Felsőszabolcsi Hírlap, 1910 (23. évfolyam, 27-52. szám)
1910-09-18 / 38. szám
2 FELSÖSZaBOLCSI hírlap 1910. szeptember 18. káros viszályokat idéztek elő kudarcot vallott bujtogatásukkal. Mai- láth gróf és Mezőssy volt államtitkár adnak hangot a gazdaközvéleménynek ezekben a kérdésekben: az ő javaslatukban nyer kifejezést az az alapgondolat, hogy a magyar gazdatársadalom a kor magaslatán állva meg akar felelni szociális föladatainak, de egy pillanatra sem tűri tovább, hogy a mezőgazdaság érdekei a jövő kormányzati és törvényhozási intézkedéseinél háttérbe szoruljanak. A nagygyűlés másodsorban alkalmat n\mjt a gazdatársadalomnak arra is, hogy szembeszálljon amaz alaptalan vádaskodással, melyek a drágasággal a gázdákat o- kozzák. Meskó Pál reá fog mutatni a drágaság igazi okaira s azon módozatokra is, amelyekkel azt enyhíteni lehet és kell. A magyar gazdák állást foglalnak a drágaság előidézőivel szemben, hogy az ország lássa, mily nagy megtévesztés folyik már éveken keresztül az agrárellenes körökből, melyek a drágaság minden ódiumát a termelőkre szeretnék kenni. A Magyar Gazdaszövetség híven hagyományaihoz, melyeknél fogva különösen a kisemberek gazdasági és szociális jólétének az előmozdítására törekszik, Nyíregyházán is szót emel a kisgazdák jövedelmének a fokozása érdekében azon előadás révén, melyet Liplay Béla orsz. képviselő tart a kisgazdaságokban jobban felkarolandó lótenyésztésről. Az egész országnak meg kell hallani azokat a nagyhorderejű kijelentéseket, amelyek szeptember húszadikán Nyiregykázán fognak elhangzani, mert ott az egységes nagy magyar gazdatársadalom, a földinivelő Magyarország fog megszólalni, melynek a szavát semmibe sem venni nemcsak veszedelmes, de ma már a lehetetlenségek közé tartozik. A Magyar Gazdaszövetség, mely a szociális haladás és különösen a falusi milliók felemelése terén elévülhetetlen érderae- meket szerzett, az egész ország ro- konszenvére számiihat törekvéseivel, melyeknek nagyjelentőségű u jabb határköve a nyíregyházai nagy gyűlés. A földmivelő osztály becsülete követeli, hogy egyetlen falusi gaz dakör, szövetkezet, falusi testület se maradjon el erről a nagygyűlésről. Társaséletünk Elkövetkezvén az ősz és tél hosszú estéi, ez a meglehetősen elkopott théma kínálkozik toliunk alá, hogy a társasélet pangásáról és fellendítésének módjairól elmélkedjünk. És mindjárt elöljárójában eszünkben jut egyik laptársunk, melynek ez a rovata volt: társasélet. És meghalván a polgármester* felesége, a rovat igy mutatott: Társasélet. A polgármesterné halála. Tessék elhinni, hogy ez nem is bonmot. Valóság szerint mutatja közéletünket. Társaséletünk vagy meghalt, vagy haldoklik. Hogy mi ennek az oka? A kor uti- litarius jellege. Ma mindenki vagyont gyűjt, vagy adósságot csinál. A régi, hires magyar vendégszeretetet már régen elnivellálta ennek a kornak önző szelleme, fényűzése, drágasága. A pesti nő jourját kávéházban tartja. A kis városban pedig a jövedelmek kimértsége, a régi patriár- chális egyszerűség átváltozása fenn az ernyő, nincsen kas szerű nagyotmutatáshoz, — régen befagyasztották a társaséletet. És amint rendezünk collectiv kiállításokat, kötnek a munkások collectiv bérszerződéseket : a mulatságokat is ilyen collectiv rendszerrel tartják, vagyis ha mulatunk: ki-ki a saját zsebére, ha ugyan a collectives nem batyubál tisztes alapján mutatkozik. De még ez hagyján. Legalább ezeken a helyeken mulatnak, valamelyes társaséletet élnek akármennyire elszigetelődnek ott is a társadalmi osztályok és akármily elszigetelten rendeződjenek ezek a mulatságok, a sarok kanapézás, a rangbeli kiválás és pöffeszkedés bizonnyal megterem ott is. Társaséletünknek megölője. hogy több osztályra tagolódik mint az állami