Felsőszabolcsi Hírlap, 1917 (30. évfolyam, 1-53. szám)
1917-01-28 / 5. szám
C 'Sgp* XXX. évfolyam Kisvárda, 1917. január 28. 5. szám. 3329 Telefon szám 35. Telefon szám 35 Előfizetési dijak: egész évre 8, félévre 4 korona. Postatakarékpénztári csekkszámlánk száma 37262. Főszerkesztő: Dr. GYÖRGY FERENCZ. Felelős szerkesztő: CSÁSZY LÄSZL0. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában és az összes magyarország hirdető Irodákban. A nyilttér dija soronkint 40 fillér. Készülődés a békére. A majdnem három év óta dúló vérzivatarban elhangzott már a béke szava is. Igaz, nem sok eredménnyel, mert bár mi a legnagyobb jó akarattal vettük azt ajkunkra és óhajtottuk a megszüntetését ennek a rettenetes pusztításnak, ellenségeink még mindig nem akarják elismerni, hogy a háború eddigi folyása több babért termett a mi számunkra. Egyelőre tehát a béke csak szóbakerült, de a sok innen-onnan jövő jóakarat dacára sincs hozzá remény, hogy hamarosan ténnyé váljon. Hogy mikorra érik meg a megvalósuláshoz, ezt még fel sem foghatjuk emberi észszel. Ma a helyzet az, hogy győztes katonáink messze a határon túl üldözik a megvert ellenséget s a harcvonal több ezer kilométeres frontján a mi és szövetségéseink diadalmas zászlói lobognak. Arról, hogy a hadihelyzet katonailag megváltozzék alig lehet beszélni. így minden ellenkezés dacára, amely most még az ellenségeinknél mutatkozik, előbb vagy később, de el kell jönni a béke idejének is. Nekünk nem leheti más feladatunk, mint olyan szilárd elhatározással tartani ki a békeakarat mellett, mint amilyen rendíthetetlen akaraterővel viszik előre hős katonáink a háború sorsát. A mi erős kitartásunk a béke mellett, katonáink szívós ellenállása és törhetetlen ereje a harctereken, meghozza egyszer számunkra a békét. De tévedés volna azt hinni, hogy a béke egyszerre megteremti a régi állapotokat. Az a nagy felfordulás, amit a hosszú háború megteremtett, nem mehet át máról holnapra a régi rendbe. Hogy tehát a normális gazdasági élet újra helyreállhasson, azon már ma kell munkálnunk épen olyan rendszeres törekvéssel, mint a milyen rendszeres munkával szervezkedtünk fel a háború előtt egy esetleg elkövetkező s a háború alatt egy nyakunkba szakadt háború sikeres folytatására. Az államnak, a társadalomnak elsőrangú kötelessége azért, hogy e már — hitünk szerint— végső idejét járó háború után elkövetkező béke napjaira megtegye az előkészületeket. Rajta kell lenni, hogy minden téren mielőbb helyreállhasson a normális rend s az uj terhek, amelyek a háborúval járó temérdek kiadás miatt uj adók alakjában feltétlenül jelentkezni fognak, találják meg a fedezetüket. Kezdetben még gondolhattunk arra, hogy a háború korábbi bevégződése esetén hadisarc révén a győztes átháríthatja aköltségek fedezését a legyőzött országokra, de ez a borzalmas hosszú háború annyira szegénnyé tette a hadakozó felek mindenikét, hogy ma már alig ringathatjuk magunkat abban a vérmes reménységben. Ennélfogva arra kell irányítanunk minden gondunkat, hogy az eljövő béke idejére olyan állapotokat kell létesítsünk, amelyekben a gazdasági élet úgy fellendülhet, hogy az annak révén előálló értékek biztosítékot nyújtanak a háború folytán felmerült sok-sok teher tűrhető elviselésére. Most van itt az ideje, hogy készüljünk fel a békére, készüljünk fel olyan igyekezettel, amilyen óhajtással várjuk már a béke napjának az eljövetelét. Ha ezt az előkészületet elmulasztjuk, hosszú esztendők nyomora fogja állandó emlékezetünkben tartani ezt a siralmas időt, amely a békés élet nyugalmát fenekestül felforgatta.- y — Értesítés az adózó közönség részére. Az 1916. évre kivetett III. o, kér. adó érvénye az 1916. évi XXXIII. t.-c. 1 §-a alapján 1917., 1918 és 1919 évekre fenntartatván, az 1917—1919 évekre lajstrom- szerüleg fog előiratni. A kik hitelt érdemlőleg be tudják igazolni, hogy jövedelmük csökken és ez alapon nem nyugosznak meg abban, hogy 1916. évi III. o. kér. adójuk változatlanul irassék elő, a most következő három évre, azok adójuknak újból való tárgyalását kérhetik. Ez irányú hitelt érdemlő adatokkal támogatott — kérvényeiket a kir, pénzügyigazgatősághoz 1917 évi febr. hó 28-ig nyújthatják be. Akik az 1914 , 1915., és 1916 évekre kivetett, vagy az 1917., 1918., 1919 évekre érvényesítendő, vagy kivetendő 111. o. kér. adójuk mérséklését hadbavo- nulás, hadimunkára kirendelés, vagy a háborús viszonyok folytán igényelik, ez iránti kérelmüket az 1916. évi XXXIII. t.-c. 6 §-a alapján a békekötést követő év január hó 31-ig nyújthatják be. Csak abban az esetben van helye adómérséklésnek, ha az adóalapnak 50%-al történt csökkenése beigazoltatik. A jövedelemadó kivetése tárgyában a szolgálatadók a 10.000 koronán felüli illetményeket kötelesek kimutatni. Az ide vonatkozó C. mintájú névjegyzék és E. mintájú illetmény jegyzék 1917. febr. 15-ig nyújtandó be a községi elöljáróságnál. A nyomtatványt a m. kir. pénzügyigazgatóság adja ki. A kisvárdai járás 1917. évi legtöbb adót fizetői. Nyírkárász virilistái: Reich Vilmos (adója 1386 kor. 09 f), Kohn Géza, Fülöp Mór, Okolicsányi Lajos, Pethő Zsigmond, Dr. György Ferenc, Darányi Ferenc, Bedeő Lajos, Hunyady István és Liptay Béla (adója 233 kor. 44 f.) Póttagok: Legeza Miklós és Ke- resztessy Sándor, Pátroha virilistái: gróf Lónyay Gábor (adója 2175 kor. 67 f,) Kisvárdai takarékpénztár, Frischman Sámuel, Mikó Albert, Téglássy Gyula, Nagy Gyula, Weisz Jenő, Ref egyház, Mozga András és Tiszakanyári legelő társulat (adója 194 kor. 97 f,) Póttagok: Rosman Éliás és gróf Vay Gábor, Komoró virilistái: Szalánczy Bertalan, (adója 1751 kor. 39 f.) özv Pataky Istvánná, özv. Reich Sámuelné, Czövek János és özv. Ruszku Bertalanná (adója 212 kor. 56 f,) Póttag: Halka Mihály. Fényeslitke virilistái: Weisz Márton (adója 1559 kor. 03 f.) dr. Halászy Caesar, Erős György, Heimlich Vilmos, Diner István, Hajnal Jakab, Barna Bertalanná, Cseh Zoltán, Weisz Jakab és özv. Csim- bók Józsefné (adója 143 kor 90 f,) Póttagok: Giday András és Tenhely József Társadalmi és közgazdasági hetilap. — Megjelenik hetenként egyszer vasárnap.