a háború alatt lépett alkalmazásba. Ennek a névsornak beküldése feltétlenül szükséges s nem tévesztendő össze a felmentettekröl kiállítandó névjegyzékekkel. Ezt a névsort minden vállalat, pénzintézet, akár egyéni, akár társas cég tartozik beküldeni tekintet nélkül aria, hogy csak egy vagy több felmentettje van (Akár főnök, akár alkalmazott az illető felmentett) Ezen névsort még a névjegyzékek beküldése előtt, de legkésőbb a névjegyzékkel egyidejűleg kell a kamarához beküldeni. A névsorok hatósági igazolással ellátva küldendők be a kamaráhozMinden vállalat, pénzintézet Tsáját jól felfogott érdekében sziveskdjék sürgősen beküldeni a névsorokat. Végül felhívja a kamara azon pénzintézeteket, melyeknél több felmentett van, hogy a szükséges névjegyzék megküldését a kamarától haladéktalanul kérjék. Oly intézeteknél, hol csak egy fel- mentettjvan, áz illető felmentett a községi, városi hatóságnál jelentkezzék, róla ott töltik ki a névjegyzéket. Ily intézetek részére a kamara névjegyzéket ki nem szolgáltat. _______________ 1917. április 22. HÍR EK. Vallomás. Nem láttam mást, csak ragyogó két szemét. Mikor utoljára megfogtam kezét! Nem láttam mást, csak a szőke lenhaját. Mikor utoljára hallottam szavát! Nem láttam mást, csak királynő termetét. Szemébe büszke, dacos, tekintetét! Azután váltunk! S most, hogy messze, messze ment! Halkan a szivembe költözött a csend I Budapest 1917 IV. 12. Várnai Tibor — Jegyzői kirendelés. A nyirbaktai járás főszolgabirája Balogh Béla kisvárdai segéd jegyzőt a beteg vajai körjegyző helyetteseként hat havi időtartamra kirendelte. ■,/..... «oe;4őiíí43t*i|E|. Hííhö; Lakásbérleti ügyben!. tárgyalások A kisvárdai kir. járásbíróság mellett szervezett iakbérieit ügyeiben Ítélkező bizottság első Ízben e hó 26-án fog Ítélkezni, öt ügy fog foglalkozni, melyek mind a bérlők kérelmére lettek megindítva. — Gyászhir. Vettük a következő gyászjelentést: Alulírottak úgy a maguk, mint a nagyszámú rokonság nevében is mélyen elszomorodott szivvel tudatják, hogy a legjobb férj, szerető édes apa, testvér és vő Pakurár Miklós a nyirbaktai járás számvevője életének 3i ik, boldog házasságának 4-ik évében rövid szenvedés után Budapesten elhunyt. A drága halott földi maradványait f. hó 12-én d. u. 4 órakor fogjuk a budai farkasréti j sirkertben örök nyugalomra Budapest, 1917. április 11. özv. Pakurár Miklósné szül. Baio b Anna neje. Pakurár Miklós gyermeke. Pakurár Miklós édes apja. Balogh György és neje szül. Pongor Heléna apósa illetve anyósa. Balogh Ferencné szül. Pakurár Mária testvére. Nyugodjék békében, áldás drága poraira ! Földmives tisztviselők. A kisvárdai tisztviselők is föidmivelőkké lettek a háború s idők kényszerítő hatása alatt. Nem ugyan állami segítséggel és támogatással, hanem Diner István kisvárdai bankigazgató és földbirtokos szívességéből, aki a Vár alatt levő Méhecske dűlőben fekvő földjéit 1—2 holdas darabokban a kisvárdai tisztviselőknek adta bérbe Így hát nálunk is megfogja a lateiner osztály a kapa nyelét s ezzel hisszük nagy mértékben enyhíti a maga számára annyira nyomó nehéz megélhetését.