hivatalnokok statusa. Számba jön a vagyon, születés, társadalmi állás és mivel mindenki maga classificálja magát, majd any- nyi cotteiie létesül, mind ahány ember van a társadalomban. Nem kész nevetség hogy nemzetiség, vallás, foglalkozás és tudja Isten milyen megkülönböztetések szerint tagolódik szét a társas élet ? És még az szerencse, ha a katholikus legény-egylet mulatságán Mercurius fiai is meghívást kapnak. Mert rendesen inkább az a divatos, hogy a keresztyén nőegylet a maga tagjai részére usurpálja a nagy elite vigalmat. Ki lesz az a nagy szervező erő, aki ezt a sok fajta fractiót egyesíteni tudja? Hol vagy te nagy ember, hol késel az éji homályban, aki össze tudnád teremteni a társaséletet minden kasztszerü árnyalat nélkül. Ez az ember nem késik, mert még meg se született. Maradjunk csak a lehetőségnél. A col- lectivitás alapjára kell helyezkednünk és azt kell óhajtanunk, hogy a meglevő tée percben húsz esztendővel fiatalabb, nagy örömébeu talán bukfencet vet és cigánykereket arat, de mivel ez sem korához, sem tekintélyéhez nem illett, megelégedett azzal, hogy szűkszavú és felette óvatos komünikét adjon le a könyoma- tosnak. Az volt ugyanis szándéka, hogy mielőtt munkássága eredményét részletesen is nyilvánosságra hozza, előbb csak ap- ránkint, fokozatosan kelti fel a közönség érdeklődését, hogyr igy minél lassabban és minél tovább szürcsölgethesse a népszerűség es az ünnepellétés gyönyöreit. A ravasz taktika bevágott. Másnap a lapok csakugyan még csak óvatosan és fentartással közölték a hirt. Heureka dr. azonban már a rövid közleménytől is sokat várt. Várakozásában nem is csalódott, mert már kora délelőtt meghívást kapott, melyben felkérték, hogy mielőbb jelentkezzék a polgármesteri hivatalban. Barátom gyorsan formás kis szónoklatot rögtönzött, hogy az üdvözlő beszédre megfelelhessen, azután frakkba vágta magát, fehér ke2tyüt öltött és a városházára sietett. A portás kissé ridegen és barátság- [ talanul utasította ugyan ff. emelet 154. alá, de ez cseppet sem lohasztotta le lelkesedését. Amint benyitott, a szobában levő fiatalember, ki éppen akkor fejezett be egy körülményes manikűröző műveletet,a nagy eseményhez méltóan ünnepélyes hangon kérdezé. — Ön, ugyebár, Heureka Tamás dr. 54 éves nőtlen, büntetlen előéletű orvos, akiről a lapok azt Írják, hogy mesterséges utón embert készített. Igaz ez a hir? — Igaz, szőról-szóra igaz ! — hajlongott barátom boldogan, — ügy ! — dörögte a fiatalember — és melyik anyakönyvi hivatalba jelentette he ezt az eseményt, mi ? Hol a ho- munkulus születési kivouata, mi? Mi a mentsége, mi? — De, de, de ... — hebegte szegény Heureka rémülten — hiszen . . . — Elég ! — rivalt rá az ifjú. — Anyakönyvi kihágás miatt ez alkalommal bá-om napi elzárásra, változtatható 50 korona pénzbírsággal sújtom. Figyelmeztetem egyúttal, hogy mivel ön emberek mesterséges utón való készítésére iparigazolványt nem váltott, az iparkihágási eljárást is megindítom. Elmehet! Tiszteletre méltó barátom kissé ká- bultan ért haza. Szokatlannak hogy ne mondjam, meglepőnek talál a az elisme- megnyilvánulásanak e feletle különös módját. De még fel sem ocsúdott döb- benéséből, mikor újabb idézést hoztak, melyben a főkapitányságra invitálták, földszint 5 alá. Mivol nem tartotta kizártnak azt, hogy újabb kihágás bélyegét akarják homlokára sütri, most már csak egyszerű Ferencz Józsefét öltött és úgy baktatott el a főkapitányságra. Csakhamar meggyőződhetett arról. Schmidthauer-féle Használata valódi áldás gyomorbajosoknak és székszorulásban szenvedőknek kesertiviz.- H Az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen ™ rendbe hozza. Kis üveg 40 f. Nagy üveg 60 f. Kapható Kisvárda és vidékén minden gyógyszertár és jobb füszerüzletben.
